Nyugodtan leírhatom ezt a bejegyzésemet, hiszen az újságírók úgy sem olvassák a blogomat.
(Persze a kivételeket mindig megilleti a tisztelet)
Gondolom ez másokkal is így van, amivel foglalkoznak, azzal kapcsolatban a környezetből áramlik feléjük az infó: “Nézd mit találtam, biztosan érdekel téged…”.
Ugyan így áramlik felém is, és ez ma egy Index cikk képében jelent meg a leveleim között.
A cikk, a tudomány rovatban egy szenzációról számol be, miszerint a bőrrák ellen a fényt vetik be és a módszer neve a fotodinámiás terápia (PDT).
Amikor ezt elolvastam bevallom mérges lettem és, hogy miért ezt itt az olvasóimmal megosztom.
1. Ezt a terápiát már elég régen használjuk itthon is. Már több hazai konferencián is láthattunk beszámolókat róla. Egyébként nem túl sikeres és vonzó módszer, mert vannak egyszerűbbek is és a pácienseknek nagyon fájdalmas. Tehát fenti írásnak zéró hír értéke van.
2. A cikk több pontatlanságot is tartalmaz, látszik, hogy nem fektetett belel a szerző sok energiát, csak úgy össze van csapva.
3. Azt a bejegyzésemet, amit a D-vitaminnal kapcsolatban, saját tapasztalataim alapján írtam és úgy gondolom, hogy igen hasznos információkat tartalmazhat mások számára is, elküldtük vagy 40 újságírónak, hogy használják szeretettel.
Ez tényleg elég? Ezért megéri felkelni reggel és úgy érzik a nap végén, hogy tettek valamit?
Biztos (csak) erre van szüksége a ‘nép’-nek?
Nem lenne esetleg feladatuk a hasznos, építő esetleg szép tartalmak közvetítése is?
Miért hiányzik az ilyesmi a médiumokból? Miért csak a megölte, megcsalta, leütötte, elgázolta megy át?
Ennek a fenti index cikknek a megírásával pl. mi volt az újságíró célja? Miért jelent meg ez a hír? Mit kezdjenek vele az olvasók? Miért jó ez nekünk?
Túl sok a kérdés, és kevés a válasz. Aki esetleg tud válaszolni, az írjon.
(Akikről biztosan nem szól ez a bejegyzésem, azok az újságírók a FIGYELŐ-nél dolgoznak. Őket tartom követendő példának a saját szakmájukban.)
