A nyertesek azok közül kerülhetnek ki, akik elindulnak a versenyen. A gyógyulás, tünetmentesség nem magától értetődő dolog. Vannak betegségek, ahol már a mai orvostudomány módszerei és egy kis szerencse is elegendő ehhez. A melanoma, amit nem idejekorán távolítottak el, azonban nem ide tartozik.
Még annak is, akinek in situ melanomája volt, tanácsos elgondolkoznia azon, hogy változtasson eddigi szokásain, akiknek viszont már ennél komolyabb betegsége volt, azoknak egyenesen kötelező.
Melyik út vezet a gyógyuláshoz/tünetmentességhez? Melyik út vezet a sikerhez? Ezek az emberiség ősi kérdései, melyeket sokan kutatnak elszántan. Orvosként elhatároztam, hogy eddigi tapasztalataimmal ezen a fórumon segítem az útkeresőket és együtt vesszük az akadályokat. Feldobok témákat, melyeket orvosként kellően megalapozottnak vélek, és a kérdések, hozzászólások záporában csiszolgatjuk azokat.
Elsőként írtam arról, hogy milyen fontos a korrekt orvosi diagnózis, a hiteles szövettan és az alapos kivizsgálás.
Ezek után javaslom, hogy mindenkori orvosunktól tudakoljuk meg, a mi betegségünkkel a mi stádiumunkban, a mi vizsgálati eredményeinkkel mi az orvostudomány álláspontja, milyen megoldásai vannak, milyen hatásokkal (eredményekkel) és milyen mellékhatásokkal. Ezt hallgassuk meg és döntsünk, hogy elfogadható-e. Kérjünk még egy véleményt.
Harmadjára írtam, hogy bárki bármit mond, a mi saját, aktív, kitartó közreműködésünk nélkül nincs gyógyulás. Csodaszerek nincsenek és nem is lesznek. A betegségeket nagyrészt mi magunk okozzuk magunknak káros szokásainkkal, melyeket, ha nem változtatunk meg, hogyan gyógyulhatnánk meg?
Negyedjére írtam a Gerson terápiáról (GT), mely a kiegészítő gyógymódok alapja, alfája és kiinduló pontja, mely a fizika törvényeinek erejénél fogva hat. A GT nélkül nincs gyógyulás, nincs egészség, ugyanis ez a szint az egészséges tápanyagok, méregtelenítés szintje. Annak a fizikai és élettani miliőnek a szintje, amelyben életfolyamataink zajlanak, amiben és amelyből keletkeznek sejtjeink, működik az immunrendszerünk.
Igen, a GT nem könnyű dolog, mert rövid idő alatt kell hatást elérni, tehát egy igen intenzív módszer, sok összetevővel és áldozattal. Aki egészséges és szeretné egészségét megőrizni, annak nem szükséges ilyen drasztikus lépéseket tennie, elég, ha bizonyos elemeket beépít életmódjába.
És most, ötödik pontként értünk el ahhoz, ami az utolsó láncszem, mely nélkül az eddig gondosan felfűzött láncolat semmit nem ér és ha az eddigiek nehezek voltak, akkor ez lesz a legnehezebb. A GT-val kapcsolatban is sok kétkedő hozzászólást kaptam, akkor most mire számíthatok? Ezen a területen végképp csődöt mond az evidenciákon alapuló orvoslás minden regulája, ugyanis amiről most lesz szó, ezt csak intuitíve lehet megtapasztalni és bizonyosságot nyerni. Mi ez?
Ez a gondolat gyógyító ereje, a pszichoterápia, pszichoszomatika, pszicho-neuro-immunológia (mely az orvostudomány egyik ága) – sok neve van, de ugyan arról van szó.
Hadd kezdjem egy közérthető példával. Talán mindenki emlékszik arra, vagy el tudja képzelni, hogy milyen volt/lehetne első alkalommal egy autó volánja mögé ülni: kormány, három pedál, három tükör, váltó, indeksz, mutatók, kijelzők, villódzó fények. Indulás. Kanyar, fék, indeksz, visszaváltani, kormány elfordít, tükörbe néz, gyalogos a zebrán, stb. Első alkalommal rémálom, hova kapjak, néhány év után észre sem vesszük. Miért?
Mert van a tudat és van a tudatalatti. Első alkalommal, koncentrálva tudatosan végezzük a cselekvéseinket. Ahogy sokat gyakoroljuk, lassan bejut a tudatalattiba, és ettől kezdve úgy tudunk végezni dogokat, hogy észre sem vesszük őket. Néhány év után úgy vezetjük az autónkat, hogy közben beszélgetünk, telefonálunk és nem is figyelünk a részletekre. Ezek a szokások. Számtalan ilyen szokásunk van, amit valamikor megtanultunk és mára már észre sem vesszük ezeket. Ezen szokások egy része előnyös számunkra, egy részük viszont kifejezetten káros, veszélyes magunkra nézve.
Most azt nézzük meg, hogy a tudat, gondolatok, szokások, psziché szintjén mit tehetünk a gyógyulásunkért.
Mi kell a gyógyuláshoz?
– vágy (tényleg vágyunk rá, tényleg meg akarunk gyógyulni?) Kórházi orvos koromban arra vágytam, hogy egyszer olyan pácienseket gyógyíthassak, aki maguk is meg akarnak gyógyulni. Ma ezt teszem.
– döntés, hogy mit akarok. Amíg nincs döntés, addig csak lila köd van.
– elhatározás, hogy megváltoztatom a szokásaimat: olyan szokásokat veszek fel, melyek egészségesek és elhagyom a rám nézve káros szokásaimat
– eltökéltség, kitartás: nagyon nehéz dolog megváltozni, új szokásokat felvenni
– fegyelem: ráveszem magam arra, hogy amiről tudom, hogy gyógyulásomhoz fontos, azt megteszem, akár jól esik, akár nem.
A gyógyulást kezdjük azzal, hogy megkérdezzük magunktól: vajon miért lehet jó nekem az, hogy most beteg vagyok? Milyen előnyt hordoz nekem ez a betegség, mit nyerek általa, mitől szabadulok meg általa? Vajon erre a betegségre hivatkozva/következtében megszabadultam egy szituációból, amit másként nem tudtam kezelni? Nagyon sokan bevonzanak maguknak betegségeket, akár rákot is. Ezen mindenképpen érdemes elgondolkozni. Még itt ebben a blogban is van egy ilyen bejegyzés itt . Amennyiben a betegség jelent valamilyen megoldást, akkor a gyógyulás kifejezetten ellenérdek.
FONTOS: a gyógyulást el kell határozni. Amennyiben megszületett a döntés, akkor hetente érdemes elolvasni ezt a bejegyzést (1-2 rész) és még ide kapcsolódó irodalmakat, mert ahogy haladunk előre az úton, egyre több réteg fog kibontakozni és olyan dolgokat fedezünk fel, melyeket eddig észre sem vettünk, pedig ide van írva.
Kötelező olvasmány Carl Simonton könyve A gyógyító képzelet, melyet a Ráday utcában az Egészségforrás alapítványnál lehet beszerezni.
folyt. köv.