Gyógyulás, vagyis visszatérés az egészséghez.
Az egészségünk egyrészt génjeink játékszere, másrészt életmódunk eredményeképpen alakul. Vagy fennmarad hosszú távon, vagy belefutunk valamilyen betegségbe.
A gyógyulás alapvetően két dolgot jelent:
1. megszűnnek a tünetek
2. megszűnnek az okok, amik a tünetek kialakulást eredményezik
Az első önmagában nem gyógyulás, a második mindenképpen az elsőt is magával vonja. Én gyógyuláson a 2. pontot értem.
Egy betegség kétféleképpen derülhet ki:
1. szűrővizsgálattal (még nincsenek tünetek): ez az optimális, ugyanis ekkor még aránylag könnyen visszafordítható a folyamat és legtöbbször teljes gyógyulás érhető el,
2. a tünetek észlelésével: amikor a páciens fordul orvoshoz, mert valami rendellenes dolgot észlel magán. Ekkor már nehezebb a helyzet, a teljes gyógyulás elérése.
Tehát, Ön tudja, hogy valamilyen betegsége van (tünetmentesen, vagy már tünetekkel). Ezen a ponton dönthet úgy, hogy meg akar gyógyulni. Orvosként tudom, hogy nem mindenki akar meggyógyulni, mert ez energia befektetéssel, költségekkel, erőfeszítéssel jár és van, aki nem akar/tud ezért áldozatot hozni. Eleinte ezt nem akartam elhinni, de ma már elfogadom, hogy ilyen is van.
Gyógyulás= tünetek megszüntetése + okok megszüntetése
1. gyógyszerek: korábban hajlamos voltam rá, hogy szidjam a gyógyszergyárakat, ugyanis logikus, az ő érdekük az, hogy a páciens ne gyógyuljon meg, hanem lehetőleg minél hosszabb ideig a termékeit, vagyis a gyógyszereket szedje a tünetek folyamatos kordában tartására, a tényleges kiváltó tényezők megszüntetése (vagyis gyógyulás) nélkül.
Ma már úgy gondolom, a gyógyszercégek szerepe, hogy kiváló gyógyszereket fejlesszenek és ez elképesztő összegekbe kerül, tehát megérdemlik a profitot azért a segítségért cserébe, amit tőlük kapunk. Gondoljunk az antibiotikumok, a szteroidok vagy akár a daganatellenes szerek áldásos hatásaira, melyekkel korábban halálos betegségek váltak gyógyíthatóvá.
A probléma szerintem inkább bennünk orvosokban és páciensekben van, akik legtöbbször megelégszünk a gyógyszerek szedésével és nem lépünk tovább az okok megszüntetése, vagyis a gyógyulás felé.
Az orvos felelőssége az, hogy felhívja erre a páciense figyelmét, a páciensé pedig az, hogy aktív részesévé váljon a saját gyógyulásának.
Tehát, a gyógyszerek szerepe az, hogy átmenetileg csökkentsék a tüneteket, amíg az okok kikapcsolásával azok amúgy is megszűnnének. Ekkor a gyógyszerek elhagyhatóvá válnak.
2. Egy-egy betegség oka, ha megszüntethető, akkor is általában ez aránylag hosszú folyamat. Nem megy egyik napról a másikra és nincsenek csodaszerek.
Ugye senki nem gondolja komolyan, hogy egy-egy kapszula, táplálék kiegészítő, tea, vagy bármilyen csodaszernek kikiáltott anyag (Avemár, Noni, Cod-tea, stb.) napi 3x-i bevételével meggyógyulhat bármilyen betegségből. Ez önbecsapás lenne, mintha a süllyedő Titanikon valaki Red Bullt inna, hogy az majd szárnyakat ad neki.
Vannak olyan betegségek, amelyeknek tisztán, vagy nagyobbrészt genetikai háttere van. Ezekből a betegségekből definíció szerint nem lehet meggyógyulni, csak maximum tünetmentességet elérni, ami egyébként kiváló eredmény. Ilyen pl. a pikkelysömör, de a legtöbb daganatos betegség is.
3. Okok megszüntetése: holisztikus gondolkodásmód és cselekvés. A test-lélek és szellem egymásra hatásának alapján minden síkon teendőnk van.
a, test: anyagcsere-terápia, vagy egyszerűbben táplálkozás terápia. Azok az anyagok, amelyeket a szervezetünkbe juttatunk, hatással vannak arra. Akár megbetegíteni vagy gyógyítani is képesek azt. Eddig közel két évtizedes ez irányú kutakodásom eredményei és személyes tapasztalataim alapján ma a Gerson-terápia néven ismert módszert tartom a legjobbnak.
b, lélek: ahogy az egészséges életmód egyik legfontosabb része is a gondolkodásmódunk, így gyógyulásunk egyik kulcsa is ez. Elképesztő az elme gyógyító és megbetegítő képessége. Vétek ezt figyelmen kívül hagyni.
Ezen a téren a két – véleményem szerint – leghatékonyabb módszer a Simonton-terápiában, valamint az NLP módszereiben keresendő.
c, spiritualitás: a gyógyulásban fontos szerep juthat az egyéni hitrendszernek, vallásnak, imádságnak is, de ebben nem vagyok túl jó.
A fentiek alapján világosan láthatja, hogy a tünetek megszüntetése legtöbbször egyszerű; napi több-kevesebb gyógyszer bekapkodása, de ennek köze sincs a kiváltó okok megszüntetéséhez, vagyis a gyógyuláshoz.
Az okok megszüntetése ezzel szemben aránylag hosszú, áldozatos és sokszor költséges mulattság. A legtöbb ember túl gyenge ehhez.
Ezért mindenkinek megának kell eldöntenie, hogy tényleg meg akar-e gyógyulni és hajlandó-e vállalni az ezzel járó erőfeszítéseket. Akinek vannak céljai, van az életének értelme, aki megtanulta, hogy senkinek nem hullnak az ölébe az eredmények csak úgy, aki tudja, hogy mindenki a saját sorsáért felelős, az nyilván hajlandó tenni a gyógyulásáért. A többieknek marad a sóhajtozás, a sajnálkozás és a mártír szerep.
Mindenki választhat és elindulhat a maga útján. Kitartást azoknak, akik a gyógyulást választják.
ÉRDEKKONFLIKUTS: nincs
