Melanoma blog

melanoma, bőrrák és anyajegy

A pénzről

aug 14

Posted by MelanomaMobil in életmód | 6 hozzászólás

Miután többen megkérdezték a véleményem a bio élelmiszerek árával kapcsolatban az anyagiakról, ezért leírom azt, de sejtem nem leszek népszerű ezzel.

Amikor több nagy nemzetközi befektetőt megkérdeztek arról, hogy szerintük mi a legnagyobb befektetési lehetőség az életben, akkor azt válaszolták, hogy a gyermekeink oktatása. Ez térül meg a legnagyobb haszonnal.

A véleményem szerint csaknem egyedül mi tehetünk arról, hogy ma mennyi pénzből vagyunk kénytelenek élni. Persze a szülők, a család, az oktatás, stb., de végül mi magunk döntöttük el, hogy mit és mennyit tanulunk, mennyi munkát fektetünk saját magunkba.
Az eladható tudás pénz. Kinek mennyi van belőle, annyi pénzre tud szert tenni. (Persze itt nem gondolok a felháborító végkielégítésekre és a számtalan vérlázító korrupciós ügyre, amikor bizonyos személyek nagyon sok pénzt kapnak nulla hozzáadott értékért cserébe a mi adóforintjainkból.)

Májusban volt a VII. Melanoma világkongresszus. 180.000Ft-ba került a belépődíj, egy hétig Bécsben laktam és éltem, távol a családomtól, a kétéves kislányomtól. Miért?
Hogy én magam és a cégem, a Melanomamobil többi orvosa a legkorszerűbb tudás birtokában várja a pácienseinket, akik így olyan orvosokkal találkoznak, akik rendszeres továbbképzésen vesznek részt.
Viszont ezt a tudást, ezt a szakértelmet és ezt a biztonságot meg kell fizetni. Ennek ára van, ahogy rendkívül sok befektetésbe kerül kiépíteni és fenntartani ezt a színvonalat.

Gondoljunk bele, hogy a biogazdának is, mennyi fáradtság, költség, vesződség, hogy ne nyúljon a permetszerhez, ami nagyon egyszerű lenne csak rálocsolni a növényekre és már lőttek is a kártevőnek, de nem, ők inkább kísérleteznek, hagymát és büdöskét ültetnek mellé, stb., hogy nekünk végül meg legyen a tiszta és értékes táplálékunk.
Ezt meg kell fizetni.

Ez az élet természetes rendje. Az eladható tudásunkat pénzre váltjuk (ki mennyit) és a pénzünket elköltjük (ki mire). Nem hiszek a támogatásokban, segítségben, ezért én magam soha nem is vártam ilyesmire.
Egy mezővel folyamatosan lottózom, mert ennyivel tartozok a szerencsémnek, ami eddig elkerült (most már ennyi idő után, inkább ő tartozik nekem, de úgy látszik, ez nem érdekli őt).

Szóval ezt gondolom a pénzről.

Azért szeretnék egy kis segítséget is adni: nagyon rég óta és sok biogazdát ismerek és tudom, hogy kik azok, akiknél nem kell kifizetni a piaci árat a termékeikért. Miért? Mert sok emberség szorult beléjük.
De, ez is befektetéssel jár. Kell venni a fáradtságot, megbeszélni velük, hogy mikor, és el kell menni hozzájuk, megnézni a földjüket, megismerni őket, beszélgetni velük, hogy mit miért csinálnak, szóval ki kell építeni velük egy jó emberi kapcsolatot (ebben a folyamatban egyébként teljesen megválaszolásra kerül a kérdés, hogy bio-e a bio, amit olyan szkeptikusok tesznek fel, akiknek fogalmuk sincs róla, hogy valójában mit jelent ez a szó).
Amennyiben és aki kéri, annak meg fogom adni néhány biogazda elérhetőségét, akiket rám való hivatkozással nyugodtan megkereshetnek és akiktől jó áron tudnak igazi, tiszta és értékes élelmiszereket venni.

Tags:

Bio = nem bio?

aug 1

Posted by MelanomaMobil in életmód | 5 hozzászólás

Vezető hír volt a portálokon, hogy Brit kutatók igazolták, hogy az ellenőrzött bio-élelmiszerek fogyasztása nem jelent előnyt a normális, génmódosított, tömegtermelt, kezelt, stb. élelmiszerek fogyasztásával szemben.

Amikor ma ezt említettem az egyik kedvenc biogazdámnak a piacon, akitől a bazsalikomot, rukkolát vesszük, csak ennyit mondott: "Akkor egyék azt".

Orvos-természetgyógyászként azt gondolom erről, hogy aki megválogatja, hogy mit vesz a szájába, így a táplálékainak egy része bio, akkor az úgy is tudja, hogy mi a különbség.

Aki eddig sem figyelt a táplálkozására, az most legalább megerősítve érezheti magát.

Tehát azt gondolom, hogy a vizsgálat, vagy a hír igazságtartálmától függetlenül igazi hatása nem lesz. Aki eddig is bio élelmiszereket fogyasztott – mint én is -, az ezek után is azt fogja tenni, aki pedig eddig sem tette, az ezután sem fogja.

Tags:

Hogyan készüljön, ha bőrgyógyászhoz megy? – 2. rész (folytatás)

júl 21

Posted by MelanomaMobil in melanoma | 4 hozzászólás

Az előző bejegyzésben eljutottunk odáig, hogy az orvos megkérte, vetkőzzön le.

Ezt követően kerül sor a vizsgálatra .
A vizsgálat szisztematikusan ki kell, hogy terjedjen az Ön minden porcikájára. Nekem van egy jól bevált metódusom, ahogy vizsgálok, így nem marad ki semmi. Kezdem a fejen és végzek a talpon, elől és hátul.
A rejtett helyekre rákérdezek, de Ön úgy is szólna, ha mutatni valója lenne ott.
Vizsgálat közben, ha valamit szabálytalannak találok, akkor megnézem dermatoszkóppal (ds), tehát a bőrgyógyászok nélkülözhetetlen kézi műszerével is. Ez 10x-es nagyítást ad és láthatóvá teszi a bőr kissé mélyebb rétegében lévő struktúrákat is. Sokszor sokat segít. Van, hogy egy anyajegy szabad szemmel csúnyának tűnik, ugyanakkor ds-al megnézve békés, és ez számít.

Szóval így végignézek mindet.
Itt fontos megjegyezni néhány dolgot. Ezzel a szabadszemes, ds-os módszerrel sajnos képtelenség (igen nehéz) észrevenni az igazán korai melanomát, még gyakorlott szemmel is – hát még anélkül. Ezért vezették be a bőrgyógyászati prakszisba a különböző anyajegyrögzítő technikákat, kezdve az egyszerű fényképezőgéptől, a korszerű videodermatoszkópokig.
Ezeknek az a lényege, hogy a kontroll vizsgálatkor össze lehet hasonlítani, hogy egy-egy adott anyajegy változott-e az előző vizsgálathoz képest, mert sokszor ennek a változásnak a ténye irányítja rá a figyelmet a rosszindulatú folyamatra (melanóma) a háttérben.

Az egyszerű fényképezőgépnek az a baja, hogy képtelenség keresgélni egy-egy páciens képeit az adatbázisban és elvégezni az összehasonlítást ott helyben, mert erre egy óra sem lenne elegendő. Erre vannak a videodermatoszkópok, amik már név szerint, könnyen kikereshetően végzik a felvételek archiválását. Ezzel az a baj, hogy a körülményes és lassú képrögzítés miatt, csak néhány anyajegy vizsgálatára van lehetőség – ami belefér az időbe. És még ez a módszer sem képes felfedezni az újonnan keletkező, apró elváltozásokat, hiszen ezekről korábban nem is lehetett fotó.

Magam részéről ezért csak a Melanomamobil módszerével vizsgálok, ahol részletes bőrtérkép készül minden páciensről, függetlenül attól, hogy mit gondolok lényegesnek, vagy sem. Ért már néhány meglepetés, amikor egy semmitmondó, szabályos, néhány mm nagyságú anyajegyről a kontrollnál kiderült, hogy melanoma, és ez csak onnan látszott, hogy nőt, de még így is csak 3 mm-es volt. Egyszerűen észrevehetetlen másképp.

Tehát összefoglalva, a vizsgálatnak különböző szintjei lehetnek. Ennek elfogadhatatlan módja az, amikor az orvos csak azt az anyajegyet nézi meg, amit Ön mutatni akar, mert ezzel elfogadja azt, hogy Ön jó diagnoszta, tehát Ön végzi az orvosi munkát és le sem vetkőzteti. Már kiváló, amikor teljesen végignézik, még jobb, amikor kézi műszerrel is megnézik egyes anyajegyeit, egészen jó, ha fénykép is készül és tökéletes, amikor valamilyen korszerű módszerrel szisztematikusan rögzítik és időről-időre össze is hasonlítják az anyajegyeit.

Most, hogy túlesett a vizsgálaton, jöhet az eredmény.
Magam részéről mindig összefoglalom a páciensnek, hogy mi(ke)t láttam. Adok egy összefoglaló képet és kitérek egyes konkrétumokra is.
Az összefoglalóban elmondom, hogy mekkorának tartom az Ön rizikóját arra, hogy Önnek valaha az életében melanomája és/vagy bőrrákja legyen.
Elmondom, hogy mik növelik ennek a rizikóját, és mivel csökkentheti ezt a rizikót.
Elmondom, hogy mit találtam. Ez a melanomától kezdve a ‘semmi különös’-ig bármi lehet.
Mindig elmondom, hogy van-e teendő és mi az. Van-e eltávolítandó vagy megfigyelendő anyajegy. Mikor javasolom a következő kontroll vizsgálatot.
Felhívom a páciens figyelmét a kozmetikai típusú eltérésekre is (értágulatok, szemölcsök, fibromák), melyekkel semmilyen teendő nincs általában. Válaszolok a felmerülő kérdésekre – néhányra :-)

Az orvosi vizsgálat írásos lelettel kell, hogy záruljon, amiben az orvos összefoglalja és aláírásával, pecsétjével hitelesíti, hogy milyen eredményt hozott az Ön vizsgálata. Leírja, hogy mit talált és mit javasol.

Zárásképpen még egy igen izgalmas téma maradt, amire a következő bejegyzésben fogok kitérni: mikor kérjünk, kérjünk-e egyáltalán második szakvéleményt?

Biztos napozzunk a melanoma ellen?

júl 16

Posted by MelanomaMobil in melanoma | 2 hozzászólás

Sokáig gondolkoztam rajta, hogy megfogalmazzak-e bármilyen választ Szendi Gábor írására, tekintettel arra, hogy nem orvos tollából származik, így nem is mérvadó. Aztán miután fórumokon és páciensektől is megkaptam kérdésnek, hogy segítsek rendet rakni a fejükben, mert végképp összezavarodtak és mivel látom a szerző médiahadjáratát is, végül úgy döntöttem, hogy reagálok a melanoma és a napozás közötti kapcsolatot firtató írásra.

A válaszra a nyílt levél formát választottam, közvetlenül Gábornak írva, az orvosok között megszokott közvetlen stílusban, hiszen pszichológusként elvileg ő is azon fáradozik, hogy az emberek életét jobbá tegye és segítsen nekik.

Az eredeti írás megtalálható itt: http://www.tenyek-tevhitek.hu/csaktagoknak/napozas-es-melanoma.php

Tisztelt Kolléga Úr!

Látva a médiahadjáratot, melyet a gyógyszeripar és a bőrgyógyászok ellen folytatsz, úgy döntöttem, hogy a szakma nevében magam is megszólalok az ügyben.

Elsőként hadd gratuláljak a munkásságod azon részéhez, melyet a könyveid képviselnek. Természetgyógyászként magam is támogatom a természetes gyógymódokat, mint elsőként választandó terápiás megoldásokat és azt, hogy csak akkor nyúljunk gyógyszerekhez, amikor az valóban megkerülhetetlen és a kedvező hatások valóban túlsúlyban vannak a mellékhatásokkal szemben.
Ugyanakkor értetlenül állok az előtt, hogy pszichológusként milyen motiváció, szándék és cél vezérelt akkor, amikor a bőrgyógyászat, vagy még közelebbről a dermatoonkológia szakterületéhez nyúltál, amivel kapcsolatban egyértelmű, hogy szakmádnál és eddigi gyakorlatodnál fogva sem rendelkezel kellően széles belátással, alapokkal, tudással ahhoz, hogy messzemenő következtetéseket fogalmazz meg és véleményt alkoss a szakma többi képviselőjével szemben.

Különösen aggasztónak tartom azt a hangvételt és stílust, ahogyan a melanomával, napozással kapcsolatos véleményedet előadod. Az olyan megfogalmazás, mint a "…a napozás, aranyoskáim, bólogatnak a bőrgyógyászok…" valamint az olyan kijelentések "…hogy ha a bőrgyógyászok tudnának angolul és olvasnának külföldi szakirodalmat, akkor tudnák, hogy…" nagyon azt a látszatot keltik, mintha a bőrgyógyászati szakma képviselőit, az orvos kollegáidat eleve egy alárendelt pozícióban kezelnéd, mondva, hogy itt vagyok én (még csak nem is orvosként) kedves páciensek, majd én megmondom a nagy igazságot, felnyitom a szemeteket és megvédelek a bőrgyógyászok "tévhiteivel" szemben, amivel szándékosan meg akarnak téveszteni titeket.
Szóval, első körben ez a stílus igen furcsa és szakmailag is etikátlannak, valamint hatásvadásznak tartom, és nem a szakmaiságot, építeni, segíteni vágyást vélem felfedezni benne.

Most térjünk a szakmai kérdésekre.

1. Napozás és a melanoma viszonya.

A világirodalmat áttekintve ebben a kérdésben hatalmas káoszt talál a szakember. Vizsgálatok tucatjai állítják, hogy a napozás, a szoláriumozás, vagyis az UV sugárzás fokozza a melanoma előfordulását, majd egy másik tucat tanulmány elbizonytalanítja az olvasót, a fentieknek részben ellentmondó eredményekkel. Úgy tűnik, hogy ma még nem érhető el olyan evidencia, amely világosan és egyértelműen le tudná írni a bőrt ért UV sugárzás mennyiségének és eloszlásának pontos viszonyát a melanoma kialakulásával és annak prognózisával, vagyis kórlefolyásával összefüggésben.

Mégis van, ami egyértelműen, minden kétséget kizáróan kijelenthető az eddigi eredmények alapján:
– a napsugárzás (UVA és UVB) a sejtek átörökítő anyagában (DNS) károsodásokat (mutációkat) okoz (az UVB direkt dimer képződéssel, míg az UVA inkább szabadgyökökön keresztül),
– ezzel bizonyítottan növeli a nem-melanoma bőrrákok (bazalioma, spinalioma) előfordulását,
– a napsugárzás a bőr gyulladását okozza (leégés),
– a napsugárzás károsítja a szemet,
– a napsugárzás a bőr öregedését okozza a rugalmas rostok károsításán keresztül (inkább UVA),
– a napsugárzás, még kis dózisokban is csökkenti az immunrendszer működését, amit a bőrgyógyászat több betegség kezelésében ki is használ.

A bőrrákok és a melanoma különbözőségét mutatja az is, hogy amíg a bőrrákok leginkább olyan területeken alakulnak ki, amit ér a napsugárzás, addig a melanomára ez nem igaz.

A melanoma rizikót elsősorban valakinek a geno- és fenotípusa határozza meg, vagyis az örökletes tényezői (érzékeny bőrtípus, világos haj és szem, sok anyajegy, szabálytalan anyajegyek) és csak részben az életmód, vagyis az UV károsodás mértéke és mikéntje.

Szintén a szoláriumozás és a melanoma viszonyát feltáró vizsgálatokból tudjuk, hogy a fényágyak egyértelműen fokozzák a melanoma előfordulását, viszont az UV sugárzás által előidézett melanomák valóban jobb lefolyásúak lehetnek, mint amelyek a genetikai hajlamosító tényezők alapján alakulnak ki, bár van ezt cáfoló kutatási eredmény is.

A cikkedben írod, hogy "akik a foglalkozásuk miatt folyamatosan ki vannak téve a napnak, azoknak jelentősen csökken a melanoma kockázata". Ez a "jelentősen" az eredmények alapján 0,5-szörös, ami nem túl jelentős, de valóban csökkenés. Ez valószínűleg azzal magyarázható, hogy a nap hatására folyamatosan barna és megvastagodott bőr véd a további káros sugarakkal szemben, de ehhez nagyon fontos feltétel az, hogy valakinek a bőre képes legyen lebarnulni. Feltételezhető, hogy olyan személy, akinek a bőre igen érzékeny volt a napsugarakra, így magas a kockázata a melanomára, nem folytatott szabadtéri munkát.

Európában az északi, Skandináv területeken a legmagasabb a melanoma előfordulása, mert túlnyomórészt rájuk jellemző a melanoma szempontjából nagy rizikót jelentő alkat, és elég jól élnek ahhoz, hogy télen trópusokra utazzanak két hétre, pirosra égetni magukat. Délen az emberek bőre természetesen barna, ami eleve véd a napsugarakkal szemben.

Tehát mindezeket összefoglalva, csak azért mert az UV sugárzás és a melanoma viszonyában van még némi világirodalmi bizonytalanság, nem javasolnám senkinek, hogy napozzon, bár itt nem ártana definiálni, hogy mit értünk napozáson. A precizitás kedvéért napozáson értem azt, amikor a fedetlen bőr direkt napsugárzásnak van kitéve barnulási céllal.
Nem értem, hogy mi orvosok miért buzdítanánk bárkit napozásra, csak azért mert kicsit jobb kórlefolyású melanomát okoz?

Egyébként Churchill-nek tulajdonítják azt a mondást, hogy "csak azokban a statisztikákban hiszek, melyeket saját magam hamisítottam". Ezt olyan értelemben idézem, hogy egy tudományos kísérlet számainak interpretálása (értelmezése) nagyon szubjektív lehet, különösen ezeknek a vizsgálati eredményeknek a továbbítása a nagyközönség felé.

Az egyik cikk írója így fogalmaz: "A ma elérhető adatok inkább provokatívak, mint sem meggyőzőek" és ezzel arra utal, hogy még nem látszik a teljes igazság. Azt gondolom éppen ezért érthetetlen az a vehemencia, amivel az írásodban az embereket (még a rákos betegeket is) napozásra bíztatod, és érthető a bőrgyógyászok óvatossága, amikor a napsugárzás káros hatásainak az ismeretében a tűző nap kerülésére és fényvédelemre intenek. Gondolom az európai hatóságok sem megfontolatlanul cselekszenek, amikor 18 év alatt betiltották a szoláriumok használatát.

Végül, hadd említsem az egyik legszebb orvosi etikai alapelvet, amit a mindennapi munkámban rendszeresen alkalmazok: Amikor egy pácienssel beszélek és tanácsokat adok neki, a döntéseiben segítem, egy pillanatra mindig átfuttatom az agyamon, hogy a velem szemben ülő beteg, ha az édesanyám vagy gyermekem lenne, akkor is azt mondanám-e neki, mint amit éppen mondok, vagy szándékozok mondani? Ha a válaszom igen, akkor jó úton vagyok.

Ha a gyermekem ülne velem szemben, akkor azt mondanám neki, hogy igyekezzen minél inkább távol tartani magát a direkt napsugaraktól, mert így sokáig szép marad a bőre és ami talán még fontosabb, hogy nem növeli ezzel a melanoma és bőrrák rizikóját sem.

Te milyen tanácsot adnál a saját hozzátartozódnak? Azt, amit a cikkedben írtál?

2. A D-vitamin mítosz

Az egész írásod arra az előfeltételezésre épül, hogy a napozás védő hatását a D-vitamin magyarázza.
Addig, amíg fentebb egyfajta bizonytalanságról írtam az eredmények kapcsán, ugyanez a D-vitamin esetében már nem így van.

Nézzük a tényeket. A mi égövünkön, nyáron (kb. 6-os UV index mellett), úgy, hogy a testünknek csak 6
van fedetlenül (kéz, alkar és arc) 8 perc alatt termelődik 600-1000 IU (egység) D-vitamin. Ehhez képest a napi szükséglet kb. 3000 egység, egyes források szerint 5000 egység is lehet. Ebből is látszik, hogy rendkívül kevés idő elegendő ahhoz, hogy egy egészséges ember számára elegendő mennyiségű D-vitamin megtermelődjön. Amíg valaki beér a munkahelyére és vissza, ez éppen elegendő, ezen kívül nem nevezném napozásnak azt, amikor csak az arc és a karok vannak szabadon, és talán az olvasóid sem erre gondolnak, sőt a túlzott napozás hatására a D-vitamin lebomlik a bőrben és értéktelenné válik. Ezen kívül ebből a vitaminból a tavaszi-nyári-őszi időszak során elegendő mennyiség raktározódik a téli hónapokra is.
Itt fontos kiemelni azt, hogy csak az UVB sugárzás hatására keletkezik D-vitamin, így a szoláriumok használói ne számítsanak erre a kedvező hatásra, ugyanis ott a bőrüket kizárólag káros hatásairól ismert UVA éri.

Egy 2009 februárban publikált tanulmány szerint (J Invest Dermatol. 2009 Jul;129(7):1675-80. Epub 2009 Feb 5.), melyet 68.611 személyen végeztek nem találtak semmilyen összefüggést a táplálékkal vagy tabletták formájában bevitt D-vitamin és a melanoma rizikó között, tehát az igazolódott be, hogy a D-vitaminnak nincs ilyen védő szerepe.

Egy 1995-ben Ausztráliában végzett kutatásnak éppen az volt a célja, hogy kiderítsék, vajon a társadalmi felvilágosító kampányok hatására fokozott fényvédő használat csökkenti-e az emberek D-vitamin szintjét (Arch. Dermatol. 1995, 131; 415-421). A vizsgálat ideje alatt egyetlen személyt sem találtak, akinek alacsony lenne a D-vitamin vérszintje, ami a fenti számítások tükrében, figyelembe véve az Ausztrál nyárra jellemző viszonyokat, nem is meglepő.
További vizsgálatokat is végeztek, például olyan személyeknél, akiknek valamilyen betegségük miatt kell extrém fokú fényvédelmet alkalmazniuk, és még közöttük sem találtak olyat, aki emiatt D-vitamin hiányos lett volna (J. Am Acad Dermatol, 52: 868-876, 2005).
Egy 2006-ban publikált 36 ezer főn 7 éven át végzett vizsgálatnak is az volt a célja, hogy tisztázzák, vajon a D-vitamin bevitel csökkenti-e a vastagbélrák gyakoriságát. Az eredmények azt mutatták, hogy nem (N Engl. J. Med 354; 2006).

Tehát összefoglalva és visszatérve a D-vitaminról szóló rész indító feltételezésére, mely szerint azért ajánlod a napozást, mert az a D-vitamin védő hatásán keresztül véd a melanomától, úgy tűnik, hogy nem állja meg a helyét.
Egyrészt azért, mert a szükséges D-vitamin mennyiség eléréséhez nem kell napozni, másrészt azért sem, mert a fent felsorolt vizsgálatok tanulsága alapján semmi nem bizonyítja azt, hogy ez a vitamin védene bármelyik rosszindulatú daganattal szemben.

3. Fényvédő krémek

Ahogy írod, a legjobb az lenne, ha semmilyen krémet nem használnánk. Ezzel teljesen egyetértek, ugyanis a fényvédelem legkevésbé hatásos, és akár így még veszélyes módja is lehet a fényvédő krémek alkalmazása.

Korábban írtam, hogy a fényvédő krémek használata még extrém körülmények között sem okoz D-vitamin hiányt és arra vonatkozó kutatási eredményről sem tudok, ahol kimutatták volna, hogy növelné a melanoma rizikót. Egy biztos, mégpedig a bizonytalanság a fényvédő krémek körül, így valóban jogos a körültekintés.

Hol lehet a baj a fényvédő krémekkel kapcsolatban?

Az egyik magával a krémmel, ha valóban nem véd akár az UVB, akár az UVA sugarakkal szemben, vagy akár olyan összetevőket tartalmaz, melyek az UV-vel reagálva lebomlanak, hatástalanná válnak, akár allergiát okozhatnak, vagy egyéb káros hatásaik lehetnek.
A másik, szerintem nagyobb gond, bennünk felhasználókban van, és ez a hamis biztonságérzet, amit egy fényvédő krém használata eredményezhet.
A fényvédelem legjobb módja az árnyék, vagy a ruházat viselése, ami fizikailag véd a káros UV sugaraktól. Sajnos a mai életmódunk ennél nagyobb szabadságot kíván és sokan, sokat vannak a tűző napon, ahol nincs más lehetőség csak az UV szűrő hatású krémek alkalmazása. Tipikus példa, amikor valaki itt-ott bekeni magát egy kevés fényvédővel, ami ráadásul drága is, úgyhogy takarékoskodni kell vele, majd egész nap a tűző napon van, mondván, hogy bekente magát. Így többet van a napon, mintha nem kent volna a bőrére semmit és ezért inkább vigyázna magára. Ez az a pont, ahol a krémeket azzal gyanúsítják, hogy fokozzák a bőrrák előfordulását (nem melanoma), de bizonyítani ezt sem sikerült.

A fényvédők között is azok a legjobbak, amiben szintén fizikai védő faktorok vannak, valamilyen fém-oxid formájában. Ez egyaránt véd az UVB és UVA sugarakkal szemben, mivel a bőr felszínéről – ahova felkentük – szintén fizikailag visszaveri a káros sugarakat. Ezeket egyébként kevésbé szeretjük, mert fehéres színt adnak a bőrnek, így nem láthatatlan.
A legtöbb bizonytalanság a kémiai fényvédő adalékok körül van, melyek az UV hatására módosulhatnak, ami különféle hatásokat eredményezhet.

Tehát összefoglalva a fényvédelem az, amiről minden körülmények között gondoskodni kell, ha bőrünket tűző nap éri. Ennek legkevésbé hatásos, de még mindig ajánlott módja a fényvédő krémek használata.
A fényvédelemmel elkerülhetjük, hogy bőrünket károsítsák az UV sugarak ennek minden kozmetikai és onkológiai következményeivel együtt. A D-vitamin miatt pedig ne aggódjunk, és emiatt még csak napoznunk sem kell.

Gábor, tőled pedig azt kérem, hogy gazdagítsd tovább kultúránkat pszichológiai témájú könyvekkel, a dermatoonkológiai kérdéseket pedig bízd az ahhoz értő szakemberekre.
Amennyiben mégis kérdésed merül fel ezen a területen, akkor magam is készséggel konzultálok veled. Fontos, hogy a pácienseket, az olvasókat ne zavarjuk össze mindenféle ellentmondásos információkkal.

További jó munkát kívánva,

Üdvözlettel,

Dr. Horváth Béla
bőrgyógyász szakorvos
Melanomamobil

Tags: , , ,

Hogyan készüljön, ha bőrgyógyászhoz megy? – 2. rész

júl 7

Posted by MelanomaMobil in életmód | Comments off

Nincs panasza? Nem vesz észre semmi különöset a bőrén, de a megelőzés híve és meggyőződne róla, hogy nincs-e mégis valami kezdődő rosszindulatú elváltozás, amit Ön – egy laikus – nem is képes észrevenni?

Akkor Ön egy bőrgyógyászati szűrővizsgálatra gondolt. Miből kell, hogy álljon egy ilyen vizsgálat? Mit várjon el Ön az orvostól?

Most olyan szofisztikált dolgokról nem is írnék, mint a bejelentkezés egyszerűsége vagy bonyolultsága, van-e időpont, vagy mindenki könyököl a bejutásért, zsúfoltság van a váróban, vagy nyugodt légkör, mert ezek hazánkban nem mindenhol vannak meg és várhatók el, de ettől még szakmailag lehet kiváló az adott hely.

Tehát, amikor sikerül bejutni az orvoshoz, akkor a következőknek kell történnie – nagyjából:
– az orvos bemutatkozik és hellyel kínálja Önt.

– megkérdezi, hogy milyen céllal érkezett.
Erre válaszolhat Ön felkészülten az előző blogbejegyzés alapján, amennyiben valamilyen panasz/tünet alapján érkezett, vagy mondhatja azt is, hogy “nincs panaszom, egy szűrővizsgálat elvégzésére jöttem.”
Vannak olyan államilag finanszírozott helyek, ahol nem néznek jó szemmel a szűrésre érkező páciensekre, mert beteg emberekből is van bőven és furcsán szemlélik az ilyen lelkes személyeket. Ha már ott van, akkor ragaszkodjon a vizsgálathoz.

– miután megtudta az orvos, hogy mi az Ön látogatásának célja, vagy még több tisztázó kérdést tesz fel a tüneteiről/panaszairól (ld. az előző bejegyzést), vagy amennyiben szűrésre jött, akkor meg kell kérnie Önt, hogy vetkőzzön le.

Ez egy igen kritikus pont. A bőrgyógyászat, egy olyan sajátságos szakma, ahol a vizsgálat tárgyának eléréséhez le kell vetkőztetni a vizsgálandó alanyt. Sajnos elmondhatom, hogy ezt a momentumot mind egyes kollégák, mind egyes páciensek szeretik szabotálni.
Az orvosi oldalt egyszerűen nem értem, hiszen, akkor hogyan akar megvizsgálni tüzetesen egy pácienst, ha bizonyos részeit ruha fedi? (persze, minél több ruha marad, annál hamarabb végez).
A páciens oldalt értem, sokan szégyellősek.

Magam részéről csak akkor foglalkozom egy pácienssel, ha tetőtől talpig megvizsgálhatom. Ha nem tenném ezt, akkor hogyan jelenthetném ki, hogy a páciensnek – Önnek – nincs-e valahol egy kezdődő melanomája?
Tehát erre az onkológiai szemléletre hívom fel a figyelmét. Más szakmáktól nem várhatjuk el, akkor legalább minden bőrgyógyászati vizsgálat legyen egy melanoma-, és bőrrák szűrés is egyben.

Például, így néz ki egy korai melanoma (a pirossal jelzett):

[img=images/k1.JPG width=485 float=left”>

Hogyan venném észre, ha nem vetkőztetem le a pácienst?
Én a férfiakat alsónadrágra, a hölgyeket bugyi-melltartóra vetkőztetem, de benézek minden fennmaradó ruhadarab alá is.

Tehát, amit mindenképpen várjon el az orvostól, az az alapos vizsgálat a hajas fejbőrtől a talpig.

Itt tennék egy gyakorlati megjegyzést: egy sűrű női hajas fejbőrt gyakorlatilag képtelenség végignézni, mert önmagában fél óra lenne, ezért én is azt szoktam kérdeni a hölgyektől, hogy tudnak-e valamiről a fejbőrön és azt nézem meg. Férfiaknál megnézem és a talpat is mindkét nemnél.
Tehát, hölgyem, szűrés előtt valamelyik családtaggal tessék végignézetni a fejbőrt és az orvosnak célzottan megmutogatni, amit találtak.
Ennek bele kell férnie az időbe.

Folyt köv.

Tags:

Hogyan készüljön, ha bőrgyógyászhoz megy? – 1 rész

jún 29

Posted by MelanomaMobil in melanoma | Comments off

Ennek a két részből álló bejegyzésnek az első része azzal foglalkozik, hogy amennyiben Ön bőrgyógyászt kíván felkeresni, akkor hogyan készüljön fel erre a vizitre úgy, hogy minél jobban segítse az orvost, aki remélhetőleg így minél többet fog majd segíteni Önnek.

A második rész azzal foglalkozik majd, hogy mit várjon el egy bőrgyógyásztól egy vizsgálat során, mi az, ami nélkül ne távozzon onnan.

Tehát először nézzük a páciens oldalt.

Miért keres fel valaki bőrgyógyászt?
Vagy preventíve, szűrés céljából, vagy mert panasza/tünete van.

Az első esetben inkább a második rész lesz lényeges, vagyis amikor egy páciens szűrés miatt fordul bőrgyógyászhoz, akkor különösebb készülni valója nincs, viszont fontos tudnia, hogy mit várhat el ezen a címen.

Azért had említsek itt is néhány dolgot, amivel mégis készülhet:
– van e-olyan anyajegye, vagy bármi a bőrén, ami az elmúl időben változott? – tudja megmutatni, hogy melyik ez.
– mit jelent a változás? – nőtt, kisebb lett, változott a színe, alakja?
– mennyi ideje észleli ezt a változást?
– újonnan keletkezett, vagy már meglévő növedék változott meg?
– van-e olyan elváltozás a bőrén, ami panaszt okoz? – viszket, fáj, stb.

Attól, hogy Ön nem észlel semmilyen tünetet és/vagy panaszt, még teljesen jogos lehet a bőrgyógyászati vizit, ugyanis az igazán korai rosszindulatú daganatai a bőrnek (elsősorban a melanoma) semmilyen panaszt nem okoznak és egy laikus nem biztos, hogy észreveszi. Ez a szűrés lényege.

Mi van abban az esetben, ha Ön tünet/panasz miatt keres fel bőrgyógyászt?
Itt nagyon általános leszek, mert a bőrgyógyászati betegségek és így a panaszok tárháza a nemi betegségektől kezdve a daganatokon át, nagyon változatos lehet.

Kezdjük a legfontosabbaktól:
– mi a panasz, vagyis mit érez?
– mi a tünet, vagyis milyen változást észlel?
– mióta észleli ezeket? – a panaszokat össze tudja-e kötni egyértelműen valamilyen eseménnyel? (pl. bevettem egy új gyógyszert, természetgyógyász által javasolt szert, bármit)
(Természetes dolog, hogy szeretünk fix pontokat keresni az életünkben, ezért szeretjük összekötni a panaszainkat valamilyen eseménnyel. A páciensek ilyenkor a legkülönfélébb dolgokat említik, pl. “beütöttem”. Egy ütés, vagy mechanikai sérülés ritkán vezet bőrbetegséghez. Ezzel szemben viszont nem veszik figyelembe a természetesnek mondott, bio-, természetgyógyászati, nem receptköteles, stb. gyógyszereket, krémeket, vitaminokat. A gyógynövények, a vivőanyagok is allergizálhatnak, nem csak a gyógyszerek, ezért orvoshoz fordulás előtt alaposan gondoljuk végig, hogy az elmúlt hetekben, napokban miket vettünk magunkhoz.)

Most következik egy nagyon fontos pont: “Nincs panasz, nincs tünet (szerintem), de ott van már néhány hete/hónapja ez a szintelen/színes kis növedék, ami csak nem akar elmúlni”. Örök szabály: ha van olyan az Ön bőrén, ami már néhány hete nem akar spontán elmúlni, vagy más, mint a bőrén lévő többi anyajegy(növedék), akkor itt az ideje, hogy bőrgyógyászhoz forduljon vele. Ne várjon arra, hogy fájjon, vagy más panaszt okozzon!

– próbálta-e már kezelni valamivel a tüneteit? (optimális esetben nem, de sajnos, sokan amire orvoshoz mennek, mindenféle házi kezelésekkel elkenik, torzítják a betegségek tüneteit, így az orvost nehéz kihívás elé állítják. Lehetőleg mindenféle házi praktikák alkalmazása előtt forduljon orvoshoz. Amit használt írja össze, vagy vigye el.)
– járt-e már ezzel a panaszával más orvosnál? (ha igen, akkor minden dokumentációt készítsen össze. Nagyon gyakori hiba, ami késlelteti az eredményes gyógyítást, ha az első sikertelen próbálkozás után a páciens azonnal más orvost keres. Így minden orvos az első lesz, aki az egyre változó tüneteket látja, míg, ha a páciensek visszamennének az első orvoshoz kontrollra, akkor a kezdeti terápiás próbálkozások eredményét látva, már a második alkalommal ki tudja zárni, hogy mi nem lehet, vagy meg tudja mondani, hogy mi az, és a megfelelő kezelést tudja alkalmazni. Ne váltogassuk az orvosokat, mert mindig a legutolsó orvos lesz a legokosabb…)
– a vizsgálandó területre ne kenjen semmit, sem gyógyhatású krémet, se sminket.
– milyen ismert más betegségei vannak? (az ezekről rendelkezésre álló dokumentumokat szintén vigye magával: zárójelentések, szövettani leletek, vizsgálati eredmények)
– milyen állandó gyógyszereket szed (miből mennyit?)
– előfordult-e már ez a betegség az Ön családjában?

Amennyiben ezekkel készül, akkor Ön egy eminens páciens lesz, igazi partnere az orvosnak. Ezek után már teljes joggal várhatja el tőle is, hogy megkapjon minden segítséget a gyógyulásához. Hogy mit értek ezen, erről fog szólni hamarosan a következő bejegyzés.

Egy melanoma sem elég

jún 25

Posted by MelanomaMobil in Egyéb kategória | 3 hozzászólás

Egy érdekes történtet osztok meg Önnel, kedves olvasó és érdeklődéssel várom a hozzászólását, mit gondol erről.

Ugye, mi céges szűréseket is végzünk, ami azért jó a munkavállalóknak, mert nem kell szabit kivenniük, sorban állniuk, stb. a szűrés miatt, hanem rugalmasan, a saját közegükben, 15-20 perc alatt elvégezhetik azt.

Történt az egyik cégnél, hogy tavaly szűrést végeztünk és eljött a dolgozók egy bizonyos része. Ok.

Az a hölgy, aki ennél a cégnél a szűréseket szervezte és velünk is tartotta a kapcsolatot, nem jött el.

Ugyan ez a hölgy most nemrég mégis részt vett egy szűrésünkön, persze nem a cégénél, hanem valamelyik városi rendelőnkben, mert változást észlelt az egyik anyajegyén. Egy melanomát diagnosztizáltunk nála.

A szűrésekről mindig elmondom, hogy éppen az a lényege, hogy a páciens nem észlel magán semmit és így jön el, mert ekkor vagyunk még igazán korán, ha gond van. (persze mindenki azt hiszi magáról, hogy miért éppen vele lenne gond)
Amikor a páciens észlel magán valamit és azért jön el, az már nem szűrés, az már orvosi vizsgálat panasz/tünet alapján.

Tudom, hogy a ha-k semmit nem érnek, de ha akkor jött volna el, akkor a melanomáját lényegesen korábban vesszük észre, ami az életét is jelentheti (még nem tudom a szövettani vizsgálat eredményét).

…de ez még mind semmi, nem ezért írtam a bejegyzést. A poén most következik.

Megkérdeztük a hölgyet, hogy idén is szervezzünk-e szűrést a céghez, mert lehet, hogy rajta kívül is még vannak olyanok, akik akkor nem jöttek el és most látva az ő esetét, talán mégis eljönnének.
A válasza ez volt (nem szó szerint, de lényegét tekintve): "Nem kell, aki akart, az tavaly már eljött…"

Azt gondolom, hogy én itt abba is hagyom az írást és nem fogalmazok meg kérdéseket, felvetéseket. Ezt Önre bízom.

Hallgathatok-e a testem jelzéseire?

jún 21

Posted by MelanomaMobil in Egyéb kategória | 2 hozzászólás

Szeretjük az egyértelmű válaszokat: igen, vagy nem, pedig a világ és benne a dolgok ritkán ilyen egyértelműek.
Amennyiben a fenti kérdésre ilyen féhér-fekete típusú választ kéne adnom, akkor inkább nem.

Már itt az elején szeretném leszögezni, igen fontosnak tartom, hogy odafigyeljünk magunkra, testünkre, lelkünkre és odafigyeljünk a jelzéseire is, amelyek nagy segítségünkre vannak a mindennapi életben.
Akkor miről is van szó?

Sokszor hallom, hogy "én érzem, mit kíván a szervezetem és akkor azt eszem…" vagy "most nem esne jól ez és az…", stb.
Leginkább a táplálkozással kapcsolatban hallom, hogy valaki abból próbál eligazodni, hogy mit érez, mit és mennyit kíván.

Hadd kezdjem egy tudományos kísérlet eredményének ismertetésével, amit az amerikai haditengerészetnél végeztek – még egyetemi éveimből emlékszem erre.
Szóval amerikai katonákon kísérleteztek és azt vizsgálták, hogy mennyi kalóriát fogyasztanak a katonák.
Két csoportot hoztak létre: az egyiknek nem kellett semmilyen fizikai munkát, aktivitást végeznie (azért ez szokatlan lehetett a hadseregben), míg a másik csoport rendszeres edzéseket végzett. Mindenki annyit ehetett, amennyit csak kívánt, vagyis amennyit a szervezete kért.

Mit gondol a kedves olvasó, kik ettek többet? Hát persze, hogy akik többet mozogtak, hiszen ez a logikus.
Pedig a kísérlet nem ilyen eredménnyel zárult. Sokkal többet ettek azok, akik nem mozogtak. A kísérlet egyik eredménye az volt, ahhoz, hogy az embernél is működjön valamelyest a táplálék felvétel szabályozása, egy bizonyos fokú fizikai aktivitás kell. Ha ez nincs meg, akkor a szervezetünk nem mondja meg, hogy mennyit együnk, állandóan enni akar.

Ez az egyetlen, általam is ismert kísérlet ami egyértelműen bizonyítja, hogy nem hallgathatunk testünk jelzéseire.
Egyszerűen a józan eszünkre kell hallgatnunk ilyenkor is.

"Egy ki édességet kívánok…". Nem baj, nincs. Vagy ha van is, akkor csak kevés és jó minőségű.
Semmi nasi. Az otthonunkból úgy kell kiirtani a csipszeket, csokikat, sütiket, mogyorót és minden felesleges rágcsálnivalót, mint a csótányokat. Csak gyümölcs maradhat, viszont abból minden nap egyet…
Tévézés közben nincs rágcsálás. A táplálékfelvétel korlátozódjon az étkezésekre, amely viszont legyen családi esemény, közösen, együtt.

Mindegy, hogy mit kívánok, akkor is csak azt eszem, ami józan ésszel jó nekem. Sok zöldség, gyümölcs, kevés hús, kevés finomított szénhidrát, minimális só. Ha a szervezetem mégis ezek közül kíván valamit, hadd tegye. Nem érdekes.

"Most nem esne jól a mozgás. Olyan fáradt vagyok."
"Lehet, hogy beteg leszek? Olyan gyenge vagyok, ma nem megyek futni."
"Egész nap dolgoztam, érzem, hogy már sok lenne egy kör futás a Margit szigeten."

Ne higgyünk a sok maszlagnak. Ha megbeszéltem magammal egy gyenge pillanatomban, hogy saját jól felfogott érdekemben heti 3 alkalommal télen-nyáron, esőben és napsütésben futok 5km-t, akkor nincs kifogás, nincs duma, nincsenek érzések. Gyerünk.

Nekem sem megy mindig egyformán könnyen, de az első párszáz méter után mindig egyformán jó és különösen a végén az aktív, egészséges ember jóleső fáradtsága. Így még a vacsora is jobban esik, őszintén és elégedetten nézhetek a tükörbe is és nem kell magamtól szörnyülködnöm, hogy ma is milyen egy gyenge jellem voltam, hogy meghajoltam lustaságom előtt.

Szóval azt tanácsolom, hogy inkább az elhatározásainkra, az egészséges életmóddal kapcsolatos olvasmányainkra és tudásunkra támaszkodjunk, mintsem testünk jelzéseire, hogy éppen mihez lenne kedve.
Szerintem a testünk egy rossz gyerek – vagyis egy gyerek – aki tudatlan szabadságában korlátlanul csapong, mi pedig szülőkként igyekszünk őt a saját érdekében irányítani. Na éppen így kell a testünkkel is bánni.
Jól néznénk ki, ha a kétéves kislányom mondaná meg nekem, hogy mi a jó neki.

Hihetünk az újságoknak, újságíróknak?

jún 18

Posted by MelanomaMobil in Egyéb kategória | Comments off

Nem elég jónak lenni, annak is kell látszani.
Éppen ezért időnként megjelenünk egy-egy lapban, melyet a potenciális pácienseink olvasnak, hogy lássanak minket.
Ezek a megjelenések szakmai cikkek, amikor valami értéket adunk, leírjuk véleményünket a napozásról, szoláriumról, fényvédelemről, szűrésekről, stb., vagy hirdetések: "Jöjjön el Ön is szűrésre, mert talán éppen Ön lesz a következő, akinek megmentjük az életét…", stb.

Az újságíróknak kétféle megközelítése van a témához.
A gyakoribb, hogy írnak egy cikket a leadás előtti utolsó pillanatra, amihez már nincs lehetőség és idő hozzányúlni és különben is a főszerkesztő is jóváhagyta már. Természetesen sem az újságíró, sem a főszerkesztő nem ért a témához, csak azt hiszik magukról, hogy ők minenhez értenek.
A jó megközelítés az, hogy az újságíró felveszi a kapcsolatot az adott téma egyik, vagy több szakértőjével és a velük történő egyeztetés során kialakult véleményét jeleníti meg az írásban. Persze ez munkásabb, több egyeztetést kíván, a sokszor eltérő vélemények között rendet kell tenni, szóval jóval bonyolúltabb, mint egy alapvetően rossz írást kirázni a saját tollunkból.

Történt a tegnapi napon, hogy az egyik havi magazinnal már mindent leegyeztettek a marketingeseink, megállapodtunk mindenben, amikor is már csak rajtam volt a sor, hogy írjak valami szakmait. Az én írásom a fő cikkhez kapcsolódott volna. Természetesen végigolvastam azt és elszörnyűlködtem.
Először is olyan szinten keverte az író a bőrdaganatokat és az azokkal kapcsolatos megállípításokat, hogy még én is alig értettem, hogy mire gondolhatott, vagy mire akart gondolni. Mindensetere az az olvasó, aki el fogja olvasni, semmit nem fog érteni belőle. Ezen kívül a napozással és a fényvédelemmel kapcsolatban is katasztrofális dezinformáció halmaz állat a papíron. Szóltam a munkatársaknak, hogy ehhez én nem adom a nevem, így leállítottam mindent.

A szerkesztőség reakciója az volt, amivel ezt a bejegyzést kezdtem: Már nincs idő a változtatásre és a szerkeztő különben is jóváhagyta.
Az, hogy az olvasók mit kapnak, az senkit nem érdekel. Az, hogy az olvasók viszonyítási pontokat keresnek egy-egy írásban, amit beépítenek életükbe, és ennek következményei lehetnek, az senkit nem érdekel.
… és amiről írók az sajnos nem egyedi példa és nem csak az én szűk területemen fordul elő.

Elgondolkoztam, hogy honnan lehet látni, vajon egy adott cikk, egy adott újság mennyire igényes? Honnan tudom kiszűrni, hogy tovább olvassak-e és elfogadjam-e, amit a papíron álló betűk üzennek nekem?

Végül is a következőre jutottam és ehhez fogom tartani magam a jövőben, legyen szó bármilyen témáról és ezt ajánlom Önöknek is: csak azokat a cikkeket, írásokat fogom egyáltalán tovább olvasni és pláne a benne foglalaltakat elfogadni, ha konkrét nevet találok benne, aki(ke)t az újságíró megkeresett, mint szakértőket. És legyen ott az is, hogy ki ő, hol dolgozik és milyen pozícióban.

Egy adott újságban minél több az ilyen cikk, az annál inkább szól az igényességről. Ahol csak az újságíró neve árválkodik a cikk végén, az a médium, az az újság, magazin, stb. csak a pénzről szól és létezésének egyetlen értelme, hogy a hirdetéseknek helyet adjon, amiből komoly pénz folyik be.

Nekünk, az olovasóknak a felelősége az, hogy soha többet ne vagyünk meg olyan (szenny)lapokat, amelykeben a cikkek igénytelenek és a lap létezésének egyetlen értelme a pénz. Minden olyan médiumnak, ami tömegeket szólít meg (így ennek a blognak is, bár lehet, hogy itt a tömeg kifejezés egy kissé túlzó) társadalmi felelősége is van. Ezt tudomásul kell vennie a tisztelt főszerkeztőknek is.

UV sugár és Csernobil

jún 15

Posted by MelanomaMobil in Egyéb kategória | 6 hozzászólás

A reggeli hírekben hallottam, hogy a mai napon extrém fokú UV-B sugárzás várható (8,1-es), ezért figyelmeztettek ennek a lehetséges veszélyeire.

Örülök neki, hogy már erre is odafigyelnek és figyelmeztetik a hallgatóságot; azt a hallgatóságot, aki ruháitól megfosztva rohan a szigetre, vagy bármelyik vízpartra, ha teheti, hogy napfürdőt vegyen.
Ugyan ez a hallgatóság volt az, aki felháborodásának adott hangot a csernobili atomreaktor katasztrófája után, hogy a még az esővel is káros sugárzás érkezik a földre, ami beszennyezi azt egész élővilágával együtt. Micsoda szörnyűség és csak tehetetlenül szemléljük, kiszolgáltatva. Mossunk meg mindent 3x, talán az segít, stb.
Pánik.

UV sugárzásunk eddig is volt, de tény, hogy köszönhetően néhány szerencsétlen környezeti hatásnak a földfelszínt elérő UV sugarak (A és B) mennyisége nő.
Nem érdekes. Ez más. Ez az éltető Nap. Különben is az egészséges bőr színe a barna. Ez a szexi, ez néz ki jól és sorolhatnám a tévhiteket, ideológiákat, kifogásokat, melyeknek köszönhetően nagyon sokan teszik ki magukat egy ismert rákkeltő sugárzásnak nap-mint-nap.
De ez mind nem elég. Amikor télen a rákkeltő sugárzás szintje csökken, akkor visszavonulunk a saját magunk által gyártott, mű rákkeltő sugárzást kibocsátó szerkezeteinkbe, amelyekről az utókor szolárium néven fog megemlékezni.
Így aszaljuk magunkat napról-napra. Nem érdekes hadd dolgozzanak azok az immunsejtek, talán meg tudnak védeni minket saját hülyeségünktől. Akit pedig nem, az szembenézhet a bőrrákkal – ha szerencséje van -, vagy a melanomával, ha nincs.

Furcsák vagyunk mi emberek…

Mi a helyes eljárás a napsugarakkal szemben, melyeknek természetesen örülünk és melyek látványa bearanyozza lelkünket, kedvünket.
A napfény áldás, de nem a direkt, tűző napsugárzás a bőrnek.
Ezért védeni kell magunkat.
Ennek a védelemnek három szintje van.

Az első és legfontosabb a fizikai árnyék (napernyő, fa, vagy bármi)
A második szintje a ruházat, kalap, napszemüveg (már kapható UV szűrő anyagból készült nyári viselet is)
És legutolsó sorban a naptejek, melyeket elegendő mennyiségben kell alkalmaznunk ahhoz, hogy védeni tudjanak, minden olyan helyen, ahol a tűző nap ér.

Vegyük ezt komolyan, hogy szépek és egészségesek maradhassunk.