Archive for június, 2010

Aktuális bőrgyógyászati állásfoglalás napozásról, szoláriumról és a D-vitaminról

A múlt csütörtökön volt Egerben a X. Kozmetológiai Kongresszus, amelynek nyitó napján az előadások a fenti témákat járták körbe, a jelenlegi tudományos evidenciák összefoglalásával. Az előadások után az alábbi konszenzust fogalmaztuk meg, amely tükrözi a szakma jelenlegi álláspontját.

 kongresszus

Mielőtt a konkrét állásfoglalásra térnék, röviden összefoglalom, hogy milyen kérdések merülhetnek fel a témában:

– Mi a napozás? Mennyi napsugár sok és mennyi elegendő?

– Melyek a D-vitamin hatásai az emberi szervezetben?

– Mennyi D-vitaminra van szükségünk?

– Hogyan biztosíthatjuk a megfelelő D-vitamin szintet?

– Mennyi napsugárra van szükség, a megfelelő D-vitamin szint biztosításához?

– Hogyan pótolhatjuk télen a D-vitamint?

– Lehet-e szerepe a szoláriumozásnak, a D-vitamin pótlásában?

– Milyen a megfelelő fényvédelem?

– A fényvédők használata veszélyeztetheti-e a D-vitamin termelődését?

 

Azt hiszem ezek a legforróbb, a napi sajtóban is gyakran ismételt témák.

 

Az előadások végén, melyek a fenti kérdésekre keresték a tudományosan megalapozott választ, az alábbi álláspontot Kemény Lajos Professzor Úr a Magyar Dermatológiai Társulat elnöke foglalta össze:

 

1.  A nyári hónapokban (április-májustól októberig) kevés napfény elegendő ahhoz, hogy a megfelelő D-vitamin szintézis bekövetkezzen. Tehát, mi bőrgyógyászok elegendőnek tartunk annyi napsugárzást, ami az idő alatt éri a bőrünket, amíg nyári öltözetben a munkahelyünkre megyünk, illetve onnan hazatérünk. Ezen felül minden további napozás már a káros mellékhatások túlsúlyba kerülését jelentheti.

 

2. A téli, kora tavaszi hónapokban a D-vitamint pótolni kell. Ennek legmegfelelőbb forrása a D-vitamin direkt bevitele tabletta formájában, illetve a D-vitaminban gazdag táplálkozás előtérbe helyezése (pl. halak).

 

3. A bőrgyógyászati szakma továbbra sem javasolja a szoláriumozást semmilyen célból, még a D-vitamin téli pótlására sem, mivel káros hatásai messze meghaladják az esetleges várható előnyt, mármint a D-vitamin szintézist. (A D-vitamin pótlása, több veszélytelen forrásból is megoldható biztonságosan, ezért a szolárium nem ajánlott.)

 

4. A fényvédő krémek megszokott alkalmazása nem befolyásolja a nyári hónapokban a D-vitamint szintézist, tehát a tűző napon továbbra is javasoljuk a fényvédelemnek ezt a módját (fontos, hogy a fényvédők az UV-A és B sugarak ellen is nyújtsanak védelmet, tartalmazzanak fizikai fényvédő komponenseket és a megfelelő mennyiségben használjuk azokat).

 

Természetesen a továbbiakban is odafigyelünk a hazai és a külföldi kutatási eredményekre, melyeket időről időre összevetjük a jelenlegi állásfoglalásunkkal, és amennyiben a tények a fentiektől eltérő irányba mutatnak, módosítani fogjuk azt. Fontos megjegyeznem, hogy a fenti konszenzus összhangban van a nemzetközi állásfoglalásokkal is.

 

Az alábbiakban még néhány érdekességet, illetve fontos információt emelnék ki a kongresszuson elhangzottakból.

 

Tudjuk, hogy a napsugárzás, annak is az UV-B komponense gyengíti a bőr immunvédekezését. Ezt a bőrgyógyászat ki is használja több bőrbetegség gyógyításában, mint amelyen pl. a pikkelysömör. Számomra új információ volt, hogy ez az immunvédekezést csökkentő hatás nem szisztémás, tehát kizárólag ott érvényesül, ahol a sugarak a bőrt érik, valamint paradox módon ez kizárólag a (T) sejtes immunitást érinti, míg a természetes immunitást ugyanakkor erősíti, ezért nem alakulnak ki bakteriális vagy gombás fertőzések. Ez a kettős hatás magyarázhatja, hogy a pattanásos bőr miért javul a napsugárzás hatására.

 

Normálisan a D-vitamin 90%-a a bőrben képződik a napsugarak hatására. Érdekes jelenség ugyanakkor, hogy minél több napozás hatására, nem keletkezik annál több D-vitamin, hanem az egy bizonyos szinten állandósul. Sok napozás tehát nem eredményez sok D-vitamint, viszont a napsugarak káros hatásai egyre jobban érvényesülnek.

 

Javaslom mindenkinek, hogy mielőtt döntést hozna a D-vitamin pótlásával kapcsolatban, először győződjön meg róla, hogy mekkora a D-vitamin szintje. Ez rutin vérvétellel megmondható. A 25(OH) D-vitamin szintjét kell meghatározni és az eredményből eldönthető, hogy van-e teendő.

 

A D-vitaminnal kapcsolatban szintén új információ volt számomra, hogy a kutatási eredmények alapján az látszik, miszerint a D-vitamin nem vesz részt a daganatok kialakulásának megelőzésében, viszont szerepe lehet a már kialakult daganatos betegségek leküzdésében. Így az ilyen betegségekben szenvedőknek azt javasolhatom (ártani nem árthat alapon), hogy ők feltétlenül nézessék meg a D-vitamin szintjüket, és amennyiben ez alacsony, akkor gondoskodjanak a pótlásáról.

 

Számomra kissé elszomorító volt az a kutatási adat, miszerint az általános iskolás gyermekek 3%-a és a középiskolás gyermekek 12% szoláriumba jár. Ezzel kapcsolatban a német példa követését javasoljuk, vagyis a 18 éven aluliak körében a szoláriumozás korlátozását.

 

ÉRDEKKONFLIKTUS: nincs.

Tags: , , ,

Bőrrákszűrés videó

Nálunk azért nagyobb az intimitás és a szűrés menete is nagyban eltér, de tetszik a kezdeményezés, ezért mindenkinek ajánlom az alábbi videót:

 

 

Tetszik a végén az idézet: „A bőrrákszűrés csak akkor halálos, ha nem megy el egyre még időben”

ÉRDEKKONFLIKUTS: van.

Tags: ,

Betegeknek és gyógyítóknak: mit tehetek magamért?

Simonton tréning

 

Az ember testi-lelki egysége nem teória. A gyógyítók évezredek óta tudják, hogy a beteg akkor gyógyul csak meg, ha együttműködik orvosával. Anyagorientált kultúránkban könnyedén tájékozódunk a testi terápiákban, kevesebben ismerik azonban, mit is tehetünk lelkünkkel a gyógyulásért.

Carl és Stephanie Simonton egy pszichológiai módszert dolgoztak ki mintegy huszonöt évvel ezelőtt az USA-ban. Munkájuk magyar nyelven is megjelent “A gyógyító képzelet” címmel. Carl Simonton onkológus-radiológus, felesége pszichoterapeuta. Gyógyíthatatlannak tartott daganatos betegekkel értek el kiváló eredményeket. Bár daganatos betegek gyógyítása kapcsán lettek híresek, eljárásuk jól használható minden testi betegség kiegészítő terápiájaként.

A Simonton módszert tanfolyamon lehet elsajátítani. Az egyes gyakorlatok és technikák élményszerűen ismerhetők meg. Az intellektuális részvételt szükségszerűen egészíti ki a személyes tapasztalatszerzés.

 

Az elméleti és gyakorlati foglalkozások a következő témákat tárják föl:

– A betegséghez vezető út lelki oldala, a stressz szerepe az életünkben.

– Hogyan gazdálkodunk energiánkkal?

– Miféle másodlagos előnyünk, egyfajta hasznunk lehet a betegségből?

– Relaxáció a gyógyításban.

– Imagináció – a gyógyulás képi megjelenítése.

– Negatív érzelmek szerepe a betegségben, a gyógyuláshoz szükséges változás.

– Életcélok a gyógyulás után.

– Meditációk.

– A fájdalom-kontroll pszichológiai lehetőségei.

– Félelem a haláltól, a betegségbe való visszaeséstől.

– A család és a környezet szerepe a betegségben, egészségben.

A képzés nyitott, szakemberek és a téma iránt érdeklődők egyaránt részt vehetnek rajta.

 

A Simonton képzést Dr. Hermann István pszichiáter vezeti, aki a módszert személyesen Carl Simontontól ismerte meg és hozta haza, elkezdve az itthoni képzést.

A képzés időpontja: 2010. június 9-13.

 

Érdeklődni, jelentkezni Magyari Csillánál lehet:

tel.:06/30-95-17-358,

e-mail: magyaricsilla@gmail.com

Tags: