Akinek bármelyik anyajegye megváltozik, vagy bőrén új pigmentált növedék jelenik meg, akkor gondolni kell melanomára és ki kell zárni ennek a lehetőségét.
Ennek az első lépése az orvosi vizsgálat. Itt az orvos vagy rögtön elveti a melanoma lehetőségét, vagy klinikailag is felveti azt.
Melanoma klinikai diagnózisa esetén az egyetlen elfogadható megoldás a sebészi kimetszés megfelelő biztonsági zóna alkalmazásával, ami fél cm-től 2 cm-ig változik, attól függően, hogy milyen vastag a melanoma.
A műtétet követően kb. 2 héten belül elkészül a szövettani lelet, ami már egyértelműen és majdnem teljesen biztosan megmondja, hogy hányadán állunk.
Nézzük, mik a legfontosabb dolgok egy melanoma szövettani leletében, amit keresnünk kell és mit jelent ez a számunkra.
1. Miénk-e a lelet? Az én nevem, születési évem van rajta?
2. Kórszövattani diagnózis: melanoma malignum
Ugyan itt le szokták írni, hogy horizontális, vagy vertikális terjedési forma: a vertikális terjedés a veszélyes, mert így gyorsan áttétet adhat, így jobb, ha ezt nem olvassuk a diagnózisnál.
3. Clark érték: relatív vastagság: I-IV között
Amennyiben ez az érték I, akkor biztosan meg van mentve az életem, mert ez a melanoma nem adhat áttétet.
II-től IV-ig romlanak az esélyek.
4. Breslow érték: mm-ben mért mélység: minél nagyobb, annál rosszabb. 0,75mm alatt elcsípett melanoma szerencsés dolog.
5. van-e kifekélyesedés? Ha van, az sokat ront az esélyeken.
6. Ér- és nyirokér invázió: ha ezt leírja a szövettanász, akkor baj van: a daganatsejtek bejutottak az erekbe, ahonnan a test bármely pontjára el tudnak jutni és ott áttétek alakulhatnak ki.
7. Regresszió: magyarul: spontán visszafejlődés. Ez azt jelenti, hogy a szervezet már elkezdte elpusztítani a tumorsejteket. Előfordul, hogy az elsődleges daganatot már nem is találjuk meg, csak az áttéteket.
Nehezen megítélhető szempont: gondolhatnánk, hogy szuper, mert jól működik az immunrendszerem. Igen ám, de éppen ez teszi bizonytalanná, hogy milyen mélyre terjedt a melanoma fénykorában, ugyanis ez határozza meg a további esélyeket. Összességében a tudomány jelenlegi állása szerint mégis jó jelnek tekintendő a regresszió.
Elvileg az is elképzelhető, hogy valakinek kialakul egy melanomája, majd az el is tűnik (regrediál) és kész. Soha nem derül ki…
8. Mikroszatelliták: vagyis apró áttétek a fő daganattömeg közelében. Rossz jel.
9. Mitotikus aktivitás: vagyis, osztódási ráta. Minél magasabb az itt szereplő szám, annál rosszabb a melanoma biológiai viselkedése, tehát annál rosszabbak az esélyek. Alacsony szám: jó jel!
10. legközelebbi szabad széltől mért távolság: vagyis a sebész mekkora biztonsági zónát tartott. Amint azt írtam, ennek 5 és 20mm között kell lennie.
Ha valaki egy melanomás szövettant tart a kezében, akkor a fenti pontok mindegyike benne kell, hogy legyen. Ha bármelyik pont hiányzik, akkor az a szövettani lelet kétségeket hagy maga után és tisztázni kell a hiányzó pontokat.
MEGJEGYZÉS: Bár a szövettani lelet alapján nagy biztonsággal lehet sejteni, hogy milyen folytatásra lehet számítani, de többször előfordul, hogy ettől eltérő lesz a kimenetel. És itt leginkább arra gondolok, amikor valaki egy rosszat sejtető szövettani leletet tart a kezében.
Ne felejtsük el, hogy a melanoma egy immunogén daganat, tehát jól reagál az immunrendszer változásaira, ezért az életmód megváltoztatásával és egyéb, az alternatívokhoz sorolt módszerek bölcs alkalmazásával sokat javíthatok a kilátásaimon.
