Korábban ígértem, hogy hozok néhány eredeti, hiteles történetet, gyógyult páciensek tollából. A rák igen is leküzdhető; hogy kié, milyen stádiumból, hogyan, ezek a legnehezebb kérdések. Mindannyian a helyes utat keressük, legyünk páciensek, vagy orvosok. Itt a blogban már eddig is sokat írtam arról, hogy szerintem mi a helyes út.
Most itt egy történet: Melania írta nekünk, aki orvos és akivel együtt végeztem a Gerson terapeuta képző tanfolyamokat Londonban és San Diegoban. Aki felkeresi az Egészségforrás alapítványt a Ráday utcában, az is az ő kezei közé kerül
Remélem sokaknak segít a története, ami egy áttétes rákos daganatból való gyógyulásról szól.
Íme:
"1995-ben, 30 évesen rosszindulatú emlődaganatom volt. Ekkoriban azt hittem, életemben minden a legnagyobb rendben, éppen második gyermekünkkel voltam áldott állapotban, megnyugodva, hogy szakmai előrehaladásom is jó irányban halad. Aztán egyik pillanatról a másikra összeomlott ez a világ, egyszerre értem meg és értettem meg, hogy mi is a múlandóság. Kisfiunk alig múlt öt éves, szívem alatt egy másik élet, és én mindebből csak úgy kilépek…, elmegyek…
Állatorvosként pontosan tisztában voltam mindennel, a diagnózissal és a lehetőségekkel egyránt. Jól megtanultam, tudtam és hittem a hagyományos kezelések hatásában, és persze tisztában voltam ezek esendőségével is. Legalábbis akkor azt hittem. Így aztán, bár a betegséget sikerült nagyon kezdeti fázisban felfedezni – hála kitartásomnak, mellyel ellenszegültem a téves nyugtatgatásoknak, hogy "nincs ott semmi nem odavaló" -, azonnal elfogadtam a javasolt kemoterápiát és sugárterápiát. Lelkem és logikám egyaránt megkérdőjelezte ennek szükségességét, sőt, a tudományos magyarázat, melyet értetlenkedésemre kaptam, és mely szerint "biztonságból ágyúval lövünk verébre", kifejezetten felbőszített. A kötelezőnek vélt terhességmegszakítás pedig bánatossá és bűntudatterhessé tett. És mint mindig, ama belső hangnak megint igaza lett. Alig egy évvel a hagyományos kezelések befejezése után, minden negatív kontroll eredmény ellenére, nyirokáttétem lett. Majd rövid idő múlva a műtéti hegen egy újabb. Ekkor már tudtam, hogy a folyamatos tüneti gyomlálás nem megoldás. A daganat ugyanis csak a tünet, és a hagyományos kezeléssel mindig egy lépéshátránnyal a betegség mögött kullogunk, az pedig csak véges ideig lehetséges. Azt is megtapasztalhattam, hogy életmódváltásom, az egészséges életvitel, melyet rögtön műtétem után bevezettem, és melyet sokféle irányzat és elmélet tanulmányozása alapján beállítottam és folyamatosan javítottam, csíszoltam, beleértve a "rákpiac" által kínált termékáradat tanulmányozását, kipróbálását…, szóval mind-mind elégtelennnek bizonyult.
Ismét kemoterápiát javasoltak, de most erősebbet. Nem fogadtam el. Mint jeleztem, ekkorra már biztos voltam benne, hogy a teljes gyógyulásomhoz, az egészségem visszaszerzéséhez valami másra, a romboló-mérgező kezelésekkel szemben egy imunerősítő, a teljes szervezetet újjépítő gyógymódra van szükségem.
Korábban már olvastam a Gerson terápiáról, hála Beata Bishopnak, aki megírta saját gyógyulási történetét az "Ideje a gyógyításnak" című könyvében, de akkor úgy éreztem, nem tudnám egyedül végigcsinálni, segítség és szakmai vezetés nélkül elég biztonytalan lehetőségnek tűnt, Mexikóba pedig nem állt módomba kiutazni az akkor még egyedülálló bentfekvési lehetőséget kínáló klinikára. Akkor még nem állt rendelkezésre ez a nagyszerű könyv, amely alapján bárki elindulhat ezen a csodálatos gyógyulási úton. Így aztán maradt a halogatás. Ám az áttét kiderültekor egycsapásra világossá vált és biztos voltam benne, hogy a Gerson terápiával próbálkozom, számomra nincs jobb lehetőség. Kitartó, elszánt munkával, bizakodva, nagy alázattal végezve a terápiát, célbaéretm. Nem tudom, mikor, nem tudom hogyan, milyen segítő szárnyakon, de beérkeztem. Egyszer csak azt vettem észre, hogy évek óta örömmel haladok ezen az úton, a hegrecidívám eltűnt, felszívódott, teljesen jól vagyok, testileg-lekileg megerősödtem, újjászülettem. Valamikor útközben, a megerősödött, ismét egészséges testem otthont adott egy újabb kis lakónak, és kislányunk immáron első osztályos iskolás. Időközben többször is visszatértem a San Diego-i Gerson Intézetbe és a mexikói Gerson Klinikára tanulni, képződni. Jelenleg Gerson terapeutaként dolgozom, és igyekszem mind szakamai tudásomat, mind pedig a saját élmény nyújtotta tapaszatlatomat mások gyógyulásában hasznosítani.
Dr. Nagy Melánia"
