Melanoma blog

melanoma, bőrrák és anyajegy

Posts Tagged szolárium

Év végi összefoglaló a D-vitaminról

dec 16

Posted by MelanomaMobil in életmód | 7 hozzászólás

Mit tanultunk a D-vitaminról idén?

1. A D-vitamin egy igen fontos, szerteágazó hatású, szteroid típusú molekula, de nem csodaszer. Egyelőre még körüllengi egyfajta celeb imázs, de remélem, ezt idővel el fogja veszíteni és elnyeri méltó helyét. Aki D-vitamint szed, ne higgye, hogy mostantól minden megtett az egészségéért.

2. A D-vitamin nem is vitamin, mert az emberi szervezet elő tudja állítani. Persze gyakorlatilag mégis az, mert gyakori a hiányállapota, így végül is pótolni kell.

3. A D-vitamin receptora a legtöbb sejten megtalálható, így hatással van a csontok és izmok erejére, az érrendszere, immunrendszere, hajnövekedésre, csökkenti a gyulladást, szabályozza a gének működését és ezen keresztül a sejtosztódást, természetes sejthalált, így védhet a daganatok kialakulása ellen, stb.

4. Csak az tudhatja, hogy hányadán áll a D-vitaminnal, aki megméreti a vérszintjét. A normál tartományok nagy szórást mutatnak.

Az egyik friss tanulmány adatai szerint a túl magas vérszint ugyan olyan káros, mint az alacsony, ezért sem lehet a D-vitamint nyakló nélkül szedni (plusz zsíroldékony vitaminról lévén szó, így fel tud halmozódni a szervezetben, és nem ürül ki, mint pl. a C-vitamin, tehát túl lehet adagolni).

Jelenlegi megértésem szerint a D-vitamin normál tartománya a vérből meghatározva: nagyobb mint 45nmol/L és kisebb mint 100nmol/L.
Érdekes üzenet a természettől, hogy a Hawaii-n élő, egész nap a tengerben és a napsugarakban lubickoló szörfösök 51%-nak kisebb a D-vitamin szintje 75nmol/L-nél (ez 30ng/ml). Valahol itt lehet az optimális érték.

5. Mennyit szedjünk? A hivatalos ajánlások 400-600 NE körül mozognak. Eddigi saját tapasztalataim alapján (köszönet azoknak, akik beküldték az eredményeiket) ez igen kevésnek tűnik. Orvosként a konzervatív oldalon maradva gyerekeknek 500 NE-t, felnőtteknek 1000 NE-t javasolok, de napi 2000NE is nyugodtan szedhető. Egyelőre tartsuk nyitva a szemünket, hogy milyen evidenciák gyűlnek ezen a téren.

6. Milyen formában? A legjobb a tabletta, lehetőleg gyógyszer cég által gyártott módon. Óvakodjunk az ismeretlen gyártók által előállított készítményektől. A csukamáj olaj, aminek semmi köze a csuka májához, inkább a tőkehalhoz, az egyik legjobb forrás, mert A-vitamint is tartalmaz. Két gond van vele: borzalmas az íze és az A-vitamin tartalom miatt terhes nők nem szedhetik.

csukamaj olaj

7. Szolárium? Bármennyire is kampányolnak a szolárium gyártók+üzemeltetők és ajánlgatják a művi sugárzást D-vitamin pótlásra, én mindenkit óva intenék ettől, lévén, hogy számos evidencia (tény) támasztja alá, hogy a rendszeres szolárim használat növeli a bőrrák és a melanoma rizikóját is. Ez nem ér annyit, miután a D-vitamin más forrásból is pótolható.

8. D-vitaminhoz nem kell feltétlenül kalciumot szedni. Aki úgy gondolja, hogy táplálkozás nem fedezi a normál napi szükségletet (1000mg), az pótolhatja. Inkább fordítva igaz: aki kalcium pótlásra szorul, annak van szüksége a D-vitaminra is, különben nem szívódik fel.

Kalcium pótlásnál fontos, hogy a napi adagot ne egyszerre vegyük be, hanem 2-3 részletben, és lehetőleg 2-3 óra távolságra bármilyen gyógyszertől, mert módosíthatja a hatását.

+1: A nap nem ellenség! Józan ésszel nyugodtan élvezhetjük, ha hozzá jutunk. Törekedjünk a fokozatosságra, a leégés minden áron való elkerülésére. Ebben segítségünkre lehet az árnyék, a ruházat és a fényvédő krémek. Azt tudnunk kell, hogy minél több UV sugár éri a bőrt, az kozmetikailag annál több nyomot hagy maga után. Mint mindenben a természetben, itt is az arany középutat kell megtalálni (mértékletesség).

ÉRDEKKONFLIKTUS: nincs.

Tags: , , , , ,

Év végi összegzés a szoláriumozásról

dec 14

Posted by MelanomaMobil in életmód | 5 hozzászólás

Így zárva a 2010-es évet, még egyszer összefoglalom a szoláriumok használatával kapcsolatos érveket és ellenérveket.

  1. A szolárium művi UV (ultra viola) sugárforrás, amelyet eredetileg az orvosok bizonyos bőrbetegségek (pl. pikkelysömör és TBC) gyógyítására használtak, azonban ma már elterjedt a szépségiparban is, ahol azóta komoly üzletté vált.
  2. A legtöbben ma a szoláriumokat művi barnulás elérésére és fenntartására használják.
  3. A szoláriumok a nagyjából kb. 98%-ban UVA sugarakat bocsátanak ki és kb. 2%-ban UVB sugarakat.
    – Az UVA sugár felelős a gyors és átmeneti barnulásért, aránylag mélyen hatol a bőrbe.
    – Az UVB sugárzás felelős a lassabban kialakuló és tartósabb barnulásért, részt vesz a D-vitamin szintézisben.
    – Mindkét sugárforma igazoltan fokozza a bőrrákok és a melanoma kialakulásának kockázatát.
  4. Orvosi szempontból nézve a szoláriumozás, mint kozmetikai beavatkozás NEM javasolható, mert elfogadhatatlan, hogy egy kozmetikai előnyért cserébe valaki akár az életét is kockáztassa.Ez pontosan így van a dohányzással és az alkohollal is, mégis sokan dohányoznak és többet isznak a kelleténél. Minden ott dől el, hogy milyen információk jutnak el a célközönséghez (edukáció). Akihez eljutnak az információk, képes azokat felfogni és megérteni, valamint nem szenvedély beteg, az többnyire úgy dönt, hogy nem folytatja (vagy el sem kezdi) káros szokását.
  5. Az anyagilag érdekelt felek (pl. a szolárium üzemeltetők szövetsége, health and beauty lapkiadó) mindent elkövetnek azért, hogy a célközönséget olyan irányban befolyásolják, hogy azokat rávegyék a szoláriumok használatára.Ezt nem is rejtik véka alá, hiszen létrehozták a TAN BIZ (vagyis tanning business, magyarul barnulási üzlet) kiadványukat, ami ezt a célt szolgálja.Nagyon ügyes módon, azt használják ki, hogy a szoláriumok által 1-3%-ban kibocsátott UVB sugárzás alkalmas a D-vitamin termelődésének fokozására a bőrben.Ezt a tényt aztán meglovagolva a D-vitamin minden hatását felhasználják arra, hogy a szoláriumozást népszerűsítsék. Ilyen címszavakkal találkozhatunk tehát: „szoláriumozás a rák ellen, a csontokért, az immunrendszer védelmében, stb., stb.” és sorolhatnám még a D-vitamin hatásait. Az az egyetlen apróság nem hangzik el soha, hogy több orvosi tanulmány egyértelműen igazolta, hogy a szoláriumozás fokozza a bőrrák és a melanoma kialakulásának esélyét és az utóbbi egy potenciálisan halálos kór.
  6. Természetesen nem várhatjuk el a szolárium üzemeltetőktől, hogy elmondják nekünk, hogy a D-vitamin nagyon egyszerűen és biztonságosan pótolható mondjuk tabletták formájában és így nincs szükség erre a veszélyes módszerre.
  7. Azt viszont kifejezetten hiányolom a szolárium üzemeltetőktől – a fair play értelmében – hogy a 18 éven aluliakat eltanácsolják szalonjaikból, valamint ugyan ezt tegyék a magas bőrrák rizikójú személyekkel kapcsolatban, akik érzékeny bőrűek, sok anyajeggyel vagy a bőrrák családi előfordulásával.
  8. Aki a fentieket megértette és mégis úgy dönt, hogy a továbbiakban is rendszeresen fog szoláriumozni, az egy elfogadható döntés, ugyanis ismeri a kockázatokat és ezeket vállalja is.
    Azt azonban nem tartom elfogadhatónak, hogy úgy bíztassunk tömegeket erre a káros kozmetikai beavatkozásra, hogy elhallgatjuk a veszélyeit.

    solarium

MEGJEGYZÉS: a bal szélső képen egy 27 éves hölgy látható. Mellette jobbra ő 30 év múlva (57 évesen) természetesen megöregedve. A jobb szélső kép ő 57 évesen rendszeres szolárium használat mellett.

ÉRDEKKONFLIKTUS: nincs.

Tags: , , , , ,

Felhívás (D-vitamin)

okt 3

Posted by MelanomaMobil in életmód | 5 hozzászólás

Szeretném megkérni az olvasóimat, hogy amennyiben Önök is éreznek magukban annyi kíváncsiságot (és bátorságot), hogy kitegyék magukat egy vérvétel kellemetlenségeinek, akkor írják meg nekem a D-vitamin vizsgálatuk eredményét, néhány adattal kiegészítve. Most a nyár utáni időszak igazán izgalmas lenne, de később sem lesz rossz :-)

Ebből egy kis házi tanulmányt készíthetünk, aminek – ha összegyűlik annyi adat – akkor közzé teszem majd az eredményét.

 

A kérésem a következő:

Aki rászánja magát egy vizsgálatra, az ennek a bejegyzésnek a hozzászólásaként írja meg az alábbi kérdésekre a válaszokat:

1. a vizsgálat időpontja

2. a vizsgálat eredménye (itt szerepeljen a mértékegység és a normál tartomány). Pl. az én esetemben 24ng/ml (50-150). Ezt csak akkor tudom elfogadni, ha szkennelve vagy faxon elküldik nekem a leletet (E: blog@melanomamobil.hu F: 06 1　878 0700)

3. mennyit tartózkodott a napon az elmúlt 3 hónapban de. 10 és du. 16 óra között (ez nyári infó. Októbertől májusig mindenki csak max. átlagost írhat be!)
– semennyit: nem volt a szabad levegőn, napon az elmúlt 3 hónapban, vagy bőrét ruhával fedte, arcát is eltakarva
– keveset: kifejezetten tartózkodott a naptól, fényvédőt használt, ruhával védte magát, de volt a szabadban
– átlagos: nem napozott, amennyit jártában érte a nap (arcát és ami kilóg a ruha alól)
– többet: néha (ritkán) napozott, ami azt jelenti, hogy félmeztelenül, fürdő ruhában kifeküdt a napra bizonyos időre
– sokat: heti rendszerességgel kifeküdt napozni a fenti módon
– extrém: kifejezett napimádó, hetente többször napozott félmeztelenül, fürdő ruhában
(az én válaszom a ‘többet’ lenne a horvátországi nyaralással és a futásokkal)

4. mennyit járt szoláriumba:
– semennyit: nem járt egyszer sem az elmúlt 3 hónapban
– keveset: heti 1×10 perc, de ennyit tényleg járt is az elmúlt 3 hónapban
– átlagos: heti 2×10 perc, de ennyit tényleg járt is az elmúlt 3 hónapban
– többet: heti 3×10 perc, de ennyit tényleg járt is az elmúlt 3 hónapban
– sokat: heti 4×10 perc, de ennyit tényleg járt is az elmúlt 3 hónapban
– extrém: heti 5×10 perc, de ennyit tényleg járt is az elmúlt 3 hónapban
Aki nem rendszeresen jár, az ítélje meg, hogy vajon a fentiek közül melyik rendszeresség illene rá, és akár írja is le, hogy milyen módon jár szoliba.
(az én válaszom ‘semennyit’ lenne)

5. szedett-e D-vitamint az elmúlt 3 hónapban?
– nem
– igen (milyen formában és milyen rendszerességgel)
(az én válaszom ‘nem’ lenne)

6. Mennyi D-vitamint tartalmazó táplálékot fogyasztott az elmúlt 3 hónapban?
Nincs sok ilyen: halak, tojás, máj, tej
Írja le, hogy mit és milyen gyakorisággal fogyasztott.
(Az én válaszom ez lenne: halat heti 2-4x, tojás heti 1-2, tej alig)

A hozzászólásban elegendő csak a kérdés sorszámát leírni és a választ.

A lelkesebb olvasóimat arra is megkérem, hogy szóljanak egészségtudatos ismerőseiknek, mert minden ilyen embert érdekelne, hogy hogyan áll a D-vitamin frontján.

Köszönöm és várom az eredményeket.

 

ÉRDEKKONFLIKTUS: nincs

Tags: , ,

Aktuális bőrgyógyászati állásfoglalás napozásról, szoláriumról és a D-vitaminról

jún 21

Posted by MelanomaMobil in életmód | 4 hozzászólás

A múlt csütörtökön volt Egerben a X. Kozmetológiai Kongresszus, amelynek nyitó napján az előadások a fenti témákat járták körbe, a jelenlegi tudományos evidenciák összefoglalásával. Az előadások után az alábbi konszenzust fogalmaztuk meg, amely tükrözi a szakma jelenlegi álláspontját.

 kongresszus

Mielőtt a konkrét állásfoglalásra térnék, röviden összefoglalom, hogy milyen kérdések merülhetnek fel a témában:

– Mi a napozás? Mennyi napsugár sok és mennyi elegendő?

– Melyek a D-vitamin hatásai az emberi szervezetben?

– Mennyi D-vitaminra van szükségünk?

– Hogyan biztosíthatjuk a megfelelő D-vitamin szintet?

– Mennyi napsugárra van szükség, a megfelelő D-vitamin szint biztosításához?

– Hogyan pótolhatjuk télen a D-vitamint?

– Lehet-e szerepe a szoláriumozásnak, a D-vitamin pótlásában?

– Milyen a megfelelő fényvédelem?

– A fényvédők használata veszélyeztetheti-e a D-vitamin termelődését?

 

Azt hiszem ezek a legforróbb, a napi sajtóban is gyakran ismételt témák.

 

Az előadások végén, melyek a fenti kérdésekre keresték a tudományosan megalapozott választ, az alábbi álláspontot Kemény Lajos Professzor Úr a Magyar Dermatológiai Társulat elnöke foglalta össze:

 

1.  A nyári hónapokban (április-májustól októberig) kevés napfény elegendő ahhoz, hogy a megfelelő D-vitamin szintézis bekövetkezzen. Tehát, mi bőrgyógyászok elegendőnek tartunk annyi napsugárzást, ami az idő alatt éri a bőrünket, amíg nyári öltözetben a munkahelyünkre megyünk, illetve onnan hazatérünk. Ezen felül minden további napozás már a káros mellékhatások túlsúlyba kerülését jelentheti.

 

2. A téli, kora tavaszi hónapokban a D-vitamint pótolni kell. Ennek legmegfelelőbb forrása a D-vitamin direkt bevitele tabletta formájában, illetve a D-vitaminban gazdag táplálkozás előtérbe helyezése (pl. halak).

 

3. A bőrgyógyászati szakma továbbra sem javasolja a szoláriumozást semmilyen célból, még a D-vitamin téli pótlására sem, mivel káros hatásai messze meghaladják az esetleges várható előnyt, mármint a D-vitamin szintézist. (A D-vitamin pótlása, több veszélytelen forrásból is megoldható biztonságosan, ezért a szolárium nem ajánlott.)

 

4. A fényvédő krémek megszokott alkalmazása nem befolyásolja a nyári hónapokban a D-vitamint szintézist, tehát a tűző napon továbbra is javasoljuk a fényvédelemnek ezt a módját (fontos, hogy a fényvédők az UV-A és B sugarak ellen is nyújtsanak védelmet, tartalmazzanak fizikai fényvédő komponenseket és a megfelelő mennyiségben használjuk azokat).

 

Természetesen a továbbiakban is odafigyelünk a hazai és a külföldi kutatási eredményekre, melyeket időről időre összevetjük a jelenlegi állásfoglalásunkkal, és amennyiben a tények a fentiektől eltérő irányba mutatnak, módosítani fogjuk azt. Fontos megjegyeznem, hogy a fenti konszenzus összhangban van a nemzetközi állásfoglalásokkal is.

 

Az alábbiakban még néhány érdekességet, illetve fontos információt emelnék ki a kongresszuson elhangzottakból.

 

Tudjuk, hogy a napsugárzás, annak is az UV-B komponense gyengíti a bőr immunvédekezését. Ezt a bőrgyógyászat ki is használja több bőrbetegség gyógyításában, mint amelyen pl. a pikkelysömör. Számomra új információ volt, hogy ez az immunvédekezést csökkentő hatás nem szisztémás, tehát kizárólag ott érvényesül, ahol a sugarak a bőrt érik, valamint paradox módon ez kizárólag a (T) sejtes immunitást érinti, míg a természetes immunitást ugyanakkor erősíti, ezért nem alakulnak ki bakteriális vagy gombás fertőzések. Ez a kettős hatás magyarázhatja, hogy a pattanásos bőr miért javul a napsugárzás hatására.

 

Normálisan a D-vitamin 90%-a a bőrben képződik a napsugarak hatására. Érdekes jelenség ugyanakkor, hogy minél több napozás hatására, nem keletkezik annál több D-vitamin, hanem az egy bizonyos szinten állandósul. Sok napozás tehát nem eredményez sok D-vitamint, viszont a napsugarak káros hatásai egyre jobban érvényesülnek.

 

Javaslom mindenkinek, hogy mielőtt döntést hozna a D-vitamin pótlásával kapcsolatban, először győződjön meg róla, hogy mekkora a D-vitamin szintje. Ez rutin vérvétellel megmondható. A 25(OH) D-vitamin szintjét kell meghatározni és az eredményből eldönthető, hogy van-e teendő.

 

A D-vitaminnal kapcsolatban szintén új információ volt számomra, hogy a kutatási eredmények alapján az látszik, miszerint a D-vitamin nem vesz részt a daganatok kialakulásának megelőzésében, viszont szerepe lehet a már kialakult daganatos betegségek leküzdésében. Így az ilyen betegségekben szenvedőknek azt javasolhatom (ártani nem árthat alapon), hogy ők feltétlenül nézessék meg a D-vitamin szintjüket, és amennyiben ez alacsony, akkor gondoskodjanak a pótlásáról.

 

Számomra kissé elszomorító volt az a kutatási adat, miszerint az általános iskolás gyermekek 3%-a és a középiskolás gyermekek 12% szoláriumba jár. Ezzel kapcsolatban a német példa követését javasoljuk, vagyis a 18 éven aluliak körében a szoláriumozás korlátozását.

 

ÉRDEKKONFLIKTUS: nincs.

Tags: , , ,

Kell-e napozni a D-vitaminért?

máj 17

Posted by MelanomaMobil in életmód | 2 hozzászólás

Egyes források szerint a Magyar lakosság fele D-vitamin hiányos. Valóban a napozás, szoláriumozás lenne a D-vitamin hiány megoldása?

 

lazac

Lépjünk vissza még egyet: sajnos Európában és a világon is mi Magyarok az egyik legegészségtelenebben élő, így az egyik legbetegebb nemzet vagyunk. Ez igaz az országok rangsorát tekintve és igaz a saját fejlettségi szintünkhöz viszonyítva is. Nálunk kevesebb pénzből élő országokban is egészségesebben élnek az emberek.

 

Lerágott csont: nem sportolunk eleget, egészségtelen ételekből túl sokat eszünk, túl sok alkoholt iszunk és túl sokat dohányzunk. A magyar férfiak az elsők a világon a tüdőrákos megbetegedésben. Ezek a tények. Országimázs. Büszke vagyok magunkra.

 

Más adatok: az emberek 70%-a nem az orvos utasításainak megfelelően szedi a gyógyszereit és 90%-uk nem tartja be az életmódbeli javaslatait sem. Bölcs döntések.

 

Ebből a hatalmas bajból egy, még mikroszkóppal is alig észrevehető probléma a D-vitamin hiány.

 

Akkor, miért hallunk erről ennyit? Mindegy, ha már itt tartunk, akkor maradjunk a D-vitamin hiánynál.

 

Vajon miért D-vitamin hiányos a Magyar emberek fele (vagy legalábbis nagy része)?

 

Hadd feleljek egy kérdéssel: miért, mire számítunk a világ egyik legegészségtelenebb nemzeténél? Miért pont ez lenne rendben? A válasz ott van néhány sorral feljebb: nem eszünk egészségesen, nem sportolunk eleget, így nem vagyunk a szabad levegőn sem, stb. A kövérség kifejezetten csökkenti a D-vitamin szintet is (no meg az élettartamot).

 

Ha már a D-vitaminnal foglalkozunk, akkor maradjunk is itt, de nézzük globálisan.

 

Mi javíthatná a magyar emberek D-vitamin szintjét?

– D-vitamin tartalmú táplálékok fogyasztása

– napozás/szoláriumozás (UVB sugárzás)

– D-vitamin tabletták fogyasztása

 

Vajon a fentiek közül melyik az, ami egyszerre több problémát is kezelni tudna?

Egyértelműen a táplálkozás!

 

Kicsit el kéne szakadnunk a cupákos, zsíros magyar konyhától és mondjuk egy kicsivel több halat fogyaszthatnánk. Ha csak ezt az egy dolgot megváltoztatnánk, hatalmas lépést tennénk az egészségünk, jövőnk érdekében.

Nézzük a számokat. Egy felnőtt napi D-vitamin szükséglete kb. 400 IU (10 ug).

 

Milyen természetes táplálékokban van sok D-vitamin?

Halakban, tojásban, tejben, vajban, hogy csak néhányat említsek. (100g lazacban 360 IU, szardínia konzervben 250 IU, egy kanál csukamáj olajban 1360 IU).

(A csukamáj olaj a tőkehalmájból származó olaj, a legbőségesebb D-vitamin forrás. Egyébként tőkehalmájat is lehet konzervben kapni, nagyon finom.)

Az egyetlen vegetáriánus D-vitamin forrás a gomba.

 

Tehát önmagában a táplálkozásunk megváltoztatásával kezelni tudnánk a lakosság D-vitamin hiányos állapotát és ezen kívül még számos más problémát is, tehát ez lenne a legjobb, leghatékonyabb megoldás és magam erre buzdítok mindenkit.

 

Egyébként a csontritkulás nem kizárólag a D-vitamin hiány oka, legalább ennyire felelős érte a mozgásszegény életmód is.

 

Ha többet sportolnánk és többet lennénk a szabadban, akkor ez szintén egy jolly-joker megoldás lenne, mert nem csak testünk, súlyunk, az izmaink lennének egészségesebbek ezáltal, hanem talán több nap is érné a bőrünket, így a D-vitamin természetes termelődése is nagyobb lenne.

 

Bőrgyógyászként nem tudom megkerülni a kérdést, hogy javasolnám-e a szoláriumot, mint művi UV forrást a D-vitamin hiány rendezésére.

Sajnos erre a kérdésre kizárólag NEM-el tudok felelni. Miért?

 

1. Ha már javasolnom kéne valamit, akkor az a táplálkozásunk és életmódunk megváltoztatása lenne, mert ezeknek számtalan egyéb jó ‘mellékhatása’ is van egészségünkre nézve

2. A túlzott, direkt UV sugárzásnak (legyen az nap, vagy szolárium, több, bizonyított káros hatása van. Csak néhány: bőrrákok keletkezése, bőr-immunrendszer gyengítése, bőr ráncosodása, foltosodása). Tehát miért javasolnék bárkinek is olyan módszert, ami ugyan egy apró problémát kezel, aminek más, jobb megoldása is van (ld. 1 pont), ráadásul úgy, hogy több káros mellékhatást is el kéne szenvedünk általa.

(Itt azért azt is hozzá kell tennem, hogy a 0,3 W/n2-nél kisebb UV besugárzást a szabványok nem tartják károsnak, tehát van a szoláriumozásnak is egy olyan szintje, ami így definíció szerint még nem tartható károsnak, de a D-vitamin problémán kívül nem is kezel mást.)

 

Hawaii szigetén megnézték az egész nap szörföző, csoki barna bőrű fiatalok D-vitamin vérszintjét és azt találták, hogy ez nem volt egyértelműen magas, sőt volt köztük olyan is, akinek alacsony volt.

Szintén tudományosan megalapozott állítás (evidencia), hogy egy adott népesség D-vitamin szintje független az adott földrajzi területet érő napsugárzás mennyiségétől. Ide tartozó kutatási eredmény az is, hogy az Amerikai Nemzeti Rák Intézet vizsgálata alapján a rákos halálozás és a népesség D-vitamin szintje között nincs összefüggés, tehát nem látszik igazolódni, a D-vitaminnak a rákos megbetegedésekre nézve átütő védő hatása, bár igazolt, hogy az immunműködést javítja.

 

Itt is a génekben lesz a megoldás: hiába a napsugár, hiába a D-vitamin bevitel, ha a D-vitamin receptor hibás, akkor, mintha ott sem lenne. Pont olyan, mint a cukorbetegség: hiába van a vérünkben a cukor, ha nincs inzulin, akkor a sejtek nem tudják felvenni azt és a terített asztal mellett éheznek. A D-vitamin receptor hibás génjét több rákos betegségben is sikerült kimutatni már.

 

3. a legmagasabb D-vitamin vérszinteket a D-vitamin tablettákat szedők között mérték. Tehát, ha valami nagyon egyszerű és hatékony megoldást kéne javasolnom a D-vitamin problémára, akkor ez az lenne, hogy tessék tablettában szedni. Egyszerű, gyors és nincs káros mellékhatása, viszont itt fenn áll a túladagolás veszélye is. (napi maximum 2000 IU fogyasztható).

 

Azt gondolom, hogy ennél több szót nem érdemes a D-vitaminra vesztegetni, vannak itt súlyosabb problémák is, amelyeknek megoldása egyébként kezelné ezt is.

 

ÉRDEKKONFLIKTUS: nincs. Közvetlenül nem anyagi érdekem, hogy a magyar emberek egészségesek legyenek, nem támogat az élelmiszeripari lobbi és a D-vitamint kapszulákat gyártók sem :-)

Tags: , , , ,

D-vitamin: fegyver vagy áldozat?

ápr 24

Posted by MelanomaMobil in életmód | Comments off

A vásárlók kegyeiért folytatott küzdelemben a D-vitamin kulcsfontosságú, stratégiai szerepet kapott. Minek köszönheti ezt?

D_vitamin

 
A D-vitaminnak számos hatást tulajdonítanak, köztük a legfontosabb a csontjaink megfelelő szilárdságának biztosítása, de összefüggésbe hozzák a daganatok elleni védekezőképességgel is.

Ehhez a vitaminhoz három forrásból lehet hozzájutni:
1. Napfény hatására termelődik a bőrben (természetes forrás)
2. Leginkább halak (zsiradékának), vaj, tej fogyasztásával (természetes forrás)
3. D-vitamin tabletták fogyasztásával

A küzdelem, amit az alcímben említettem a szolárium gyártók és üzemeltetők, valamint a bőrgyógyászok, hatóságok között folyik, melyet kaján vigyorral kísérnek figyelemmel a fényvédő krémek gyártói. A csatározások áldozatai pedig az egyik, vagy a másik oldal mellé állnak, vagy értetlenül pislognak és várnak, hogy mi sül ki a végén (bíznak benne, hogy nem Önmaguk).

Érdekes történelmi tény, hogy a művi fényforrásokat (szoláriumokat) éppen az orvosok vezették be a gyakorlatba; voltak idők, amikor ez a szolgáltatás csak náluk volt elérhető.
Ennek az az oka, hogy vannak olyan betegségek, amelyeknél a bőr immunrendszerének gyengítése jótékony hatású azok korlefolyására. Nem, nem olvasta rosszul: a szoláriumból a bőrt érő UV sugárzás gyengíti a bőr immunrendszerét. Ezért reagál jól a besugárzásra pl. a pikkelysömör.

Tudjuk, hogy minden beavatkozásnak vannak mellékhatásai. A szoláriumnak ez a mellékhatása a barnaság.
Amikor a barna bőr divatba jött és ez szimbolizálta a jólétet, akkor ez a mellékhatás felértékelődött, többen meglátták benne az üzleti lehetőséget és a szoláriumok elindultak hódító útjukra.

Ma a szoláriumban a hatás a barnaság, míg a mellékhatások az előbb említett bőr-immun-gyengítés, korai ráncosodás, foltosodás, tágult erek, esetleg bőrrákok kialakulása.
Milyen érdekes, pusztán nézőpont kérdése, hogy mi a hatás és mi a mellékhatás.

Napjainkban a tömegek – legalábbis a kommunikáció szintjén – egyre egészségtudatosabban élnek, valamint az EU tagságunk is ránk kényszeríti a vásárlói érdekek figyelembevételét, nem lehet már balkáni módszerekkel csak úgy mások kárára nyomulni.

Egyre nagyobb nyomás nehezedik így a szoláriumok gyártóira és üzemeltetőire, mert ők egy múlandó kozmetikai előnyért (barnaság, mint hatás) egy csomó maradandó, visszafordíthatatlan káros mellékhatást okoznak vendégeiknek. Így egyre nehezebb ezt a szolgáltatást eladni, mert nincs mit mondani róla, ami igaz lenne és előnyös.

Ezen a ponton fedezték fel maguknak a szoláriumosok a D-vitamint, mint egy olyan anyagot, ami az UV fény hatására termelődik és ami első ránézésre alátámaszthatja szolgáltatásukat, bizonyíthatja létjogosultságát.

Azt halljuk, olvassuk a fizetett reklámokban, vagy újságcikkekben, hogy a szoláriumozás fontos a D-vitamin termelődésben.

Ha ez tényleg igaz lenne és tényleg a mi egészségünk számítana, akkor azt kéne, hogy mondják, írják:
“Tekintettel arra, hogy a tél második felében a természetes D-vitamin raktáraink elkezdenek kiürülni, ezért ekkor, vagyis januártól márciusig javasoljuk a szoláriumok használatát, azoknak, akik télen nem utaznak napos helyre, ami spontán pótolja a szükséges D-vitamint.”

Ezt a kommunikációt még talán el tudnám fogadni, de nekik nem csak ebben a három hónapban kell a vendég.

Amennyiben viszont nem a szoláriumosok szemével nézem a világot, akkor mit javasolok, mint orvos:
– a D-vitamin valóban fontos az egészségünk érdekében és egész évben nem is kell figyelni erre, ha süt a nap, azonban napoznunk sem kell hozzá
– a tél második felében valóban csökkennek a nyáron feltöltődött D-vitamin raktárak
– a téli D-vitamin pótlásnak több biztonságos módja van: táplálkozással (halak, vaj, tej), D-vitamin tabletták fogyasztásával
– egy téli síelés, vagy trópusi út is jó megoldás, de már ez is magában rejti az UV sugárzás káros mellékhatásait (fényvédelem).

Szóval összefoglalva, nem értem, hogy miért lenne jó nekünk egy ilyen veszélyes, káros mellékhatásoktól terhelt alternatíva a D-vitamin pótlására, mint a szolárium.
Azonban ezzel még mindig nincs vége.

D-vitamin kizárólag az UV-B sugárzás hatására termelődik. Ez a komponens a szoláriumokban a jelenlegi szabványok szerint nem haladhatja meg a 0,15W/m2-t, vagyis egy szoláriumban az UV-B sugár komponens kevesebb mint 3%, míg az UV-A 97-99%.
Tehát, ha a szoláriumosok azt kommunikálják felénk, hogy a szolárium jó a D-vitamin termelésre, akkor vagy nem tartják magukat az előírásokhoz, vagy nem mondanak igazat.

Döntse el ezt mindenki maga.

(Ezt a kérdést feltettem a Magyar szolárium üzemeltetők szövetsége titkárának, de a mai napig nem kaptam rá választ. Ha kapok, közzé fogom tenni.)

Tags: ,

Szoláriumozás: akkor lehet vagy nem?

ápr 1

Posted by MelanomaMobil in életmód | 1 Comment

szolárium: most káros, vagy nem?
Még tart a válság, ráadásul itt a jó idő, tehát tovább csökken a szoláriumok forgalma. Itt az idő egy jó kis sajtótájékoztatóra.
Félretéve az élcelődést látnunk kell, hogy a napozás, D-vitamin kérdéskör két nagy lobbi anyagi érdekei között hánykolódik:

1. fényvédő krémeket gyártó cégek

2. szoláriumokat gyártó cégek és szolárium tulajdonosok

A fényvédő krémeket gyártóknak az az érdeke, hogy azt hangsúlyozzák, a napozás, szoláriumozás veszélyes, káros, így fényvédelemre van szükség.

A szolárium gyártóknak és szalontulajdonosoknak az üzleti érdeke szerint a napozás, szoláriumozás jó, hasznos, szükséges és nem veszélyes.

A kettő között állnak a bőrgyógyászok és csak forgatják a fejüket a különböző tanulmányok eredményeit látva, melyek kissé aszerint kerülnek értelmezésre, hogy melyik érdekszféra finanszírozta az adott tanulmányt.

És végül ott állnak a vásárlók, a legfontosabb személyek, akiknek a kegyeiért és pénztárcájáért (mert lássuk be, hogy végül is erről van szó) megy a verseny.

Egyik nap jön a hír, hogy a napozás, szoláriumozás veszélyes, másnap egy újabb, hogy még sem az, sőt. Nem csodálkoznék rajta, ha ezek után teljes káosz uralkodna a fejekben és végül már senki nem tudná, hogy mi a helyes.

Magam, melanoma és bőrrákszűréssel foglalkozó orvosként jól ismerem az UV sugárzás rákkeltő hatásáról szóló irodalmat (tényeket) és A.B. Ackerman doktor könyvét, melyben azt támasztja alá szakirodalmi hivatkozásokkal (egyébként teljesen hitelesen), hogy az UV sugárzás és a melanoma, a legveszélyesebb bőrrák nem hozható egyértelműen összefüggésbe.

Ezek alapján teljes bizonyossággal azt tudom kijelenteni, hogy még nem látunk tisztán ezen a téren.

Még is mi az, amit biztosan tudunk és amire döntéseinket alapozhatjuk ebben a nagy érdek-káoszban:

1. az UV sugár nem melanoma típusú bőrrákot okoz (génkárosodáson keresztül)

2. az UV sugár károsítja a bőrt, annak gyulladását okozva, a rugalmasságát csökkentve, korábbra hozva a ráncosodást, foltosodást (ennek a folyamatnak a mellékhatása a barnulás)

3. az UV sugár csökkenti a bőr immunvédekezését (ezt a hatást használja ki a bőrgyógyászat bizonyos betegségek gyógyítására, pl. pikkelysömör)

4. a szoláriumokban használt UV-A sugárzás nem fokozza a D-vitamin keletkezését, csak az UV-B, ami vagy nincs a szoláriumokban, vagy nagyon kevés, mert ez a sugártartomány felelős a leégésért

5. a szükséges D-vitamin szint eléréséhez heti 2-3 alkalommal 8 perc napfény szükséges úgy, hogy csak az arcunk és az alkarjaink vannak szabadon, tehát nem igaz, hogy a D-vitaminhoz napozni, vagy szoláriumozni lenne szükséges. A napos időszakban feltöltött D-vitamin készletek a téli sötét időszakra is kitartanak. A mi égövünkön, ennyi napos óra mellett a D-vitamin nem lehet probléma.

Tehát összefoglalva, mint bőrgyógyász a következőket tanácsolom:

– valóban indokolatlan egy nap fóbia kialakítása. A nap nem ellenség, hanem az élet forrása, amihez évezredeken keresztül volt időnk alkalmazkodni. A naptól nem kell félni, hanem mértékletesen, a direkt, égető napsugarakat elkerülve élvezhetjük azt. A kifekvős, l’art pour l’art napozást veszélyesnek tartom

– amennyiben mégis direkt napfényre kényszerülünk, használjunk fényvédelmet: elsősorban fizikait (ruházat, kalap) és csak másodsorban fényvédő krémeket

– a fényvédő krém védjen UV A és B ellen is. Kenjünk mindenhova, ahol ér a nap és elegendő mennyiségben, különben ezzel is csak ártunk magunknak

– kerüljük a szoláriumokat, ahonnan bizonytalan összetételű sugárzás éri a bőrünket, ráadásul, ahogy hallottam a hírekben, a hazai szoláriumok 96%-a nem felel meg az európai szabványoknak.

– gyermekeinket különösen védjük a nap direkt sugaraitól. A barna bőrszín nem az egészség, hanem a szülői felelőtlenség jele.

Szép nyarat kívánok!

Creative Commons License

Tags: , , , ,

Szén, cigaretta és szolárium

nov 1

Posted by MelanomaMobil in életmód | 1 Comment

 

Vajon mi a közös bennük? Érdekektől furán átszőtt világunkban még sokáig maradnak, pedig egyértelműen károsak.

 

Az USA nem írta alá a Kiotói egyezményt, ami az üvegházhatást növelő gázok kibocsátásának csökkentését célozta. Miért? Amiért még a mai napig sem hajlandó (tud) lemondani a Földünket tönkretevő tevékenységeiről: az USA államai közül 25 kifejezetten a szén kitermeléséből él. Ebből vannak munkahelyi, családoknak fizetése, az államoknak adója. Bajban van Obama elnök, aki tenne a Földünkért, de nem hagyhatja figyelmen kívül saját országa érdekeit sem.

 

Ugyan ez a cigaretta. Egyetlen érvet sem tudunk mellette mondani, viszont könyveket írtak tele a kárral, amit okoz. Évente csak Magyarországon több tízezer ember hal meg a cigaretta káros következményei miatt. Akkor miért nem lehet egy tollvonással beszüntetni? Azért mert hatalmas pénz van benne: munkahelyek, adóbevételek, erős gazdagok lobbi ereje?

Igen ám, de összességében többe kerül mindenkinek, mint amennyi bevételt hoz. Nem baj. Ez van, túl nagy falat lenne bárkinek.

 

Végül nézzük a szoláriumot. Egyetlen gyenge érvéként a szolárium mellett bőrgyógyász szakorvosként azt tudom felhozni, hogy borús, sötét, depressziós napokon egy kis könnyebbség a léleknek a napágyak melege és fénye. Igen ám, de pont a meleghez és a fényhez nincs szükség a káros UVA sugárzásra, ami a szoláriumok sajátja.

A szoláriumnak, mint mesterséges UVA forrásnak csak és kizárólag káros hatási vannak. Röviden: öregbíti a bőrt (ráncok, értágulatok, foltok), fokozza a bőrrákok kialakulását (talán a melanomáét is), csökkenti az immunrendszer működését, semmi köze a D-vitamin szintéziséhez, károsíthatja a szemet, gombás és vírusos bőrfertőzések forrása lehet.

 

Szén, cigaretta és szolárium. Három dolog, aminek egyértelműen csak káros hatásai vannak és mégis sokáig velünk maradnak még, mert bizonyos köröknek ez az anyagi érdeke és mindet megtesznek azért, hogy bennünket félreinformálva, amíg csak lehet megtartsák érdekeltségeiket.

 

Érdekes, ha valakinek annyi ismerete lenne ezekről, mint nekem, vagy a hozzám hasonlóknak, akkor csak földgázt, vagy valamilyen még zöldebb energiaforrást használna és szenet nem, nem cigarettázna és messziről elkerülné a szoláriumokat is. …hogy ez nem így van és a fenti iparágak virágoznak, ez azt jelenti, hogy sokan nincsenek azoknak az információknak és tapasztalatoknak a birtokában, mint jómagam és remélhetően most már olvasóim is.

 

Zöld földet és jó egészséget kívánok mindenkinek.

Tags: ,