[img=images/nha.jpg width=240 float=left”>Csak megéri ezt a rengeteg energiát, amit a blog írásába fektetek, mert nemrég köszönetet kaptam érte: "ez a blog az egyetlen magyar nyelvű oldal, ahol ilyen részletességgel írnak a melanomáról és ahol megnyugvást találtam" – mondta nekem személyesen Edina szűrés közben. "Máshol csak a halálozási statisztikákról lehet olvasni a melanoma kapcsán…"

Edinának a lábáról egy in situ melanomát távolítottak el, amely elmondása szerint "nem úgy nézett ki, mint amit egy laikus észrevenne: kicsi volt és sötét…"

Minden fórumon elmondom, hogy a melanomával kapcsolatban kritikus a korai felfedezés, mert akkor még 100san gyógyítható, és ez az in situ melanoma stádium.

Igen, az in situ melanoma diagnózis teljes gyógyulást jelent, vagyis ebből nem lehet semmilyen baja Edinának, vagy azoknak, akik hasonló diagnózissal néznek szembe. Gyakorlatilag egy belszervi daganat ebben a stádiumában észrevehetetlen, csak a melanománál lehet megtenni, ami látható. Ez a szűrések jelentősége.

Ha az in situ melanoma gyógyulást jelent, van-e még teendő egyáltalán?
Igen van. Akinek kialakult egy melanomája, vagy bármilyen más daganata, annak esélye van rá, hogy újabb daganata alakuljon ki: ugyan ilyen, vagy másmilyen.
Miért? Mert a szervezetében jelenleg olyan viszonyok uralkodnak, hogy ki tudott alakulni egy daganat és ha nem teszünk semmit, akkor miért ne jöhetne még egy.

Miért kell hasi UH, mellkas rtg és miért kell úgy visszajárni, mint azoknak, akiknek már vastagabb melanomája volt?
A kérdés feltevése jogos és nem is egyszerű rá válaszolni. A kontrollok azért fontosak, hogy egy esetleges újabb melanomát még időben észleljünk. A vizsgálatok elvégzése, pedig az orvosi rutin része, ami a melanoma diagnózissal jár, és amelyekre csak néhány évig van szükség.

Edina is említi azt a klinikai megfigyelést, miszerint a terhességi hormonváltozások hatással lennének az anyajegyekre és/vagy a melanoma kialakulására. Elmondása szerint neki is terhesség közben keletkeztek új pigmentált növedékei és a melanoma eltávolítása is 11 hónappal a szülés után történt, ami ekkor 2mm nagyságú volt! Ezt a megfigyelést klinikai vizsgálatokkal nem sikerült alátámasztani, azonban sokan beszámolnak erről a jelenségről. Én praktikusan azt javaslom, hogy a terhességi felvilágosítás része legyen ez is, és a kismama meg az orvos egyaránt gondoljanak erre.

Edina felteszi a kérdést, hogy miért javasolták neki orvosai, hogy 1-2 évig ne vállaljon újabb gyermeket. Ez a döntés előrehaladottabb melanoma esetében egyértelmű, azonban in situ melanománál nehezen indokolható. Azt gondolom, hogy a túlzott óvatosság beszélhetett a kollegákból.

Összefoglalva, azt gondolom, hogy egy in situ melanoma diagnózis amilyen rémisztő lehet az elején, olyan nagy kegye a sorsnak és egy olyan jel részéről, amit észre kell venni.
Legyen az belőle a tanulság, hogy milyen mulandó az egészségünk és sokszor csak egy apróságon múlik, ami jelenleg 2mm nagyságú volt.
Hányan figyelnének fel magukon egy ekkora növedékre?

Kismamák, szűrésre fel!

A Glamour V. évf. IV. számában megjelent cikkre szeretnék reagálni, melynek címe: Áldásos fényterápia.
A cikket a Hollandimpex Kft szponzorálja.

A büntetőjogban van egy olyan tétel, hogy "anyagi érdekből elkövetett bűncselekmény". Szerintem ez súrolja ennek a tételnek a határait. Kérdés, hogy mi a bűn, vagyis bűn-e az, hogy anyagi érdekből valakit olyasmire beszélünk rá, amely köztudottan ártalmas, sőt rákkeltő és ez tudományosan igazolt, vagyis evidencia.

Ötletes a trend, hogy a szolárium szót már a fényterápia fogalmával helyettesítjük, ezzel is sugallva azt, hogy egyfajta gyógyító médiumról van szó. Már alig várom a bio-fényterápia fogalom megjelenését valamelyik színvonalas újságban.

A cikk alcímében egészséget és vonzó külsőt ígér. Hogyan? Szoláriummal.
Na lássuk.

Első felütés a D-vitamin szintézis, amihez köztudottan fényre van szükség. A cikk azt sugallja, hogy ehhez szoláriumba kell menned, tehát a természetes napfény erre már nem is jó. Hogyan lehet, hogy nem halt ki az emberiség a szolárium feltalálása előtt?

Mi a tény? A mi égövünkön napi 10 perc, a szabadban eltöltött idő úgy, hogy csak az arcunk és az alkarjaink vannak szabadon elegendő a napi D-vitamin szükséglet biztosításához.

A következő rész a Gyógyító fényfürdő címet viseli.
Itt van néhány olyan állítás, amivel magam is egyetértek, mégpedig az, hogy a fénynek valóban van egyfajta kedélyjavító hatása. Tehát, aki hajlamos téli depresszióra és nincs sok anyajegye, az a szürke téli hónapokban valóban jól járhat néhány alkalom szoláriummal.
(Megjegyzés: nem az UV van jó hatással a lelkünkre, hanem a fény, a látható fény)

Itt fejtegeti a cikk az UV sugárzásnak bizonyos bőrgyógyászati betegségekre gyakorolt előnyös hatását, amit a szakirodalom valóban fényterápiának hív. A fejezet azzal az állítással zárul, hogy a szolárium erősíti az immunrendszert.
Figyelem! Itt jön a legszebb csavar: a cikk írója bizonyára nem tudja, hogy az UV fénynek a terápiásan kihasznált hatása éppen az immunrendszert gyengítő hatása. Akkor hogyis van ez?

Szépít és ápol a következő fejezet címe. Érdeklődéssel kezdek az olvasásába, mert a szolárium szerintem pont az ellenkezőjét teszi, de lássuk mi van a cikkben, hátha tanulok belőle valamit.

Sajnos nem. Semmi konkrétum, csak ilyen közhelyek: ha nem makulátlan arcbőrrel ébredsz reggel, akkor menj szoláriumba, mert az gyönyörű barnaságot kölcsönöz. Ki az, aki reggel makulátlan arcbőrrel ébred? Mi az a makula?
A makula foltot jelent.
Mitől lesz foltos, ráncos a bőr? …hát a túlzott UV sugárzástól.
Tehát a cikk írója éppen azt akarta mondani, csak pontatlanul fogalmazott, hogy ha nincs elég makula az arcbőrödön reggel, akkor gyorsan menj szoliba, hogy még több legyen.

Egy próbát megér – az utolsó fejezet címe, amelyben egy különösen érdekes állítás jött velem szembe: "…beköszöntött a tavasz, ideje, hogy napfürdőzzél…" a szoláriumban.
Pont tavasszal, amikor már odakint is süt a nap és elmúlt a téli szürkeség? Pont most mennék szoláriumba? Ilyenkor már az az egyetlen szempont sem igaz, amivel az imént félig-meddig magam is egyetértettem.
A záró akkordok a cég adatai, amely az egészséges szoláriumozás megtestesítőjének kiáltotta ki magát.
Ez számomra olyan, mint az éghetetlen gyufa, vízálló tészta vagy a négyszögletes kerék.

Vajon a cég munkatársai valóban azt hiszik, amit leírtak, vagy ők tisztában vannak az UV sugárzás káros hatásaival és csak pusztán a saját anyagi érdekeiket szem előtt tartva kommunikálnak velünk?

Valahogy hiányzik a cikkből az, hogy akinek a bőre érzékeny, sok anyajegye van, köztük szabálytalanok is, a családban már előfordult melanoma, vagy bőrrák, azoknak még véletlenül se jusson eszébe a fényterápia áldásos hatásait megtapasztalni.

A páciensek érdekeit szem előtt tartó szakorvosként, nagyon szomorú vagyok az ilyen és hasonló népbutító és önző irományok láttán.

Vigyázzatok magatokra!

Vasárnap Szolnokon szűrtünk.
Megvizsgáltunk 167 személyt.
Találtunk 3 melanomát – ez 3 megmentett életet jelent konkrétan – és 4 páciensen összesen 8 bőrrákot.

Itt többet nem is írok erről, lássuk a képeket.

Ez egy nagyfokú szabálytalanságot mutató anyajegy, már egy-egy melanomára is jellemző struktúrával:

Gyönyörű kép: sikerült elkapni, ahogy az anyajegy területén, egy ponton elindul a melanoma. Még csak 2mm-es.

Szintén látszik az anyajegy és benne egy jól elkülönülő sötétebb rész:

Ez már egy előrehaladott melanoma, aminek egy részét már el is pusztította az immunrendszer. Ez a regresszió jelensége, és ez egy un. regressziós melanoma.

Szintén egy nagyon szabálytalan anyajegy, amelyet csak egy hajszál választ el a melanomától.

Nem hihetetlen, hogy az emberek 55
még csak nem is hallotta annak a betegségnek a nevét, ami a bőrünkön alakulhat ki, tehát jól látható, észrevehető ÉS hónapok alatt olyan stádiumba kerülhet, hogy akinek a bőrén van, az menthetetlenné válik?

Hogyan lehet ekkora ziccert kihagyni? Hogyan lehet ilyen magas labdát adni a sorsnak?

Igen, ez a MELANOMA.
Micsoda? Minoma? Mela-mi?

A bőrrákról sokan hallottak – gondolhatnánk. Persze, bőre mindenkinek van, és rák akárhonnan kialakulhat, így a bőrről is, tehát van olyan, hogy bőrrák, és ettől félni illik. De itt meg is áll a tudományunk.

Azt már tényleg kevesen tudják, hogy a páciensnek igazán türelmesnek kell lennie, hogy a bőrrák halálos legyen – mert áttétet nem ad és igen lassú a folyamat.

Akkor, ha a bőrrák ilyen ártalmatlan, miért kéne félni a bőrünktől?

Azért, mert a bőrön alakulhat ki a melanoma is. Ez nem a bőr saját sejtjeiből indul ki, hanem a pigmentsejtekből, amelyek bevándorlók a bőrben, mondhatnánk vendégmunkások. Eredetileg az idegrendszerben születtek, de elég korán elhagyták hazájukat és még az anyaméhen belül tartózkodtunk, amikor átköltöztek a bőrbe dolgozni.
Így, a melanoma tulajdonságai eltérnek a bőr saját daganataitól: gyorsan nő, gyorsan áttétet ad és halált okoz, ÉS erről sokan még csak nem is hallottak.

Ezért kell idejében lépni, ezért kell szűrővizsgálatra menni.
Amikor valakinek már panasza van, késő.

A remény hal meg utoljára – mondja a közhely és a közhelyekben sok az igazság.

Melanoma és a matematika

A melanoma egy teljesen kiszámíthatatlan betegség, bármit tud és bármikor. A szövettani paraméterek alapján tudunk tájékozódni matematikai, statisztikai alapon: minél nagyobb a melanoma vastagsága, annál nagyobb eséllyel számíthatunk áttét megjelenésére. Ha már volt nyirokcsomó áttét, akkor nagyobb eséllyel szervi (távoli) áttét megjelenésére.
Esélyek és százalékok: "nagy eséllyel", DE nem biztosan! A diplomamunkámat éppen olyan páciensek eseteiből írtam, akiknek nagyon előrehaladott melanomájuk volt az eltávolítás pillanatában és még sem lett semmi bajuk, hosszú ideig tünetmentesek maradtak. Kíváncsi voltam, hogy mi ennek az oka, de ha őszinte vagyok, akkor elárulom, hogy nem találtam semmi konkrétumot.

A nyirokcsomónak éppen az a dolga, hogy megállítsa a kórokozókat, vagy a daganatokat és van rá esély, hogy itt meg is állt a betegség, de biztosat nem lehet mondani.

Talán egy valami: minél hosszabb idő telik el tünetmentesen, annál kisebb az esélye, hogy visszatér a baj. Talán véletlen, talán nem, de éppen az 5 év a kritikus időszak, azon belül is az első három.

Szóval marad a hit és a remény, de csodáról nem beszélnék. Egy fiatalabb páciens kövessen el mindet, hogy támogassa a szervezetét, de egy idősebb embert, már nagyon nehéz egy drasztikus életmódváltás szükségességéről meggyőzni.

Minden egészségben eltöltött napért hálát kell mondani és ha jól érzi magát az Édesapa, akkor támogatni kell őt ebben: nem szabad állandó és felesleges betegségtudatot ébreszteni benne.

Még az Onkológiai Intézetben dolgoztam, amikor ez a problematika felmerült bennem, de nem így.
Amit akkor éreztem és megfogalmaztam, az inkább ez volt: "nem szeretnék sokáig olyan embereket gyógyítani, akik önmaguk nem akarnak meggyógyulni".
Akkor még fiatal, kezdő orvosként az Intézet bőrgyógyászati osztályán robotoltam, nagyon lehangoló volt látni, hogy mindent elkövetek a betegeim gyógyulásáért, míg ők maguk – persze tisztelet a kivételnek – semmibe veszik egészségüket és gyógyulásukat.
Milyen furcsa, hogy a legtöbben azt hihetnénk, hogy aki bajban van, mert rákos beteg, az mindent elkövet saját magáért. Ez távolról sincs így!
A páciensek egy része alig várta, hogy lecsöpögjön a kemoterápia és máris rohant dohányozni.

Szóval ezt hagytam magam mögött, amikor eljöttem az intézetből és piaci körülmények között szűrések szervezésével kezdtünk foglalkozni. Ez azt jelenti, hogy mindenkit professzionális módon megvizsgálunk, ellátunk és követünk, aki megfizeti.
Pénz, pénz, pénz! Nem, itt nem a pénz számít, hanem az, hogy mire szánjuk.
Most olyan emberekkel foglalkozom, akik az össz családi költségvetésükből pénzt szánnak az egészségükre. Sokan vannak olyanok, akik több tízezres mobil számlákat fizetnek, de sajnálják a pénzt minőségibb ételre, sportra, szűrésekre. Az értékrend és a pénz szelektál.
Örülök, hogy akikkel most kapcsolatba kerülök, ők motiváltak, termékeny talajra hullik az orvosi tanács és van értelme erőfeszítéseinknek.
Igen is a pénznek helye van az egészségügyben. Egyrészt a befizetett adók formájában és az úgynevezett copayment (hozzá-fizetés, hozzájárulás) formájában is. Nem lehet elvárni, hogy az adóforintokból mindenféle ellátásra jusson, a jobb minőségért, az időpontért, jobb szolgáltatásért fizetni kell itt is, mint az élet bármely más területén.
Aminek nincs ára, annak nincs értéke sem. Ha a zsebünkbe kell nyúlni az egészségünk megtartásáért, visszaszerzéséért, akkor talán rá leszünk kényszerítve arra, hogy jobban megbecsüljük és odafigyeljünk rá.

Rtl klub híradó 2008.03.02.

A video megtekinthető ide kattintva .

Ezzel a címmel ment le tegnap este az MTV Este című adásában egy riport, melyeben az egyik megmentett páciensünk szólal meg.

A video megtekintehető ide kattintva.

Ez nem egy egyszerű kérdés, mert megítélése szubjektív, így orvosról-orvosra változik.

Miről is van szó?

Ugye az egyértelmű, amikor szűrés során daganatot (melanoma vagy bőrrák) találunk, műtét javasolt.
Igen ám, de van egy bizonytalan, ingoványos mezsgye, ahol az orvos eddigi tapasztalatai, tudása és hitei szerint manőverezik.
A kisebb tapasztalatú orvos azt mondja, hogy műtessünk meg mindent, ami egy kicsit is szabálytalan, mert abból baj nem lehet, majd a szövettani lelet úgy is megnyugtatja a pácienst.

Mi ezzel a baj?

Gondoljunk bele, valaki eljön szűrésre és az orvos közli vele, hogy – néha nem is egy, hanem több – olyan anyajegye van, ami annyira szabálytalan, hogy el kell távolítani. Mit érez a páciens ilyenkor? Nyakába kap egy, vagy több műtétet, ami megterheli lelkileg, testileg, anyagilag, amíg a varratok bent vannak, nem tud rendesen sportolni, mosakodni, élni. Amíg a szövettan el nem készül izgul, hogy vajon rákos-e valamelyik.
Úgy gondolom, hogy ez egy komoly döntés és felelősség az orvos részéről.

Ahogy nő az orvos tapasztalata, tudása, egyre inkább eligazodik az anyajegyek morfológiai útvesztőiben és egyre inkább képes kiszűrni a felesleges műtéteket.

Azonban vannak itt más szempontok is: vajon az a páciens, aki előttem áll, mikor jön vissza kontrollra? Lesz-e alkalom arra, hogy a kérdéses anyajegy változásait később meg tudjuk ítélni? Vagy jobb, ha túl esik a műtéten és később biztosan nem lesz gondja?

Véleményem szerint a megelőző műtétekkel akkor van probléma, ha olyan anyajegy tekintetében javasolják, amelynél hosszabb távon sem áll fenn a rosszindulatú elfajulás veszélye, mert ilyenkor teljesen felesleges, illetve akkor, ha nem szakszerűen végzik el, hanem mondjuk lézerrel leégetik.

Most lássunk néhány példát, hogy mely anyajegyeket javasoltam megelőző célú műtétre:

A fenti képeken jól látható az anyajegyek alakjának szabálytalansága, a finom pigmentszerkezet rendezetlensége, a színek sokasága. Az ilyen anyajegyeknek formalinban a helye.