Sokszor írtam már a melanoma természetéről és igyekszem érthetően fogalmazni. Kitti rendszeresen olvassa a bejegyzéseket és a következő kérdéssel fordult hozzám:
Doktor Ur!
Láttam válaszolt Nekem is. Akkor az lenne a kérdésem, ha eddig nem találtak áttétre utaló jelet (koponya CT, hasi UH, csontscintigráfia, mellkasröntgen, LDH labor vizsgálat), akkor a már kivett melanoma okozhat-e még áttétet, vagy már csak egy ujabb kialakulásától kell tartani?
Hány évig ellenőrzik a fent leírt vizsgálatokkal az áttét kialakulását?
Ilyenkor el kell gondolkoznom azon, hogy valóban érthetően fogalmazok-e. A kérdés annyira lényeges momentumot érint, ezért feltettem ide és ismét kitérek erre.
Először is a kérdésre a válasz: melanománál, ha az nem kellő időben lett eltávolítva, akkor sajnos áttétek kialakulására van esély; hogy mekkora, erre a szövettani paraméterekből lehet nagyjából következtetni. Az viszont minden melanomásra igaz, hogy nagyobb esély van egy újabb melanoma kialakulására is.
Emlékeim szerint már többször írtam, hogy a melanománál az a fő gond, hogy amint eléri a bőr mélyebb rétegeit, ahol már erek is vannak, akkor már minden lehetőség adott arra, hogy a daganatról sejtek váljanak le és ezekbe az erekbe bekerülve távolabbra is eljussanak és ott áttét formájában jelentkezzenek.
Addig, amíg csak egyes sejtek jutnak tovább, ezek az orvostudomány mai módszereivel kimutathatatlanok.
Másrészt senki nem tudja, hogy ezek a sejtek meddig maradnak nyugalmi állapotban ott, ahova eljutottak és milyen hatásra kezdenek el ismét növekedni úgy mint az eredeti daganat, melynek során valahol megjelenik a kimutatható áttét.
Gyógyulás vs. tünetmentesség .
Fontos ennek a két fogalomnak a megkülönböztetése.
Véleményem szerint gyógyult az, akinek nem kell számítania arra, hogy az adott betegségnek a szövődményei a jövőben ismét megjelenjenek nála. Tehát egy megoperált in situ melanomás páciens gyógyult.
Azokra, akinek a melanomája már nem in situ volt, ez már nem vonatkozik, hiszen a melanoma olyan rétegekbe jutott, hol már erek vannak, így matematikailag és fizikailag nem lehet kizárni azt, hogy áttétképző sejtek váltak le az eredeti daganatról.
Persze egy korai nem in situ melanománál is nagyon kicsi az esély a betegség visszatérésére.
Ezekben az esetekben a cél az élethosszig tartó tünetmentesség elérése.
Szintén Kitti kérdezte, hogy hány évig kell ellenőrizni egy melanomás pácienst az említett vizsgálatokkal.
A vizsgálatok gyakorisága a szövettani eredménytől függ. Az, hogy milyen vizsgálatokra van szükség, pedig a daganat elhelyezkedésétől és szintén a szövettantól.
Szintén a szövettani paraméterek alapján dönt az orvos arról is, hogy meddig ellenőriz egy pácienst.
Statisztikai adat, hogy a melanoma, ha kiújul, akkor azt az első 3-5 évben teszi leggyakrabban. Ez után a kiújulás esélye csökken.
Tehát az első időkben gyakrabban kell ellenőrizni, majd 5 év után ritkítani lehet.
Tíz év után meg lehet nyugodni, de évente egyszer akkor is javasolnám az alapvető vizsgálatok ismétlését.
Tekintettel arra, hogy minden nem in situ melanomára igaz, hogy meggyógyulni nem lehet belőle, hanem cél az élethosszig tartó tünetmentesség elérése, ezért javaslom a soron következő bejegyzések megszívlelését, ahol ennek alapjairól fogok írni.
