Melanoma blog

melanoma, bőrrák és anyajegy

Archive for május, 2010

Szoláriumnap

máj 27

Posted by MelanomaMobil in életmód | Comments off

Május 30-án, néhány héttel a melanoma nap után megrendezésre kerül az első magyar szoláriumnap is.

Néhány hete még az UV sugárzás káros hatásaitól volt hangos a média, most meg a szoláriumozás jótékony hatásaitól.

Nagyon mulatságos nézni, ahogy leng az UV-inga. Egyszer veszélyes és védekezzünk ellene, egyszer meg jótékony hatású és még nyáron is a szoláriumokba kell mennünk érte. Egyszer ide leng, aztán vissza.

Magam nem vagyok a szoláriumozás esküdt ellensége, egyszerűen a józanész barátja.

Nem értem, hogy nyáron, amikor odakint hét ágra süt a nap, akkor miért is kéne szoláriumba mennünk egy egység napozási időért, amikor már csak az oda úton ez máris a miénk?

Azt sem értem, hogy a szoláriumnap oldalára miért pont egy olyan hölgy képét kell kitenni, akinek a magas melanoma és bőrrák rizikója miatt eleve vigyáznia kellene érzékeny bőrére és szemére?

szolariumnap

Ilyenkor midig megfogalmazódik bennem a kérdés, hogy mi is a szoláriumozás jótékony hatása?

Kutatok orvosi, bőrgyógyászati tanulmányaim között és egyszerűen nem találok ilyet.

Tény, hogy az UVB-től termelődik D-vitamin, de pont ebből a sugárkomponensből van a legkevesebb a szoláriumokban. Viszont van jó sok UVA, ami kizárólag káros a bőrre.

Azt még el tudnám fogadni, hogy télen, amikor hosszú hónapokig nem süt a nap, akkor valaki szürke napokon egy kis fényre vágyva elmegy egy szoláriumba, de ilyenkor nyáron tényleg nem találok ésszerű magyarázatot erre.

Ma a szabad piaci aktivitás korában teljesen természetes, hogy a Magyar Szolárium Üzemeltető Egyesület megtesz mindet a tagjai üzletmenetének segítésére, de akkor nekem, bőrgyógyász szakorvosnak, akinek a páciensek egészségének megóvása a hivatásom, szóval nekem is engedtessék meg, hogy elmondjam erről a véleményem.

ÉRDEKKONFLIKTUS: nincs.

Tags: , ,

Mi változott?

máj 22

Posted by MelanomaMobil in bőrrákszűrés | 2 hozzászólás

Mostanában többször gondolkozom rajta, hogy mi a különbség a mostani életem és a régi életem között, amikor még az Onkológiai Intézetben dolgoztam, persze szakmai szempontból.

# 1 Az első dolog, amire szintén nemrégen döbbentem rá, igen érdekes.

Amíg az Intézetben dolgoztam és naponta vizsgáltam meg több tíz pácienst, az osztályon pedig melanomás betegeket kezeltem, addig azt hittem, hogy értek az anyajegyekhez, melanomához.

Mint ilyen szakembert sokan keresetek meg mindenhol, hogy nézzem meg az anyajegyeiket, mondjak véleményt, hadd nyugodjanak meg.

Én így is tettem, megnéztem és megmondtam a tutit, akik kérdeztek meg elhitték, amit mondok. Tudtam, hogy kevés olyan orvos van az országban, aki jobban értene ehhez nálam, hiszen ez az amivel a nap tizenegynehány órájában foglalkozom.

Hogyan változott ez, amióta a Melanomamobilnál dolgozom? Úgy, hogy ma már nem merem jóérzéssel megnézni senkinek az anyajegyeit és elmondani, hogy mit gondolok.

Mi történt? Mi változott?

Egyszerű: a szűréseket úgy végezzük, hogy minden anyajegyet lefényképezünk speciális kamerákkal, függetlenül attól, hogy én, vagy bármelyik orvosunk mit gondol az adott anyajegyekről. A másik, hogy minden hozzánk forduló páciens anyajegyeit legalább két orvos látja egymástól függetlenül.

Ok, de mégis mi történt, miért változtam meg?

Többször előfordult velem az, hogy a szűrés során megvizsgáltam a pácienst és elmondtam neki, amit gondolok – amit korábban is mondtam volna ilyenkor -, hogy minden oké, megnyugodhat, nem látok semmi aggasztót. Igen ám, de ekkor jött a képek elemzése és összehasonlítása a korábbi állapotokkal.

Ott ültem a képernyő előtt és néztem annak a páciensnek az anyajegyeit, akit nemrég megnyugtattam és aki azóta boldogan éli az életét és vár a leletére, ami megerősíti majd a szóban közölt véleményemet.

Csakhogy a képek összehasonlításakor mit látok: egy korábbi alig észrevehető anyajegy, ami most is jellegtelen, szabályos semmiség, a háromszorosára nőtt és így 3mm nagyságú. Van benne egy alig észlelhető szabálytalanság is a 100x-os nagyítású képeken.

Azonnali műtéti javaslat. A páciens megkapja a leletet és ledöbben. “De hát a doktorúr azt mondta, hogy minden rendben?! Most meg azt írja, hogy műtét?” Hatalmas csalódás, hatalmas villámcsapás a szívbe és a gyomorba, ami összeszűkül ettől.

Eljön a műtét, ami picike, alig 10 perces semmiség, de mégis csak egy műtét.

# 2 …és ezen a ponton érkeztünk el a második dologhoz, ami változott. A műtétnél elmondom a páciensnek, hogy még a legrosszabb lehetőség, vagyis a melanoma diagnózisa is oké, mert olyan korán vagyunk, hogy ez az aprócska műtét 100%-os gyógyulást fog eredményezni. Az Onkológián nagyon ritkán mondhattam ilyesmit. Általában ott egymásra néztünk mi orvosok egy egy melanoma felett és mi már tudtuk azt, amitől a páciens csak félt: itt nagyon rossz és keserű vég várható. Az Onkológiára későn érkeztek a betegek, akkor, amikor ők azt gondolták, hogy már ideje orvoshoz fordulni. Most meg olyan melanomákat szűrünk ki, egyiket a másik után, amiről még én magam, mint ezzel foglalkozó specialista sem tudom megmondani, hogy az.

Elvégzem a műtétet és jön a szövettan, hogy in situ vagy Clark II-es melanoma és csak ismételni tudom magam, amikor a szövettani eredményt ismertetem a pácienssel: “ugyan a diagnózist szörnyű hallani, de Ön meggyógyult, nincs oka aggodalomra, bőven időben voltunk.” Nagyon nagy dolog egy melanomás páciensnek ilyesmit mondani.

# 3 …és végül, még egy dolog változott: egy árban van nálunk a szűrés és az onkológiai konzultáció. Ez utóbbi az, amikor a melanomás szövettan birtokában megbeszéljük a pácienssel és hozzátartozóival, hogy mit lehet tenni ebben a helyzetben. Korábban ebből volt több az életemben, most az előbbiből.

Nagyon lesújtó élmény és még gyakran az én kemény pszichém is megbillent, amikor egy tizen- vagy huszon éves pácienssel kellett a halál lehetőségéről beszélni.

Örülök, hogy ma már ebből van kevesebb és a sikerélményből több. Ma már az a mondat dominálja a munkám, hogy “Ön meggyógyult!” Boldog vagyok ettől és elégedett.

Azt mindenki maga döntheti el, hogy inkább szűrésre jön, vagy onkológiai konzultációra.

ÉRDEKKONFLIKTUS: van. Anyagi érdekem is, hogy minél többen megértsék, hogy mi a szűrés jelentősége és minél többen jöjjenek el hozzánk még időben, illetve minél több embernek mondhassam, hogy meggyógyult, de ezt vállalom.

Tags: , , ,

Kell-e napozni a D-vitaminért?

máj 17

Posted by MelanomaMobil in életmód | 2 hozzászólás

Egyes források szerint a Magyar lakosság fele D-vitamin hiányos. Valóban a napozás, szoláriumozás lenne a D-vitamin hiány megoldása?

 

lazac

Lépjünk vissza még egyet: sajnos Európában és a világon is mi Magyarok az egyik legegészségtelenebben élő, így az egyik legbetegebb nemzet vagyunk. Ez igaz az országok rangsorát tekintve és igaz a saját fejlettségi szintünkhöz viszonyítva is. Nálunk kevesebb pénzből élő országokban is egészségesebben élnek az emberek.

 

Lerágott csont: nem sportolunk eleget, egészségtelen ételekből túl sokat eszünk, túl sok alkoholt iszunk és túl sokat dohányzunk. A magyar férfiak az elsők a világon a tüdőrákos megbetegedésben. Ezek a tények. Országimázs. Büszke vagyok magunkra.

 

Más adatok: az emberek 70%-a nem az orvos utasításainak megfelelően szedi a gyógyszereit és 90%-uk nem tartja be az életmódbeli javaslatait sem. Bölcs döntések.

 

Ebből a hatalmas bajból egy, még mikroszkóppal is alig észrevehető probléma a D-vitamin hiány.

 

Akkor, miért hallunk erről ennyit? Mindegy, ha már itt tartunk, akkor maradjunk a D-vitamin hiánynál.

 

Vajon miért D-vitamin hiányos a Magyar emberek fele (vagy legalábbis nagy része)?

 

Hadd feleljek egy kérdéssel: miért, mire számítunk a világ egyik legegészségtelenebb nemzeténél? Miért pont ez lenne rendben? A válasz ott van néhány sorral feljebb: nem eszünk egészségesen, nem sportolunk eleget, így nem vagyunk a szabad levegőn sem, stb. A kövérség kifejezetten csökkenti a D-vitamin szintet is (no meg az élettartamot).

 

Ha már a D-vitaminnal foglalkozunk, akkor maradjunk is itt, de nézzük globálisan.

 

Mi javíthatná a magyar emberek D-vitamin szintjét?

– D-vitamin tartalmú táplálékok fogyasztása

– napozás/szoláriumozás (UVB sugárzás)

– D-vitamin tabletták fogyasztása

 

Vajon a fentiek közül melyik az, ami egyszerre több problémát is kezelni tudna?

Egyértelműen a táplálkozás!

 

Kicsit el kéne szakadnunk a cupákos, zsíros magyar konyhától és mondjuk egy kicsivel több halat fogyaszthatnánk. Ha csak ezt az egy dolgot megváltoztatnánk, hatalmas lépést tennénk az egészségünk, jövőnk érdekében.

Nézzük a számokat. Egy felnőtt napi D-vitamin szükséglete kb. 400 IU (10 ug).

 

Milyen természetes táplálékokban van sok D-vitamin?

Halakban, tojásban, tejben, vajban, hogy csak néhányat említsek. (100g lazacban 360 IU, szardínia konzervben 250 IU, egy kanál csukamáj olajban 1360 IU).

(A csukamáj olaj a tőkehalmájból származó olaj, a legbőségesebb D-vitamin forrás. Egyébként tőkehalmájat is lehet konzervben kapni, nagyon finom.)

Az egyetlen vegetáriánus D-vitamin forrás a gomba.

 

Tehát önmagában a táplálkozásunk megváltoztatásával kezelni tudnánk a lakosság D-vitamin hiányos állapotát és ezen kívül még számos más problémát is, tehát ez lenne a legjobb, leghatékonyabb megoldás és magam erre buzdítok mindenkit.

 

Egyébként a csontritkulás nem kizárólag a D-vitamin hiány oka, legalább ennyire felelős érte a mozgásszegény életmód is.

 

Ha többet sportolnánk és többet lennénk a szabadban, akkor ez szintén egy jolly-joker megoldás lenne, mert nem csak testünk, súlyunk, az izmaink lennének egészségesebbek ezáltal, hanem talán több nap is érné a bőrünket, így a D-vitamin természetes termelődése is nagyobb lenne.

 

Bőrgyógyászként nem tudom megkerülni a kérdést, hogy javasolnám-e a szoláriumot, mint művi UV forrást a D-vitamin hiány rendezésére.

Sajnos erre a kérdésre kizárólag NEM-el tudok felelni. Miért?

 

1. Ha már javasolnom kéne valamit, akkor az a táplálkozásunk és életmódunk megváltoztatása lenne, mert ezeknek számtalan egyéb jó ‘mellékhatása’ is van egészségünkre nézve

2. A túlzott, direkt UV sugárzásnak (legyen az nap, vagy szolárium, több, bizonyított káros hatása van. Csak néhány: bőrrákok keletkezése, bőr-immunrendszer gyengítése, bőr ráncosodása, foltosodása). Tehát miért javasolnék bárkinek is olyan módszert, ami ugyan egy apró problémát kezel, aminek más, jobb megoldása is van (ld. 1 pont), ráadásul úgy, hogy több káros mellékhatást is el kéne szenvedünk általa.

(Itt azért azt is hozzá kell tennem, hogy a 0,3 W/n2-nél kisebb UV besugárzást a szabványok nem tartják károsnak, tehát van a szoláriumozásnak is egy olyan szintje, ami így definíció szerint még nem tartható károsnak, de a D-vitamin problémán kívül nem is kezel mást.)

 

Hawaii szigetén megnézték az egész nap szörföző, csoki barna bőrű fiatalok D-vitamin vérszintjét és azt találták, hogy ez nem volt egyértelműen magas, sőt volt köztük olyan is, akinek alacsony volt.

Szintén tudományosan megalapozott állítás (evidencia), hogy egy adott népesség D-vitamin szintje független az adott földrajzi területet érő napsugárzás mennyiségétől. Ide tartozó kutatási eredmény az is, hogy az Amerikai Nemzeti Rák Intézet vizsgálata alapján a rákos halálozás és a népesség D-vitamin szintje között nincs összefüggés, tehát nem látszik igazolódni, a D-vitaminnak a rákos megbetegedésekre nézve átütő védő hatása, bár igazolt, hogy az immunműködést javítja.

 

Itt is a génekben lesz a megoldás: hiába a napsugár, hiába a D-vitamin bevitel, ha a D-vitamin receptor hibás, akkor, mintha ott sem lenne. Pont olyan, mint a cukorbetegség: hiába van a vérünkben a cukor, ha nincs inzulin, akkor a sejtek nem tudják felvenni azt és a terített asztal mellett éheznek. A D-vitamin receptor hibás génjét több rákos betegségben is sikerült kimutatni már.

 

3. a legmagasabb D-vitamin vérszinteket a D-vitamin tablettákat szedők között mérték. Tehát, ha valami nagyon egyszerű és hatékony megoldást kéne javasolnom a D-vitamin problémára, akkor ez az lenne, hogy tessék tablettában szedni. Egyszerű, gyors és nincs káros mellékhatása, viszont itt fenn áll a túladagolás veszélye is. (napi maximum 2000 IU fogyasztható).

 

Azt gondolom, hogy ennél több szót nem érdemes a D-vitaminra vesztegetni, vannak itt súlyosabb problémák is, amelyeknek megoldása egyébként kezelné ezt is.

 

ÉRDEKKONFLIKTUS: nincs. Közvetlenül nem anyagi érdekem, hogy a magyar emberek egészségesek legyenek, nem támogat az élelmiszeripari lobbi és a D-vitamint kapszulákat gyártók sem :-)

Tags: , , , ,

Kinek hisz a melanomás páciens?

máj 10

Posted by MelanomaMobil in bőrrákszűrés | 5 hozzászólás

Azok a páciensek, akiknek megmentjük az életét, valahogy a szívemhez nőnek. Többükkel a normál orvos-beteg kapcsolatnál bensőségesebb viszonyt ápolok, követem a sorsukat, de ez szerintem természetes is.

 

Van egy különösen kedves páciensem, aki még 20 éves sem volt, amikor egy nagyon korai melanomát találtunk rajta és akivel sokat szerepeltünk együtt különféle médiumokban ennek kapcsán.

Ma beszélgettünk a menedzsmenttel a marketingről és szóba kerültek a megmentett pácienseink is. Ekkor az egyik munkatársnőm megszólalt, hogy H (nevezzük őt így) már 2008 óta nem volt kontroll vizsgálaton nálunk, pedig nyilatkozataiban azt mondja, hogy fél évente jár. Engem is kezdett érdekelni az ügy és megígértem, hogy felhívom és megkérdezem őt erről.

 

Fel is hívtam és megkérdeztem, hogy az elmúlt több mint két évben miért nem volt kontroll szűrésen.

Azt gondoltam, ha valaki érti, hogy mi a szűrés jelentősége, és különösen a mi módszerünkké, amikor minden anyajegyet egyenként összehasonlítunk a korábbi állapotaival, aminek konkrétan ő is köszönheti az életét, az pont H.

Így nagyon érdekelt, hogy mit fog mondani.

 

A következőket mondta (persze nem szó szerint, szabadon idézem):

A műtét után a háziorvos azt mondat neki, hogy negyedévente kontrollra kell járnia a kórházba, bőrgyógyászatra, ahova ő rendszeresen járt is és úgy gondolta, hogy ez elegendő, így biztonságban van.

Nagyon izgalmas mondat, szerintem alig van benne furcsa dolog első hallásra, azonban hadd fűzzek ehhez néhány kommentet:

 

1. A háziorvos helytelen tanácsot adott H-nak, mert azzal a szövettani diagnózissal, ami H-nak volt, feleslegesen gyakori a negyedéves onkológiai kontroll (ezen egyébként nem kell csodálkozni, hiszen egy háziorvos nem specialistája a melanomának, úgy mint mi, de H mégis inkább rá hallgatott)

2. H-nak, az ő korai melanomájával pont nem az onkológiai kontroll vizsgálatokra lenne szüksége, mert nála a legnagyobb kockázat egy újabb melanoma kialakulása, amit ismét jó lenne még időben észrevenni, mint az elsőt

3. H megnyugodott attól, hogy a korházban megnézték őt, tehát nem tartott igényt pont arra az alaposságra, az anyajegyek egyenkénti, objektív összehasonlításra, aminek az életét köszönheti

4. H döntését nem befolyásolhatták anyagi tényezők, mert őt ingyen vizsgáljuk, ha eljön, mert sokat szerepeltünk együtt és ezzel viszonozzuk.

5. Érdekes, hogy jómagam, amióta ezt a minden anyajegyet lefotózós, összehasonlítós szűrést végezzük, egyszerűen nem merek csak úgy, szabad szemmel, akár dermatoszkóppal megnézni bárkit is, mert tudom, hogy az emberi észlelés lehetőségei végesek, pedig vagy 15 éve csak ezzel foglalkozom.

 

Szóval milyen érdekes dolog, hogy ki miben hisz, ki kire hallgat, és vajon mitől függhet ez? 

Például, ki tudná megmondani az alábbi képen látható 2×3 mm nagyságú növedékről, egy 25 éves páciensünk hasán, hogy egy invazív (tehát, már nem a legkorábbi) melanoma? (én nem tudtam megmondani és ő sem vett észre semmit, de a módszerünk kimutatta, hogy baj van):

 

 melanoma

 

Nagyon kíváncsi lennék az Ön véleményére a fentiekkel kapcsolatban, kérem írja meg nekem.

 

ÉRDEKKONFLIKTUS: van, mert az írás a Melanomamobil szűrési módszert is érinti.

Tags: , ,

Érdekkonfliktus

máj 5

Posted by MelanomaMobil in életmód | 1 Comment

Minden nagy külföldi kongresszuson azzal kezdődnek az előadások, hogy az előadó tisztázza: van-e érdekkonfliktusa az adott témában.

Conflict of interest, vagyis érdekkonfliktus, azt jelenti, hogy van-e olyan személyes befolyásoló tényező (érdek), ami hatással lehet az előadó véleményére, mondandójára.

Elhatároztam, hogy a tisztánlátás végett, mostantól magam is bevezetem ezt a rendszert a blogomban, tehát mostantól minden bejegyzés végén fel fogom tüntetni, hogy van-e érdekkonfliktus.

Mit jelent ez? Hadd világítsam meg ezt néhány példán keresztül szintén a blogból.

NINCS ÉRDEKKONFLIKTUS, amikor arról írok, hogy egy melanomás páciens milyen vizsgálatokra menjen, mit tegyen, milyen gyógymódokhoz forduljon, vagy bárki járjon-e szoláriumba.

Ezek olyan témák, melyekkel kapcsolatban nincs semmilyen személyes anyagi, vagy egyéb érdekeltségem sem nekem, sem a cégnek (Melanomamobil), amit vezetek. Ugyan ilyen témák a homeopátia, veszélyes vitaminok, stb.

VAN ÉRDEKKONFLIKTUS olyan témáknál, amikor bőrrák, vagy melanoma szűrésről írok, ugyanis magam és a Melanomamobil ezzel foglalkozunk.

Az érdekkonfliktus itt úgy jelentkezik, hogy nyilvánvalóan nekem érdekem az olvasóimat arról felvilágosítani, hogy nekik miért az a legjobb megoldás, ha egy olyan szűrési módszert vesznek igénybe (ha már eldöntötték, hogy szűrésre mennek), ahol a vizsgáló orvostól függetlenül minden anyajegyről készül felvétel, azokat egy második orvos is végignézi egyenként, majd a következő (kontroll) vizsgálatoknál minden anyajegyet összehasonlítunk az előző állapotával. Szakemberként hiszem, hogy ez a legjobb módszer, nyilván azért végezzük mi is így a vizsgálatokat és szintén hitem szerint így vannak a hozzánk forduló páciensek is a legnagyobb biztonságban, mert az igazán korai melanoma csak így fedezhető fel, DE nekem és a Melanomamobilnak ez érdeke.

Van két határterületi kérés is:

1. Fényvédők. Mai tudásom szerint az UV sugárzás nagy mennyiségben káros az emberi bőrre nézve, ezért orvosként véleményt formálok a túlzott napozás, szoláriumozás ellen és a megfelelő fényvédelem mellett. A Melanomamobil természetesen kapcsolatban áll fényvédő krémeket forgalmazó cégekkel és ajánljuk is termékeiket pácienseinknek.

Fontos itt leszögeznem néhány dolgot:

– ezen együttműködés hiányában is ajánlanák a fényvédő krémek használatát, így legalább olyat ajánlunk, amiről tudom, hogy megfelelő védelmet nyújt

– mindenhol hangsúlyozom, hogy a krémek, csak a legutolsó védelmi vonal az árnyék és a ruházat után

2. Anyajegyek eltávolítása: itt azért van érdekkonfliktus, mert magam is operálok, ezért érdekem lehet az anyajegyek műtéti eltávolítása mellett érvelni.

Itt az alábbi megjegyzéseim vannak:

– minden páciensünk, akinek műtétet javasolunk, szabadon eldöntheti, hogy hol operáltatja meg magát, ez a leletünkben is így van megfogalmazva

– nem csak operálok, hanem diatermiát (égetés) és fagyasztást (cryo) is végzek már vagy 15 éve, mégis határozottan fellépek ezen módszerek alkalmazása ellen az anyajegyek eltávolításánál (pedig érdekem lehetne, hogy ezzel is hozzám forduljanak)

– az anyajegyek eltávolításának egyetlen szakmailag elfogadható módszere a műtét.

Egyébként itt elmondhatom azt, hogy örülök annak, amilyen helyzetben vagyok. Abból, amit orvosként, vagy cégvezetőként teszek el tudom tartani a családom egy elfogadható szinten és nem vagyok rászorulva arra, hogy eladjam magam, vagy a nevem. Örülök az elégedett pácienseknek, örülök a megmentett életeknek, a köszönő leveleknek és érzem, hogy kollegáimmal, munkatársaimmal együtt valami olyat teszünk, ami hasznos a társadalomnak.

Így nem is vagyok rászorulva arra, illetve ez értékrendemmel sem lenne összeegyeztethető, hogy csak azért nyilatkozzak bárhol is bármit, mert azért pénzt kapok.

Jó érzés, hogy mindenkor az akkori szakmai meggyőződésem és etikai, morális értékrendem szerint fogalmazhatom meg a véleményem.

Így a blogom olvasói is biztosak lehetnek benne, hogy véleményem mentes minden kicsinyes, egyéni érdekektől és amiket írok, azt azért teszem, mert szakemberként erről vagyok meggyőződve.

Mostantól viszont az egyértelműség kedvéért az ÉRDEKKONFLIKTUST minden bejegyzésben fel fogom tüntetni.

Tags: , ,