Posts Tagged D-vitamin pótlás

A D vitamin szedését biztonságosnak találták terhes nőknél

Június 27-én a Journal of Bone and Mineral Research c. szaklapban publikált cikk szerint nagy, kettősvak, randomizált vizsgálat alapján napi 4000 NE D vitamin szedését biztonságosnak és hasznosnak találták egészséges terhes nők és születendő gyermekeik számára.


(A nagy, kettősvak, randomizált vizsgálat összefoglalva azt jelenti, hogy mind a vizsgálat alanyok száma, mind a vizsgálat elrendezése teljesen kizárja a szubjektív véleményalkotás lehetőségét, tehát sem a páciensek, sem az orvosok nem tudták, hogy pontosan miből és mennyit szednek, így ez nem lehetett hatással az eredményekre)

A vizsgált alanyoknak, tehát a várandós nőknek a terhesség 12-16. hete között elkezdték napi 200, 2000 és 4000 D3 vitamint adni, úgy, hogy senki nem tudta, hogy mennyit kap pontosan.
Szülés után megmérték mind az anya, mind a gyerkőc D vitamin vérszintjét.

A szakmai részleteket most nem írom meg, de lényeg, hogy a vizsgálat eredménye azt mutatja, hogy napi 2000 és 4000 NE D vitamin szedése biztonságos és mellékhatás mentes a terhesség során.
Természetesen azok a nők (és magzataik) járnak a legjobban, akiknek eleve alacsony volt a D vitamin szintje.

Érdekes, hogy a vizsgált alanyoknál a 4000 NE volt elegendő ahhoz, hogy fenntartsák a kívánatos szintet. Ezért a kutatók azt javasolják, hogy terhes nők számára az ajánlott szintet emeljék fel 4000 NE-re. A szerzők kiemelik, hogy mivel a terhesség 12. hete után kezdték el adni a D vitamint, ezért a 12. hét előtti időszakról nem rendelkeznek információkkal a D vitamin szedés előnyei, illetve esetleges mellékhatásai tekintetében.

Szóval, kedves várandós anyák, hajrá.

Tags: , ,

Friss hírek és tapasztalatok D-vitamin ügyben

A mostani bejegyzésben összefoglalom legfrissebb saját tapasztalataimat és kiegészítem ezeket a The New England Journal of Medicine (NEJM), 2011 januári számában megjelent cikkből vett eredményekkel.

Hol is kezdjem?

Ahogy erről már korábban írtam, lévén kíváncsi természet, még szeptemberben megmérettem a 25-hydroxivitamin-D szintet a véremben. Ez az eredmény mind a bőrt ért UV sugárzás által termelődő, mind a táplálékból származó D-vitamin mennyiséget együttesen méri.

Legnagyobb meglepetésemre kiderült, hogy kóros D-vitamin hiányom van, ezért elkezdtem napi 1000 NE-t (nemzetközi egység) pótolni, tabletta formájában. Ezzel egy időben megkértem olvasóimat, hogy ők is küldjenek eredményeket, amit még egy ajándék szűréssel is megtámogattam.

Összesen négy eredményt kaptam. Ezek mindegyike jó volt, és akik küldték, azok napi 2000 NE, vagy ennél több D-vitamint szedtek.

Decemberben, aztán ismét elmentem ugyan oda, ahol korábban is jártam és újra megmérettem magam. Az eredmény, ha lehet, még nagyobb meglepetés volt: három havi D-vitamin pótlás után 11,12ng/ml, ami egy hajszálnyi elmozdulás a kóros tartományból (10 ng/ml alatt) a D-vitamin elégtelenség (10-29ng/ml) tartományba. Nem voltam túl boldog és kétségek ébredtek bennem.

Ezért elhatároztam, hogy még egy kontrollt állítok, így elmentem a Belklinika egyik laboratóriumába.

…és itt jött egy újabb csavar: a nővér, aki véremet vette, kihangsúlyozta, hogy a D-vitamin vizsgálatot csak fényvédett csőbe szabad elvégezni, mert fény hatására a vitamin lebomlik és az eredmény hamis lesz. Ez újdonság volt, erről még nemzetközi szakirodalomban sem olvastam eddig.

Mondanom sem kell, hogy nagyon izgatott voltam, mi lesz a leletbe írva.

Vánszorogtak a napok, de végül megjött az eredmény: 25,8ng/ml, ami még mindig kevés, de jóval közelebb a normál tartományhoz – és jelentős különbség az előzőhöz képest.

Ezzel alaposan feladták a leckét: honnan ez a különbség? A laboratóriumok pontatlanságából (eltérő vizsgálati módszerek) ered, vagy tényleg a cső fényvédelme ennyire lényeges körülmény?

Tekintettel arra, hogy vénáim megsejtették a következő logikus lépést és heves tiltakozásba kezdtek, kénytelen voltam megkérni egyik bőrgyógyász kolléganőmet, hogy menjen el a Belklinika laborjába és végeztessen el vérvételt, de úgy, hogy egyszerre két mintát ad, mégpedig az egyiket fényvédett, a másikat pedig nem-fényvédett csőbe. Így ki fog derülni, hogy mennyit számít ez a körülmény.

Ha korábban is már izgatottságról számoltam be, na, akkor most tényleg az voltam.

Az ő eredményei 16,6 és 15,0ng/ml lett (fényvédett és nem-fényvédett csővel). Tehát, egyrészt neki is D hiánya van, másrészt a különbség nem túl jelentős, amennyiben a 10% eltérést így minősítem.

Nem odafigyelve vénáim szűnni nem akaró tiltakozására, végül úgy döntöttem, hogy még egy mintát veszek és ezzel végérvényesen eldöntöm a helyzetet. Erre Londonban került sor, ahol a nővér nem-fényvédett csőbe eresztette egyre fogyó véremet. Az eredmény 26ng/ml szinten zárult.

taking-blood

Ezen a ponton a következő konklúziókat vontam le:
Nagy különbségek vannak a különböző laborok eredményei között: lehetőleg ún. referencia labort válasszon, aki jó eredményt szeretne. (ezért nem javaslom a Dimenzió Eg.központ Vécsey u-i rendelőjét).
– A vérvételi cső fényvédelme nem jelentős körülmény, hiszen nálam elhanyagolható volt a különbség, míg a kolléganőmnél is ’csak’ 10%.
Napi 2000 NE alatti vitamin pótlás úgy látszik nem elegendő ahhoz, hogy a normál tartományba vigye a vérszintet.

A NEJM cikkből kiderül, hogy az egyik nagy referencia laboratóriumban 2009 utolsó negyedévében 50%-al több D-vitamin meghatározást végeztek, mint 2008 azonos időszakában, ami a téma egyre nagyobb népszerűségének köszönhető, mind az orvosok, mind a laikusok körében.

A szerzők szerint a D-vitamin hiány a lakásság 50-80%-át érinti, ami elgondolkoztató adat.

Végül, néhány további szemelvény a NEJM cikkből:
– A magas intermittáló dózisok (500.000 NE évente egyszer) a napi dózisokhoz hasonlítva úgy tűnik, hogy eltérő módon metabolizálódnak és hasznosulnak, így a szerzők inkább a naponta történő pótlást javasolják.
– A napi tolerálható dózist a The Institute of Medicine (IOM) jelenleg 4000 NE-ben határozza meg és felhívja a figyelmet arra, hogy ennél nagyobb dózisoknál már előre nem látható káros mellékhatások jelentkezését sem lehet kizárni.
A cikk szerzői a napi 2000 NE D-vitamin szedését javasolják, ami teljesen összevág az én egyszerű módszerekkel elért eredményeimmel.
– …és végül, számomra az egyik leginkább tetsző kijelentés, hogy hangsúlyozzák a sport és a fizikai aktivitás jelentőségét, amikor a D-vitamin hiány miatt a csontjaink és izmaink miatt aggódunk.

Nagyon fontos, hogy senki ne gondolja azt, elegendő, ha bizonyos tablettákat bevesz időnként, legyen az D-, vagy bármilyen más jelzésű vitamin. A rendszeres és elegendő testmozgás, valamint a megfelelő táplálkozás nélkül nem lehet egészséges életmódról, vagyis fenntartható egészségről beszélni.

ÉRDEKKONFLIKTUS: nincs.

Tags: , , ,

Év végi összefoglaló a D-vitaminról

Mit tanultunk a D-vitaminról idén?

1. A D-vitamin egy igen fontos, szerteágazó hatású, szteroid típusú molekula, de nem csodaszer. Egyelőre még körüllengi egyfajta celeb imázs, de remélem, ezt idővel el fogja veszíteni és elnyeri méltó helyét. Aki D-vitamint szed, ne higgye, hogy mostantól minden megtett az egészségéért.

2. A D-vitamin nem is vitamin, mert az emberi szervezet elő tudja állítani. Persze gyakorlatilag mégis az, mert gyakori a hiányállapota, így végül is pótolni kell.

3. A D-vitamin receptora a legtöbb sejten megtalálható, így hatással van a csontok és izmok erejére, az érrendszere, immunrendszere, hajnövekedésre, csökkenti a gyulladást, szabályozza a gének működését és ezen keresztül a sejtosztódást, természetes sejthalált, így védhet a daganatok kialakulása ellen, stb.

4. Csak az tudhatja, hogy hányadán áll a D-vitaminnal, aki megméreti a vérszintjét. A normál tartományok nagy szórást mutatnak.

Az egyik friss tanulmány adatai szerint a túl magas vérszint ugyan olyan káros, mint az alacsony, ezért sem lehet a D-vitamint nyakló nélkül szedni (plusz zsíroldékony vitaminról lévén szó, így fel tud halmozódni a szervezetben, és nem ürül ki, mint pl. a C-vitamin, tehát túl lehet adagolni).

Jelenlegi megértésem szerint a D-vitamin normál tartománya a vérből meghatározva: nagyobb mint 45nmol/L és kisebb mint 100nmol/L.
Érdekes üzenet a természettől, hogy a Hawaii-n élő, egész nap a tengerben és a napsugarakban lubickoló szörfösök 51%-nak kisebb a D-vitamin szintje 75nmol/L-nél (ez 30ng/ml). Valahol itt lehet az optimális érték.

5. Mennyit szedjünk? A hivatalos ajánlások 400-600 NE körül mozognak. Eddigi saját tapasztalataim alapján (köszönet azoknak, akik beküldték az eredményeiket) ez igen kevésnek tűnik. Orvosként a konzervatív oldalon maradva gyerekeknek 500 NE-t, felnőtteknek 1000 NE-t javasolok, de napi 2000NE is nyugodtan szedhető. Egyelőre tartsuk nyitva a szemünket, hogy milyen evidenciák gyűlnek ezen a téren.

6. Milyen formában? A legjobb a tabletta, lehetőleg gyógyszer cég által gyártott módon. Óvakodjunk az ismeretlen gyártók által előállított készítményektől. A csukamáj olaj, aminek semmi köze a csuka májához, inkább a tőkehalhoz, az egyik legjobb forrás, mert A-vitamint is tartalmaz. Két gond van vele: borzalmas az íze és az A-vitamin tartalom miatt terhes nők nem szedhetik.

csukamaj olaj

7. Szolárium? Bármennyire is kampányolnak a szolárium gyártók+üzemeltetők és ajánlgatják a művi sugárzást D-vitamin pótlásra, én mindenkit óva intenék ettől, lévén, hogy számos evidencia (tény) támasztja alá, hogy a rendszeres szolárim használat növeli a bőrrák és a melanoma rizikóját is. Ez nem ér annyit, miután a D-vitamin más forrásból is pótolható.

8. D-vitaminhoz nem kell feltétlenül kalciumot szedni. Aki úgy gondolja, hogy táplálkozás nem fedezi a normál napi szükségletet (1000mg), az pótolhatja. Inkább fordítva igaz: aki kalcium pótlásra szorul, annak van szüksége a D-vitaminra is, különben nem szívódik fel.

Kalcium pótlásnál fontos, hogy a napi adagot ne egyszerre vegyük be, hanem 2-3 részletben, és lehetőleg 2-3 óra távolságra bármilyen gyógyszertől, mert módosíthatja a hatását.

+1: A nap nem ellenség! Józan ésszel nyugodtan élvezhetjük, ha hozzá jutunk. Törekedjünk a fokozatosságra, a leégés minden áron való elkerülésére. Ebben segítségünkre lehet az árnyék, a ruházat és a fényvédő krémek. Azt tudnunk kell, hogy minél több UV sugár éri a bőrt, az kozmetikailag annál több nyomot hagy maga után. Mint mindenben a természetben, itt is az arany középutat kell megtalálni (mértékletesség).

ÉRDEKKONFLIKTUS: nincs.

Tags: , , , , ,

Év végi összegzés a szoláriumozásról

Így zárva a 2010-es évet, még egyszer összefoglalom a szoláriumok használatával kapcsolatos érveket és ellenérveket.

  1. A szolárium művi UV (ultra viola) sugárforrás, amelyet eredetileg az orvosok bizonyos bőrbetegségek (pl. pikkelysömör és TBC) gyógyítására használtak, azonban ma már elterjedt a szépségiparban is, ahol azóta komoly üzletté vált.
  2. A legtöbben ma a szoláriumokat művi barnulás elérésére és fenntartására használják.
  3. A szoláriumok a nagyjából kb. 98%-ban UVA sugarakat bocsátanak ki és kb. 2%-ban UVB sugarakat.
    – Az UVA sugár felelős a gyors és átmeneti barnulásért, aránylag mélyen hatol a bőrbe.
    – Az UVB sugárzás felelős a lassabban kialakuló és tartósabb barnulásért, részt vesz a D-vitamin szintézisben.
    – Mindkét sugárforma igazoltan fokozza a bőrrákok és a melanoma kialakulásának kockázatát.
  4. Orvosi szempontból nézve a szoláriumozás, mint kozmetikai beavatkozás NEM javasolható, mert elfogadhatatlan, hogy egy kozmetikai előnyért cserébe valaki akár az életét is kockáztassa.Ez pontosan így van a dohányzással és az alkohollal is, mégis sokan dohányoznak és többet isznak a kelleténél. Minden ott dől el, hogy milyen információk jutnak el a célközönséghez (edukáció). Akihez eljutnak az információk, képes azokat felfogni és megérteni, valamint nem szenvedély beteg, az többnyire úgy dönt, hogy nem folytatja (vagy el sem kezdi) káros szokását.
  5. Az anyagilag érdekelt felek (pl. a szolárium üzemeltetők szövetsége, health and beauty lapkiadó) mindent elkövetnek azért, hogy a célközönséget olyan irányban befolyásolják, hogy azokat rávegyék a szoláriumok használatára.Ezt nem is rejtik véka alá, hiszen létrehozták a TAN BIZ (vagyis tanning business, magyarul barnulási üzlet) kiadványukat, ami ezt a célt szolgálja.Nagyon ügyes módon, azt használják ki, hogy a szoláriumok által 1-3%-ban kibocsátott UVB sugárzás alkalmas a D-vitamin termelődésének fokozására a bőrben.Ezt a tényt aztán meglovagolva a D-vitamin minden hatását felhasználják arra, hogy a szoláriumozást népszerűsítsék. Ilyen címszavakkal találkozhatunk tehát: „szoláriumozás a rák ellen, a csontokért, az immunrendszer védelmében, stb., stb.” és sorolhatnám még a D-vitamin hatásait. Az az egyetlen apróság nem hangzik el soha, hogy több orvosi tanulmány egyértelműen igazolta, hogy a szoláriumozás fokozza a bőrrák és a melanoma kialakulásának esélyét és az utóbbi egy potenciálisan halálos kór.
  6. Természetesen nem várhatjuk el a szolárium üzemeltetőktől, hogy elmondják nekünk, hogy a D-vitamin nagyon egyszerűen és biztonságosan pótolható mondjuk tabletták formájában és így nincs szükség erre a veszélyes módszerre.
  7. Azt viszont kifejezetten hiányolom a szolárium üzemeltetőktől – a fair play értelmében – hogy a 18 éven aluliakat eltanácsolják szalonjaikból, valamint ugyan ezt tegyék a magas bőrrák rizikójú személyekkel kapcsolatban, akik érzékeny bőrűek, sok anyajeggyel vagy a bőrrák családi előfordulásával.
  8. Aki a fentieket megértette és mégis úgy dönt, hogy a továbbiakban is rendszeresen fog szoláriumozni, az egy elfogadható döntés, ugyanis ismeri a kockázatokat és ezeket vállalja is.
    Azt azonban nem tartom elfogadhatónak, hogy úgy bíztassunk tömegeket erre a káros kozmetikai beavatkozásra, hogy elhallgatjuk a veszélyeit.

    solarium

MEGJEGYZÉS: a bal szélső képen egy 27 éves hölgy látható. Mellette jobbra ő 30 év múlva (57 évesen) természetesen megöregedve. A jobb szélső kép ő 57 évesen rendszeres szolárium használat mellett.

ÉRDEKKONFLIKTUS: nincs.

Tags: , , , , ,

Megdöbbentő eredmény (D-vitamin)

Mostanában sokat hallunk a D-vitaminról, ami több szempontból is nélkülözhetetlen az egészségünk megőrzéséhez. Itt a nyár vége, amikor a napos időben feltöltődtek D-vitamin raktáraink és így indulunk neki a télnek, amikor lassan fogyatkozik ez a fontos anyag.

 D-vitamin

Hajtott a szakmai és a személyes kíváncsiság, így gondoltam, hogy itt van a legjobb alkalom és megnézetem a D-vitamin szintemet.

 

Horvát országban nyaraltunk, rendszeresen sportolok a szabadban (napon) – persze bőrgyógyászként gondosan ügyelek arra, nehogy megégjek -, sok halat, illetve tenger gyümölcsét eszünk és ezek mind-mind a D-vitamin ellátást biztosítják.

 

Bejelentkeztem egy vérvételre, amin nagyon hamar túl is estem. Kifizettem 4650 Ft-ot, amiből kaptam 20% kedvezményt az egészségpénztári tagságom miatt.

Azt mondták, hogy kb. 5 nap, amire megkapom email-en az eredményt.

 

Amíg erre várunk, addig elmondom a legfontosabbakat a D-vitaminról.

 

A normál vérszintet 50 és 150 ng/ml (nanogramm per milliliter) közé teszik és kórosan alacsony szintről beszélünk 30 ng/ml vérszint alatt. Én arra számítok, hogy így a nyár végén nekem valahol 100 és 150 között lehet.

 

A D-vitamin, valójában egy szteroid hormon, aminek a receptorai szinte minden sejtféleségen megtalálhatóak, így rendkívül szerteágazó hatású.

 

Vegyük csak a legfontosabbakat:

– a kalcium anyagcserét szabályozza, így a csontok szilárdságáért felelős. A csontlágyulás, vagy régi nevén angol-kór elnevezése onnan ered, hogy a ködös Albionban a D-vitamin termelésében az egyik legfontosabb faktor – a napsugárzás – hiánya miatt gyakori volt ez a kórforma.

– szintén a kalcium anyagcserén keresztül izomgyengeség, izomtömeg megfogyatkozása, így idős korban gyakori elesések, csonttörések jellemzőek

– az immunrendszer sejtjeit aktiválja (lymphocytákat, magkrofágokat), így csökkenti a fertőzések gyakoriságát és egyes adatok szerint az autóimmun betegségekben is kedvező hatású

– fokozza az inzulintermelő sejtek működését, pontosabban D-vitamin hiányban csökken az inzulin termelése

– D-vitamin hiányban nő a szív-koszorúér betegség, agyvérzés gyakorisága és a közvetlen hatása van a szívizomra is

– a vérnyomás és az érelmeszesedés is összefügg a D-vitamin ellátottsággal

– D-vitamin gátolja a tumor sejtek szaporodását és elősegíti a sejtek kiérését, támogatja a természetes sejthalált (apoptosis)

 

A D-vitamin képzés legfontosabb mechanizmusa a napsugárzásnak köszönhető, ebből is az UV-B komponensnek, ami inkább a déli órákban éri a földet (10-18 óra között), pont akkor, amikor mi bőrgyógyászok eltanácsoljuk az embereket a naptól.

Ellentmondásos ez?

Nem egészen.

 

Mi kell a D-vitamin képzéshez? Az, hogy nyáron (áprilistól szeptemberig) fedetlen arccal és végtagokkal töltsünk időt (kb. 10 percet) ezen időszakban a napon. Tehát nem kell kifeküdnünk a tűző napra, mondván, hogy csak a D-vitamin miatt tesszük mindezt. A napsugár kb. 3000 NE (nemzetközi egység) D-vitamin termelést képes indukálni, míg a hazai táplálkozás kb. 80 NE-t biztosíthat naponta. Napi 4000 NE D-vitaminra van szükségünk.

 

Mivel a szoláriumokban is van némi UV-B (1-3%), így ez is segíthet a D-vitamin pótlásban a téli hónapokban, de mivel igazoltan közrejátszik a bőrrákok kialakulásában, ezért én bőrgyógyászként nem ajánlhatom ezt, annál is inkább, mivel a D-vitamin tabletta formájában rizikómentesen is pótolható.

 

Egyes források Magyarországon a D-vitamin hiány gyakoriságát a lakosság 50-70%-ra teszik, ami egy elképesztően magas szám.

 

Na…, amíg ezeket összeszedtem megérkezett az eredményem.

Kíváncsian nyitottam meg az email-hez csatolt dokumentumot.

 

Leolvastam a számot és kissé megdöbbentem: 24.

A kórosan alacsony tartomány. Nekem. Hogy lehet ez?

 

Fogalmam sincs, de ez van. Amikor még az Onkológiai Intézetben dolgoztam, ilyenkor (szélső értékek esetén) azonnal megismételtettem a vizsgálatot, talán a labor tévedett. Most erre nem szánom rá magam, hanem kis esélyt adva ennek, inkább elfogadom.

 

Magam sem értem, hogy a fent részletezettek után, hogyan lehet ilyen alacsony a D-hormon szintem. Talán valamilyen egyéni eltérésről lehet szó. Eszembe jut az a vizsgálat, amit a Hawaii szigeteken élő szörfösökön végeztek, amikor megnézték a D-vitamin szintjüket és bizony találtak alacsony értékeket, pedig ők aztán egész nap a tűző napon sütkéreznek.

 

Azonnal vettem a receptkönyvem és felírtam magamnak D-vitamint (Fresenius 1000NE).

Közvetlen étkezés előtt kell bevenni. Egyelőre napi 2000NE-t szedek, de át fogok állni a napi 1000NE-re. Ezt fogom szedni decemberig, amikor is meg fogom ismételni a vizsgálatot.

 

Megmondom őszintén, hogy nem egészen értem, hogy a D-vitamin tabletta miért receptköteles. Persze, értem, hogy zsírban oldódó vitaminként túladagolható és végül is egy szteroid hormonról van szó.

DE, hiánya gyakoribb, mint a túladagolása és sokkal súlyosabb következményekkel is járhat. Egyébként a 3 havi adag kb. 300Ft.

A D-vitamin pótlás egyébként biztonságos, mert több olyan mechanizmus is van a szervezetben, ami megelőzi a túlzott felhalmozódást.

Egyes források szerint napi akár 4000NE sem okozott kóros kalcium szinteket. Ez inkább napi 10.000NE bevitele felett fordulhatna elő.

 

Ismét megtanultam, hogy a hit és a várokozások nagyon eltérhetnek a tényektől. Így jobb az utóbbiakra hagyatkozni.

A fenti tapasztalatok birtokában javaslom minden egészségére adó olvasómnak, hogy győződjön meg a D-vitamin vérszintjéről és amennyiben az nem megfelelő (pláne így nyár végén), akkor tegye meg a szükséges lépéseket.

 

ÉRDEKKONFLIKTUS: nincs.

Tags: , ,