A vásárlók kegyeiért folytatott küzdelemben a D-vitamin kulcsfontosságú, stratégiai szerepet kapott. Minek köszönheti ezt?
A D-vitaminnak számos hatást tulajdonítanak, köztük a legfontosabb a csontjaink megfelelő szilárdságának biztosítása, de összefüggésbe hozzák a daganatok elleni védekezőképességgel is.
Ehhez a vitaminhoz három forrásból lehet hozzájutni:
1. Napfény hatására termelődik a bőrben (természetes forrás)
2. Leginkább halak (zsiradékának), vaj, tej fogyasztásával (természetes forrás)
3. D-vitamin tabletták fogyasztásával
A küzdelem, amit az alcímben említettem a szolárium gyártók és üzemeltetők, valamint a bőrgyógyászok, hatóságok között folyik, melyet kaján vigyorral kísérnek figyelemmel a fényvédő krémek gyártói. A csatározások áldozatai pedig az egyik, vagy a másik oldal mellé állnak, vagy értetlenül pislognak és várnak, hogy mi sül ki a végén (bíznak benne, hogy nem Önmaguk).
Érdekes történelmi tény, hogy a művi fényforrásokat (szoláriumokat) éppen az orvosok vezették be a gyakorlatba; voltak idők, amikor ez a szolgáltatás csak náluk volt elérhető.
Ennek az az oka, hogy vannak olyan betegségek, amelyeknél a bőr immunrendszerének gyengítése jótékony hatású azok korlefolyására. Nem, nem olvasta rosszul: a szoláriumból a bőrt érő UV sugárzás gyengíti a bőr immunrendszerét. Ezért reagál jól a besugárzásra pl. a pikkelysömör.
Tudjuk, hogy minden beavatkozásnak vannak mellékhatásai. A szoláriumnak ez a mellékhatása a barnaság.
Amikor a barna bőr divatba jött és ez szimbolizálta a jólétet, akkor ez a mellékhatás felértékelődött, többen meglátták benne az üzleti lehetőséget és a szoláriumok elindultak hódító útjukra.
Ma a szoláriumban a hatás a barnaság, míg a mellékhatások az előbb említett bőr-immun-gyengítés, korai ráncosodás, foltosodás, tágult erek, esetleg bőrrákok kialakulása.
Milyen érdekes, pusztán nézőpont kérdése, hogy mi a hatás és mi a mellékhatás.
Napjainkban a tömegek – legalábbis a kommunikáció szintjén – egyre egészségtudatosabban élnek, valamint az EU tagságunk is ránk kényszeríti a vásárlói érdekek figyelembevételét, nem lehet már balkáni módszerekkel csak úgy mások kárára nyomulni.
Egyre nagyobb nyomás nehezedik így a szoláriumok gyártóira és üzemeltetőire, mert ők egy múlandó kozmetikai előnyért (barnaság, mint hatás) egy csomó maradandó, visszafordíthatatlan káros mellékhatást okoznak vendégeiknek. Így egyre nehezebb ezt a szolgáltatást eladni, mert nincs mit mondani róla, ami igaz lenne és előnyös.
Ezen a ponton fedezték fel maguknak a szoláriumosok a D-vitamint, mint egy olyan anyagot, ami az UV fény hatására termelődik és ami első ránézésre alátámaszthatja szolgáltatásukat, bizonyíthatja létjogosultságát.
Azt halljuk, olvassuk a fizetett reklámokban, vagy újságcikkekben, hogy a szoláriumozás fontos a D-vitamin termelődésben.
Ha ez tényleg igaz lenne és tényleg a mi egészségünk számítana, akkor azt kéne, hogy mondják, írják:
“Tekintettel arra, hogy a tél második felében a természetes D-vitamin raktáraink elkezdenek kiürülni, ezért ekkor, vagyis januártól márciusig javasoljuk a szoláriumok használatát, azoknak, akik télen nem utaznak napos helyre, ami spontán pótolja a szükséges D-vitamint.”
Ezt a kommunikációt még talán el tudnám fogadni, de nekik nem csak ebben a három hónapban kell a vendég.
Amennyiben viszont nem a szoláriumosok szemével nézem a világot, akkor mit javasolok, mint orvos:
– a D-vitamin valóban fontos az egészségünk érdekében és egész évben nem is kell figyelni erre, ha süt a nap, azonban napoznunk sem kell hozzá
– a tél második felében valóban csökkennek a nyáron feltöltődött D-vitamin raktárak
– a téli D-vitamin pótlásnak több biztonságos módja van: táplálkozással (halak, vaj, tej), D-vitamin tabletták fogyasztásával
– egy téli síelés, vagy trópusi út is jó megoldás, de már ez is magában rejti az UV sugárzás káros mellékhatásait (fényvédelem).
Szóval összefoglalva, nem értem, hogy miért lenne jó nekünk egy ilyen veszélyes, káros mellékhatásoktól terhelt alternatíva a D-vitamin pótlására, mint a szolárium.
Azonban ezzel még mindig nincs vége.
D-vitamin kizárólag az UV-B sugárzás hatására termelődik. Ez a komponens a szoláriumokban a jelenlegi szabványok szerint nem haladhatja meg a 0,15W/m2-t, vagyis egy szoláriumban az UV-B sugár komponens kevesebb mint 3%, míg az UV-A 97-99%.
Tehát, ha a szoláriumosok azt kommunikálják felénk, hogy a szolárium jó a D-vitamin termelésre, akkor vagy nem tartják magukat az előírásokhoz, vagy nem mondanak igazat.
Döntse el ezt mindenki maga.
(Ezt a kérdést feltettem a Magyar szolárium üzemeltetők szövetsége titkárának, de a mai napig nem kaptam rá választ. Ha kapok, közzé fogom tenni.)
