Archive for december, 2009

Műtét vagy kontroll vizsgálat?

Miért jön el valaki megvizsgáltatni az anyajegyeit, vagyis bőrrákszűrésre?

 

Azt hiszem kevesen vannak azok, akik abban reménykedve jönnek el szűrésre, hogy a vizsgálat során egy kezdődő daganatot (melanomát, bőrrákot) találunk a bőrükön. Pedig, valójában ők a legszerencsésebbek és a legkézzelfoghatóbb eredményei a munkánknak: náluk mondhatjuk el, hogy a szűrés megmentette valakinek az életét.

 

Sokan vannak, akik negatív leletet kapnak, és akik emiatt talán úgy érezhetik, hogy hiába jöttek el a vizsgálatra. Pedig a megnyugvás, a biztonság érzése sem elhanyagolható: tudni, hogy milyen probléma nem fenyeget.

 

Amiről ez a bejegyzés szól, szintén egy elég gyakori probléma, nekünk orvosoknak, akik a szűrések kiértékelését és a leletek megfogalmazást végezzük.

 

Mi is ez pontosan?

 

Sokszor kerülök olyan helyzetbe, hogy a képernyőn előttem egy, vagy több csúnya szabálytalan anyajegy képe van és nekem felelős döntést kell hoznom, hogy ezzel mi a teendő. (Itt olyan anyajegyekről beszélek, ahol nem merül fel a melanoma gyanúja olyan bizonyossággal, hogy azonnali, minden kétséget kizáró műtét lenne a javaslat.)

 

Javasoljak műtétet, majd a szövettani eredmény eldönti a dilemmát? Igen ám, de egy műtét nem cukorka, amit csak úgy oda adok valakinek. Egy műtét fájdalommal, kellemetlenséggel, idő és pénz veszteséggel, az életminőség átmeneti romlásával jár, tehát nagyon meg kell gondolni.

 

Javasoljak kontroll vizsgálatot? Igen, ez lenne a legjobb megoldás, hiszen akkor, mondjuk fél év múlva semmi mást nem kéne tennem, csak összehasonlítani az aktuális állapotot a korábbival és eldönteni, hogy az anyajegy milyen mértékben és/vagy minőségben változott meg. Amennyiben a változás jelentős, tehát fennáll a rosszindulatúság esélye, akkor jogos a műtét, de ha nincs változás, akkor mindketten megnyugodhatunk és maradhat az anyajegy.

 

Igen, ez az elmélet, amit a gyakorlat sokszor felülír. Ilyenkor meg szoktam nézni a páciens nemét és korát is. Egy fiatalabb hölgynek inkább javasolok kontrollt, mert tőle jobban elvárom, hogy vigyáz az egészségére, az életére, és visszajön kontrollra. Míg egy férfi páciensnél, akit amúgy is alig lehet elrángatni szűrésre, általában inkább a műtétet javasolom.

 

Milyen érdekes belegondolni, hogy mi minden áll egy-egy döntés mögött.

 

Ha biztos lennék benne, hogy a páciensek betartják és komolyan veszik a kontroll vizsgálatra tett javaslatainkat, akkor sokkal kevesebb műtétet javasolnánk.

 

Érdekes a helyzet akkor, ha egy páciensnek sok csúnya anyajegye van, olyanok, amiből, ha csak egy lenne, akkor biztos eltávolíttatnám.

Még sem lehet valakinek 8-10 anyajegy eltávolítását javasolni – bár vannak kollegák, akik nem riadnak vissza ilyesmitől.

 

Itt nincs más lehetőség csak a kontroll és a remény, hogy a páciens tényleg visszajön. Ilyenkor minden anyajegyét összehasonlítjuk a korábbi állapotával és csak ott javasolunk műtétet, ahol tényleges és lényeges változást látunk. Ez ritkán érint 1-2 anyajegynél többet. Mégsem mindegy, hogy valakiről 1, vagy 8 anyajegy eltávolítását javasoljuk.

 

A két megközelítés teljesen eltérő, de a páciens mindkét esetben ugyan olyan biztonságban van, csak az egyik esetben sok fájdalmon és vesződségen ment keresztül és nem kevés pénzzel lett szegényebb.

 

Tehát összefoglalva én szakmailag messzemenően kontroll párti vagyok, és csak a legindokoltabb esetben javasolom az anyajegy eltávolítását és szövettani vizsgálatát.

Tags: , ,

H1N1: oltsunk vagy ne?

Mint orvost, sokan kérdeztek az elmúlt hónapokban arról, hogy beadassák-e maguknak a Fluval P oltást, vagyis a H1N1 influenza elleni vakcinát. Mindezidáig kitérő válaszokat adtam, mert sem szakmailag, sem “magánemberként” nem tudtam biztos álláspontra jutni…mostanáig. 

Mik nehezítették azt, hogy orvosként, magánemberként, akár családapakánt dönteni tudjak, hogy oltassam-e magamat és családomat?

 

1. Az oltószer gyártója, az Omninvest Kft. mögött off-shore cég áll tulajdonosként, vagyis fogalmunk sincs, hogy a több milliárd forintnyi közpénz milyen magán zsebekbe folyik, ráadásul úgy, hogy nem is itthon adózzák le azt.
Éppen emiatt, nem tudjuk, hogy kik azok a politikusok?, orvosok?, üzletemberek? akiknek közvetlen anyagi haszna származik abból, ha minél több oltás fogy, így nem tudhattuk, hogy a médiában hallható híreket kik és milyen célból generálják. Ezt egyébként még ma sem tudjuk, és ezt felháborítónak tartom.
Még ehhez a ponthoz tartozik az is, hogy sajnos 38 éves koromra oda jutottam, hogy egyszerűen nem hiszem el azt, amit a hírekben beolvasnak, így az oltással kapcsolatos információkat sem tudtam elfogadni.

 

2. Nagyon gyorsan nyomták keresztül a vakcina engedélyeztetését, így hiányoltam azt az alaposságot és körültekintést, amit orvosként megszoktam és elvárnék.

 

3. Kevés információ volt a döntéshez. Jobbnak láttam kivárni, amíg több gyakorlati tapasztalat gyűlik össze. Kérdezgettem kollegáimat is, és másnál is csak a bizonytalanságot láttam.

 

Szóval ezek voltak – és részben még ma is ezek – a fő okai a bizonytalanságomnak.

Mindezek mellett és részben ellenére, végül meghoztam a döntést és a napokban beoltatom magam és családom (2,5 és 12 éves gyerkőcöket is).

Ha terhes feleségem lenne az első trimeszterben, akkor várnák a másodikig, viszont akkor mindenképpen.

 

Mire való az oltás?

A vakcinában lévő vírus törzsekhez hasonló szerkezetű vírusok által okozott megbetegedés megelőzésére. Sajnos nem lesz mindenki védett, aki megkapja az oltást. Először is kell egy kis idő a védettség kialakulásához (kb. 10 nap), másrészt az oltottak kb. 20-30%-a nem lesz ellenálló. Ez egyénileg változik. Amennyiben olyan vírus a fertőző ágens, ami mutálódott, vagyis megváltoztatta a szerkezetét, akkor az meg fog betegíteni.

 

Mik a mellékhatások?

A leggyakoribb mellékhatások enyhék, és gyorsan elmúlnak (bőrpír, fájdalom, hőemelkedés, viszketés). Vannak ritkább és súlyosabb mellékhatások is, melyek 10.000, ill. 100.000 beoltottból egy esetben, vagy kevesebbszer fordulnak elő. Ilyenek lehetnek:

– görcsök

– átmeneti vérlemezke szám csökkenés

– érszűkület, veseproblémák

– ideggyulladás az agyban, gerincvelőben

(Erre mondják azt, hogy az élethez szerencse is kell.)

Egy dolog azonban nem fordulhat elő, méghozzá az, hogy az oltástól kapjon valaki fertőzést, ugyanis a vakcinában lévő vírus el van ölve.

 

Bőrgyógyászként engedjenek meg egy extra kommentet:

A H1N1 vírus által okozott halálesetek száma messze elmarad a korábbi nagynak tekintett járványoknál tapasztaltaktól. Pl. a spanyolnátha 100x több halálesettel járt.

Így a H1N1 vírus nagyjából annyi halálesetet okoz, mint a melnanoma, ami ráadásul még időben kiszűrhető is lenne, ha többen tudnának róla.

Igazságos ez, hogy akkor ennyi szó esik erről a vírusról, míg a melanomáról semmi?

Ja, hogy a melanoma-üzlet mögött nincs közpénz, ami bizonyos zsebekbe csordogál. Igen, valószínűleg ez így lehet . :-(

Tags: ,