1. fényvédő krémeket gyártó cégek
2. szoláriumokat gyártó cégek és szolárium tulajdonosok
A fényvédő krémeket gyártóknak az az érdeke, hogy azt hangsúlyozzák, a napozás, szoláriumozás veszélyes, káros, így fényvédelemre van szükség.
A szolárium gyártóknak és szalontulajdonosoknak az üzleti érdeke szerint a napozás, szoláriumozás jó, hasznos, szükséges és nem veszélyes.
A kettő között állnak a bőrgyógyászok és csak forgatják a fejüket a különböző tanulmányok eredményeit látva, melyek kissé aszerint kerülnek értelmezésre, hogy melyik érdekszféra finanszírozta az adott tanulmányt.
És végül ott állnak a vásárlók, a legfontosabb személyek, akiknek a kegyeiért és pénztárcájáért (mert lássuk be, hogy végül is erről van szó) megy a verseny.
Egyik nap jön a hír, hogy a napozás, szoláriumozás veszélyes, másnap egy újabb, hogy még sem az, sőt. Nem csodálkoznék rajta, ha ezek után teljes káosz uralkodna a fejekben és végül már senki nem tudná, hogy mi a helyes.
Magam, melanoma és bőrrákszűréssel foglalkozó orvosként jól ismerem az UV sugárzás rákkeltő hatásáról szóló irodalmat (tényeket) és A.B. Ackerman doktor könyvét, melyben azt támasztja alá szakirodalmi hivatkozásokkal (egyébként teljesen hitelesen), hogy az UV sugárzás és a melanoma, a legveszélyesebb bőrrák nem hozható egyértelműen összefüggésbe.
Ezek alapján teljes bizonyossággal azt tudom kijelenteni, hogy még nem látunk tisztán ezen a téren.
Még is mi az, amit biztosan tudunk és amire döntéseinket alapozhatjuk ebben a nagy érdek-káoszban:
1. az UV sugár nem melanoma típusú bőrrákot okoz (génkárosodáson keresztül)
2. az UV sugár károsítja a bőrt, annak gyulladását okozva, a rugalmasságát csökkentve, korábbra hozva a ráncosodást, foltosodást (ennek a folyamatnak a mellékhatása a barnulás)
3. az UV sugár csökkenti a bőr immunvédekezését (ezt a hatást használja ki a bőrgyógyászat bizonyos betegségek gyógyítására, pl. pikkelysömör)
4. a szoláriumokban használt UV-A sugárzás nem fokozza a D-vitamin keletkezését, csak az UV-B, ami vagy nincs a szoláriumokban, vagy nagyon kevés, mert ez a sugártartomány felelős a leégésért
5. a szükséges D-vitamin szint eléréséhez heti 2-3 alkalommal 8 perc napfény szükséges úgy, hogy csak az arcunk és az alkarjaink vannak szabadon, tehát nem igaz, hogy a D-vitaminhoz napozni, vagy szoláriumozni lenne szükséges. A napos időszakban feltöltött D-vitamin készletek a téli sötét időszakra is kitartanak. A mi égövünkön, ennyi napos óra mellett a D-vitamin nem lehet probléma.
Tehát összefoglalva, mint bőrgyógyász a következőket tanácsolom:
– valóban indokolatlan egy nap fóbia kialakítása. A nap nem ellenség, hanem az élet forrása, amihez évezredeken keresztül volt időnk alkalmazkodni. A naptól nem kell félni, hanem mértékletesen, a direkt, égető napsugarakat elkerülve élvezhetjük azt. A kifekvős, l’art pour l’art napozást veszélyesnek tartom
– amennyiben mégis direkt napfényre kényszerülünk, használjunk fényvédelmet: elsősorban fizikait (ruházat, kalap) és csak másodsorban fényvédő krémeket
– a fényvédő krém védjen UV A és B ellen is. Kenjünk mindenhova, ahol ér a nap és elegendő mennyiségben, különben ezzel is csak ártunk magunknak
– kerüljük a szoláriumokat, ahonnan bizonytalan összetételű sugárzás éri a bőrünket, ráadásul, ahogy hallottam a hírekben, a hazai szoláriumok 96%-a nem felel meg az európai szabványoknak.
– gyermekeinket különösen védjük a nap direkt sugaraitól. A barna bőrszín nem az egészség, hanem a szülői felelőtlenség jele.
Szép nyarat kívánok!
