Megjelent egy érdekes cikk nemrég a Canadian Medical Association Journal-ban, ami a Leiden Longevity Study eredményeit ismerteti.

A D vitaminról röviden azt érdemes tudni, hogy fontos szerepe van a csontok és az immunsejtek fejlődésében, valamint a daganatok fejlődésének gátlásában.

A kutatásnak az volt a lényege, hogy megvizsgáltak 380 olyan középkorú személyt, akinek legalább az egyik szülője és annak az egyik testvére tovább élt 90 éves koránál, vagyis feltehetőleg olyan génekkel (adottságokkal) rendelkeznek, ami azt valószínűsíti, hogy ők is egészségesek, hosszú életűek lesznek. Arra keresték a választ, hogy vajon van-e összefüggés a várható hosszú élettartam és a D vitamin szintje között.

A kontroll csoport a vizsgálat páciensek partnerei voltak (461-en).

Az eredmények azt mutatták, hogy a vizsgált személyek D vitamin szintje szignifikánsan (tehát lényegesen) alacsonyabb volt, mint a kontroll csoporté (64,3 nmol/ml a 68,4 nmol/ml-hez képest, P= 0,02).

(Megjegyzés: a szignifikancia vizsgálattal azt lehet eldönteni, hogy vajon az eltérés lényeges, vagy csak a véletlen műve. A P=0,02 azt jelenti, hogy 2%-os – igen kicsi – kockázatot vállalunk arra, hogy mégiscsak a véletlen művéről van szó.)

A szerzők úgy konkludálnak, hogy az eddigi véleményekkel szemben az alacsonyabb D vitamin szint és a hosszú, egészséges élet között összefüggés lehet.

Érdekes módon a cikkben az nem volt kiemelve, hogy mindkét mérési eredmény (az alacsonyabb és a magasabb is) a normál tartományon belül van, ilyen módon pedig nem lehet tudni, hogy van-e jelentősége.

Továbbra is rendkívül nehéz D vitamin ügyben állást foglalni, pláne, ha idézek egy másik cikket, ami a rákos megbetegedés és a D vitamin összefüggéseit vizsgálta.

Ők 160 rákos beteget vizsgáltak meg és azt találták, hogy 42%-nak csökkent, míg további 32%-ank kórosan alacsony D vitamin szintje volt. Ez már igen magas arány együttesen. A kórosan alacsony csoportban lévő pácienseknek 3x nagyobb volt az esélye, hogy III-as stádiumú, tehát már a nyirokcsomókba is áttétet adó betegségük van.

A szerzők itt korrekt módon hangsúlyozzák, hogy ez nem igazol ok-okozati összefüggést, mert akár arról is szó lehet, hogy egy rosszabb állapotban lévő páciens, már kevésbé jól táplálkozik és ezért van alacsonyabb D vitamin szintje. Ezért ők az eredményeik alapján nem is javasolják daganatos páciensek részére a D vitamin pótlást.

Más szerzők viszont igen.

Magam, aki szintén szeretnék eligazodni az adatok dzsungelében, azt gondolom, hogy akinek kórosan alacsony a D vitamin szintje, az pótolja azt, de kerüljük az extrém nagy dózisok rendszeres bevételét. Ha bizonytalanok vagyunk, hogy hányadán állunk D vitamin ügyben, akkor inkább végeztessünk egy vizsgálatot.