Posts Tagged gének

Kell-e napozni a D-vitaminért?

Egyes források szerint a Magyar lakosság fele D-vitamin hiányos. Valóban a napozás, szoláriumozás lenne a D-vitamin hiány megoldása?

 

lazac

Lépjünk vissza még egyet: sajnos Európában és a világon is mi Magyarok az egyik legegészségtelenebben élő, így az egyik legbetegebb nemzet vagyunk. Ez igaz az országok rangsorát tekintve és igaz a saját fejlettségi szintünkhöz viszonyítva is. Nálunk kevesebb pénzből élő országokban is egészségesebben élnek az emberek.

 

Lerágott csont: nem sportolunk eleget, egészségtelen ételekből túl sokat eszünk, túl sok alkoholt iszunk és túl sokat dohányzunk. A magyar férfiak az elsők a világon a tüdőrákos megbetegedésben. Ezek a tények. Országimázs. Büszke vagyok magunkra.

 

Más adatok: az emberek 70%-a nem az orvos utasításainak megfelelően szedi a gyógyszereit és 90%-uk nem tartja be az életmódbeli javaslatait sem. Bölcs döntések.

 

Ebből a hatalmas bajból egy, még mikroszkóppal is alig észrevehető probléma a D-vitamin hiány.

 

Akkor, miért hallunk erről ennyit? Mindegy, ha már itt tartunk, akkor maradjunk a D-vitamin hiánynál.

 

Vajon miért D-vitamin hiányos a Magyar emberek fele (vagy legalábbis nagy része)?

 

Hadd feleljek egy kérdéssel: miért, mire számítunk a világ egyik legegészségtelenebb nemzeténél? Miért pont ez lenne rendben? A válasz ott van néhány sorral feljebb: nem eszünk egészségesen, nem sportolunk eleget, így nem vagyunk a szabad levegőn sem, stb. A kövérség kifejezetten csökkenti a D-vitamin szintet is (no meg az élettartamot).

 

Ha már a D-vitaminnal foglalkozunk, akkor maradjunk is itt, de nézzük globálisan.

 

Mi javíthatná a magyar emberek D-vitamin szintjét?

– D-vitamin tartalmú táplálékok fogyasztása

– napozás/szoláriumozás (UVB sugárzás)

– D-vitamin tabletták fogyasztása

 

Vajon a fentiek közül melyik az, ami egyszerre több problémát is kezelni tudna?

Egyértelműen a táplálkozás!

 

Kicsit el kéne szakadnunk a cupákos, zsíros magyar konyhától és mondjuk egy kicsivel több halat fogyaszthatnánk. Ha csak ezt az egy dolgot megváltoztatnánk, hatalmas lépést tennénk az egészségünk, jövőnk érdekében.

Nézzük a számokat. Egy felnőtt napi D-vitamin szükséglete kb. 400 IU (10 ug).

 

Milyen természetes táplálékokban van sok D-vitamin?

Halakban, tojásban, tejben, vajban, hogy csak néhányat említsek. (100g lazacban 360 IU, szardínia konzervben 250 IU, egy kanál csukamáj olajban 1360 IU).

(A csukamáj olaj a tőkehalmájból származó olaj, a legbőségesebb D-vitamin forrás. Egyébként tőkehalmájat is lehet konzervben kapni, nagyon finom.)

Az egyetlen vegetáriánus D-vitamin forrás a gomba.

 

Tehát önmagában a táplálkozásunk megváltoztatásával kezelni tudnánk a lakosság D-vitamin hiányos állapotát és ezen kívül még számos más problémát is, tehát ez lenne a legjobb, leghatékonyabb megoldás és magam erre buzdítok mindenkit.

 

Egyébként a csontritkulás nem kizárólag a D-vitamin hiány oka, legalább ennyire felelős érte a mozgásszegény életmód is.

 

Ha többet sportolnánk és többet lennénk a szabadban, akkor ez szintén egy jolly-joker megoldás lenne, mert nem csak testünk, súlyunk, az izmaink lennének egészségesebbek ezáltal, hanem talán több nap is érné a bőrünket, így a D-vitamin természetes termelődése is nagyobb lenne.

 

Bőrgyógyászként nem tudom megkerülni a kérdést, hogy javasolnám-e a szoláriumot, mint művi UV forrást a D-vitamin hiány rendezésére.

Sajnos erre a kérdésre kizárólag NEM-el tudok felelni. Miért?

 

1. Ha már javasolnom kéne valamit, akkor az a táplálkozásunk és életmódunk megváltoztatása lenne, mert ezeknek számtalan egyéb jó ‘mellékhatása’ is van egészségünkre nézve

2. A túlzott, direkt UV sugárzásnak (legyen az nap, vagy szolárium, több, bizonyított káros hatása van. Csak néhány: bőrrákok keletkezése, bőr-immunrendszer gyengítése, bőr ráncosodása, foltosodása). Tehát miért javasolnék bárkinek is olyan módszert, ami ugyan egy apró problémát kezel, aminek más, jobb megoldása is van (ld. 1 pont), ráadásul úgy, hogy több káros mellékhatást is el kéne szenvedünk általa.

(Itt azért azt is hozzá kell tennem, hogy a 0,3 W/n2-nél kisebb UV besugárzást a szabványok nem tartják károsnak, tehát van a szoláriumozásnak is egy olyan szintje, ami így definíció szerint még nem tartható károsnak, de a D-vitamin problémán kívül nem is kezel mást.)

 

Hawaii szigetén megnézték az egész nap szörföző, csoki barna bőrű fiatalok D-vitamin vérszintjét és azt találták, hogy ez nem volt egyértelműen magas, sőt volt köztük olyan is, akinek alacsony volt.

Szintén tudományosan megalapozott állítás (evidencia), hogy egy adott népesség D-vitamin szintje független az adott földrajzi területet érő napsugárzás mennyiségétől. Ide tartozó kutatási eredmény az is, hogy az Amerikai Nemzeti Rák Intézet vizsgálata alapján a rákos halálozás és a népesség D-vitamin szintje között nincs összefüggés, tehát nem látszik igazolódni, a D-vitaminnak a rákos megbetegedésekre nézve átütő védő hatása, bár igazolt, hogy az immunműködést javítja.

 

Itt is a génekben lesz a megoldás: hiába a napsugár, hiába a D-vitamin bevitel, ha a D-vitamin receptor hibás, akkor, mintha ott sem lenne. Pont olyan, mint a cukorbetegség: hiába van a vérünkben a cukor, ha nincs inzulin, akkor a sejtek nem tudják felvenni azt és a terített asztal mellett éheznek. A D-vitamin receptor hibás génjét több rákos betegségben is sikerült kimutatni már.

 

3. a legmagasabb D-vitamin vérszinteket a D-vitamin tablettákat szedők között mérték. Tehát, ha valami nagyon egyszerű és hatékony megoldást kéne javasolnom a D-vitamin problémára, akkor ez az lenne, hogy tessék tablettában szedni. Egyszerű, gyors és nincs káros mellékhatása, viszont itt fenn áll a túladagolás veszélye is. (napi maximum 2000 IU fogyasztható).

 

Azt gondolom, hogy ennél több szót nem érdemes a D-vitaminra vesztegetni, vannak itt súlyosabb problémák is, amelyeknek megoldása egyébként kezelné ezt is.

 

ÉRDEKKONFLIKTUS: nincs. Közvetlenül nem anyagi érdekem, hogy a magyar emberek egészségesek legyenek, nem támogat az élelmiszeripari lobbi és a D-vitamint kapszulákat gyártók sem :-)

Tags: , , , ,

Gének igazságtalansága

Sok levélben olvasom, hogy miért lettem beteg (melanomás), amikor egészségesen élek, soha nem égtem le a napon, szoláriumban, stb., milyen igazságtalan a sors.

 

Hát sajnos nem a sors igazságtalan, hanem a génjeink.

 dnsMiért van az, hogy az egyik ember karcsú, pedig lusta és nem sportol semmit, míg a másik állandóan edz és nem lesz vékonyabb.

Az egyik ember bőre szép és ezért nem tesz semmit, míg a másik rendszeresen ápolja, de csak a gond van vele.

Az egyikünk hangja gyönyörű, a másik hamisan énekel bármennyit gyakorol.

Az egyik egészségesen él, sportol és beteg lesz, a másik (Churcill) rengeteget dohányzott, ivott, nem sportolt és mégis hosszú, egészséges életet élt.

 

Az élet legtöbb igazságtalansága egyetlen szóval foglalható össze: gének, vagyis, amit örököltünk.

 

Eddigi orvosi tevékenységem során folyamatosan figyelemmel kísértem az élet/betegségek ezen aspektusát és sokat filozofálgattam ezen.

Sajnos ez is egy olyan dolog, ami ellen nem tehetünk semmit, el kell fogadnunk, hogy ez így van.

 

Mégis mit jelent ez a szituáció az életünkre, jövőnkre nézve?

Most úgy látom, hogy adottságainkat, képességeinket, lehetőségeinket, egészségünket kb. 70%-ban génjeink határozzák meg. Ami nagy arány.

Ami a mi kezünkben van életmódunkon, szorgalmunkon, kitartásunkon keresztül, az a kisebb maradék, de ez sem elhanyagolható.

 

Így van olyan köztünk, aki nagyon jó génekkel született és egész életében rombolhatja magát akkor sem lesz beteg. Van olyan, aki egész életében egészségéért dolgozik, mégis megbetegszik, de ez a két véglet.

Többségünkre az igaz, hogy azt kapja, amiért megdolgozik.

Nem tudjuk, hogy génjeink mit rejtenek. Ha kirívó tehetséget, vagy nagy betegséget kaptunk örökül, az hamar jelentkezik.

 

El fog jönni az idő, amikor még születés előtt meg lehet nézni egy ember génjeit és a főbb betegségekre lehet ellenőrizni azokat.

Talán olyan idők is el fognak jönni, amikor ezeket a géneket még időben meg is tudjuk változtatni.

Remélem azok az idők viszont nem jönnek el, amikor rendelni lehet bizonyos géneket.

 

Tehát fogadjuk el azokat a tulajdonságainkat, amelyeket kidobott a gép a fogantatásunk pillanatában és dolgozzunk azon életünk folyamán, hogy ezekkel a tulajdonságokkal a legsikeresebbek és legegészségesebbek legyünk.

Tags: ,