Üzleti körökben köztudott, hogy nincs stagnálás, csak fejlődés, vagy hanyatlás.
A Melanomamobil bőrrákszűrést nem támogatja senki. Mi a piacon dolgozunk, a páciensek a lábukkal szavaznak, amikor minket választanak és hozzánk jönnek, és szerencsére sokan jönnek és még többen visszatérnek, ami azt jelenti, hogy elégedettek azzal, amit tőlünk kapnak.
Egyre több orvos dolgozik nálunk, így a Melanomamobil egységes szakmai színvonalának megtartása és javítása egyre több munkát kíván.
Éppen ezért a tegnapi napon továbbképzést tartottunk, amit tanulság képen az előző bejegyzésem történetével vezettem be.
A továbbképzésen mindenki ott volt, orvosok és asszisztensek és meghívtuk az Országos Onkológiai Intézet Főorvosát, Dr. Gilde Katalint.
Átbeszéltük a folyamatainkat és végignéztünk rengeteg felvételt anyajegyekről, daganatokról: megvitattuk a tanulságokat, hogy hogyan döntöttünk egyes esetekben a klinikai kép alapján és mit igazoltak a szövettani vizsgálatok.

Érdekes tapasztalat volt, amit az egyik asszisztensünk osztott meg velünk, aki azokat a pácienseket hívja vissza telefonon, akiknek megelőző célú műtétet javasoltunk egy-egy nagyon szabálytalan anyajegy miatt.
Elmondta, hogy 10-ből kb. 6-7 páciens nem is emlékezett rá, hogy ez volt a javaslat, vagy nem vette komolyan és még nem tett semmit az ügyben.
Mi maximum 3x hívunk valakit emiatt, aztán nem zaklatjuk tovább, végül is senkinek nem vagyunk az anyukája, vagy apukája és pácienseink felnőtt emberek.
Azt azért szívesen megkérdezném valakitől, hogy miért jön el szűrésre, ha azután nem veszi komolyan a véleményünket. Szerencsére az elmúlt több mint 3 év során nem jutott vissza hozzánk olyan hír, hogy ebből baj lett volna.

A továbbképzésen több olyan javaslat és ötlet is megfogalmazódott, amelyekkel folyamatainkat még jobbá tehetjük. Örömmel nyugtáztam, hogy egyre többen vagyunk és egyre izgalmasabb szakmai élet kezd kibontakozni a Melanomamobilnál, melynek természetesen legnagyobb haszonélvezői a pácienseink.

Ma voltam a fogorvosomnál, akihez már évek óta járok. A "hogy van?" kérdésemre szokatlan módon válaszolt: "rosszul".
Elmondta, hogy miért:
A férje horgász és rendszeresen töltött egész napokat a vízparton, vízben, a tűző napon. Egyik nap, arra lett figyelmes, hogy a fülén van egy fekete növedék. Először azt hitték, hogy kullancs. Később vérezni is kezdett. Végül úgy döntöttek, hogy megmutatják szakorvosnak. Ez egyszerű volt, mert két ajtóval odébb az 'SZTK'-ban, a fogászat mellett ott van a bőrgyógyászat. Átkísérte a férjét és megmutatták a növedéket egy bőrgyógyásznak. A kollega megnézte és megnyugtatta őket, hogy semmiség.
Telt az idő, csak nem múlt a növedék és a vérzés, így visszamentek a bőrgyógyászatra. Ezúttal egy másik bőrgyógyász volt ott, aki szintén semmiségnek nevezte a vérző növedéket.
Mit lehet tenni, ha már két orvos mondta, hogy semmiség? Meg kell nyugodni.
Telt-múlt az idő, de a probléma nem szűnt meg.
Közel egy évvel a felfedezése után végül egy plasztikai sebész eltávolította a növedéket. Elkészült a szövettan és itt jött a lesújtó diagnózis: melanoma malignum, és természetesen ennyi idő után már nem egy korai típus.
Kérdeztem tőle, hogy miért nem mutatta meg nekem is, amikor tudja, hogy melanoma szűréssel foglalkozom és régóta ismerjük egymást. "Már két orvos is látta és nem akart ezzel zavarni."

Bennem nagyon sok kérdést felvet az ügy.
Mit tennék, ha páciens lennék? A nehézség ott kezdődik, hogy a páciensek nagy része nem is hallott a melanomáról. Aki hallott róla és változást észlel a bőrén és elmegy bőrgyógyászhoz, megmutatja neki és azt hallja, hogy semmi gond, az mi mást tehet, mint hogy megnyugszik.
Én mit tennék, ha páciens lennék és melanomára gyanakodnék?

A kérdést úgy tudom megválaszolni hitelesen, ha megnézem azt, mit teszek, ha olyan területen kell döntést hoznom, amihez nem értek: autóvásárlás, hitel felvétel, befektetések, építkezés, jogi kérdések.
Amennyiben ilyen helyzetbe kerülök, körülnézek az ismeretségi körben, hogy ki áll közel az adott területhez és megkérdezem, hogy mit javasol. De ezzel nem elégszem meg és jön az internet: a keresőbe beütöm az adott szót és végignézem a választékot. Egy kicsit elmerülök a témában, információt gyűjtök. Veszem a fáradtságot, időt, energiát.
Egy biztos, melanoma ügyben nem fordulnék általános bőrgyógyászhoz, ahogy semmilyen más ügyben sem fordulnék általános szakemberhez, csakis specialistához.
Többször előfordul, hogy a magánrendelésemre pikkelysömörrel, egyéb általános bőrgyógyászati kérdésekkel jönnek páciensek. Persze bőrgyógyászként értek is ezekhez egy bizonyos szintig, de nem a specialitásom. Ezért minden nehezebb esetet olyan kollegához irányítok, aki ahhoz ért.
A melanoma, bőrrák, anyajegyek is egy külön bőrgyógyászati specialitás. Minden bőrgyógyásznak eszébe kéne, hogy jusson a melanoma, mint legrosszabb lehetőség és a leghalványabb bizonytalanság esetén specialistához kéne irányítani a pácienst.

Sajnos csak azt tudom mondani, hogy mindig a vevőé a felelőség. Kérdezzek meg akárhány szakértőt, végül a döntés az enyém és így a felelőség is. Mi, mint vevők legyünk tisztában ezzel, tájékozódjunk és döntsünk. Ne elégedjünk meg egy nem hozzáértő véleményével. Keressük minden esetben a specialistát.

Az elmúlt 10 éves klinikai gyakorlatom alatt már sok szenzációról hallottam a melanomával kapcsolatban, de sajnos egyik sem jutott el a megvalósulásig.
Az előző cikk természetesen nem a bőrrákról, hanem a melanomáról szól.
Vegyük sorra a cikk állításait és nézzük meg, hogy mi lehet mögötte, de mielőtt ezt tennénk vegyünk figyelembe egy tényt a melanomával kapcsolatban: a melanoma egyik tulajdonsága az, hogy nagyon korán áttéteket adhat távoli szervekbe (agy, máj, tüdő, csontok, stb.) és ez okozza a páciensek halálát. Tehát a melanománál nem a kiindulási daganat a gond – ami többször spontán is eltűnik (regresszió jelensége) – hanem az áttétek, amelyek a kiindulási daganattól távol kerülhetnek.

Szóval vissza a cikkhez.
A bengálvörös festéket melanomás anyajegybe, vagyis melanomába fecskendezték és így tapasztalták a szenzációs felfedezést. Ez bennem, mint a melanomát jól ismerő klinikusban több kérdést – köztük etikai vonatkozásúakat is – felvet.
1, a melanomát minél korábban el kell távolítani biztonsági zóna megtartásával és a diagnózist szövettanilag igazolni kell. Ennek fő oka, hogy gyorsan áttétet adhat.
2, ezek szerint ők nem távolították el a páciensek melanomáit, hanem egy kisérleti anyagot fecskendeztek bele és ezzel kockáztatták a páciensek életét
3, mi lesz a tumorsejtek 20al, amit nem pusztít el a bengálvörös injekció?
4, egy pácienst a várható esélyeiről a szövettani lelet paraméterei alapján lehet felvilágosítani: pl., hogy számíthat-e áttétre. Ha elroncsolják a kiindulási daganatot, akkor erre már nem nyílik lehetőség
5, mi történik az áttétekkel, melyek az injekció előtt, alatt, vagy után indulnak el, hogy beteljesítsék végzetüket? Ezekre is hat a szer? Vagy talán szisztémás infúzió formájában is lehet majd alkalmazni? (Kétlem)
6, az immunreakcióra tett utalásokból azt gondolom, hogy a szer a melanomára amúgy is jellemző regressziós folyamatokat stimulálhatja. Amint ezt említettem, ilyet többször látni, de sajnos a kiindulási daganat eltűnése nincs hatással a későbbi áttétek kialakulására.

Sajnálom, ha esetleg reménykedő pácienseknek elveszem egy potenciális szalmaszálát, amelybe kapaszkodni lehetne, de a hírt inkább tartom a médiumokban beköszöntő uborkaszezon egy kényszerhírének, mint valóságos orvosi szenzációnak.
Egyébként pedig, egy igazi szenzációs felfedezés, molekula, hatóanyag, stb. kb. 10-15 év, amire a piacra kerülne, mint széles körben alkalmazható gyógyszer.

Sydney; Szenzációs áttörésről számoltak be ausztrál kutatók a rosszindulatú bőrrák kezelésében. Az orvosok egy csaknem ötven éve ismert vegyület, egy bizonyos festékanyag, a bengálvörös befecskendezésével a klinikai tesztelés során a melanomás sejtek nyolcvan százalékát nyomtalanul eltüntették

Fél évszázada már, hogy minden orvosi vagy gyógyszerészeti laborban ott áll a polcon egy bizonyos vegyület, egy biológiai festékanyag, amit hivatalos elnevezése – 4,5,6,7,-tetrachloro-2,4;,5,7-tetraiodofluorescein – helyett a sokkal barátságosabban csengő bengálvörös néven emlegettek a tudósok.

A trükkös elnevezésű, de amúgy ártalmatlan színezéket szemproblémák feltárásánál alkalmazták, de fontos szerep jutott neki a mikroszkopikus metszetek megfestésénél is. Ám egészen mostanáig senki sem sejtette, hogy életmentő szerep juthat neki.

A Sydney Melanoma Társaságnak a Royal Prince Alfred kórházzal közösen végzett kísérletei azonban szenzációs eredményre vezettek. John Thompson, a kutatás vezetője elmondta: a bengálvörös melanómás daganatba fecskendezve egy hét alatt kifejti hatását. A rákos anyajegy hét nap alatt elhal, majd két héten belül egyszerűen leesik a bőrről, egészséges bőrsejteket hagyva hátra.

A kísérletbe bevont 20 páciensnél a tumorok nyolcvan százaléka gyakorlatilag felszívódott a bengálvörös hatására. Ráadásul a hatóanyag érintetlenül hagyja az egészséges sejteket, és olyan immunreakciót vált ki, amelynek következtében olyan daganatok is eltűnnek, amelyeket nem is fecskendeztek be.

– Érdekes megfigyelni, hogy a bengálvörös nem egyszerűen elpusztítja a melanómát, de védekezési képességgel is felruházza a sejteket, amelyek aztán átadják egymásnak az immunitást – mondta a Sydney Morning Heraldnak a professzor. A klinikai kipróbálás azt is bizonyította, hogy alkalmazása teljesen biztonságos, csak egy hölgy esetében lépett fel túlreakció, de nála is csak azért, mert a befecskendezés után több órát töltött tűző napon.

Az eljárás széles körben való alkalmazásához azonban még hátravan egy újabb tesztsorozat, amelyhez a kutatók 65 önkéntes jelentkezését várják, főként olyanokét, akiknek bőrrákja műtéti úton már nem kezelhető.