Archive for category melanoma

Tesztelik a melanoma vakcinát

vakcinaMiután legalább 15 ismerősöm küldte el nekem az Index cikkét a tesztelés alatt álló melanoma vakcináról, úgy gondoltam, eljött az ideje, hogy egy kicsit körbejárjam a témát.

Csak egy mondatban, hogy mi a melanoma és mi a fő gond vele: ez a rosszindulatú daganat a bőr felső rétegében lévő pigmentsejtekből indul ki. Folyamatosan növekszik a mélyebb rétegek felé és miközben ezt teszi folyamatosan változtatja génszerkezetét is, vagyis mutálódik, közérthetően mondva állandóan új és új típusú melanoma sejtek keletkeznek, melyek nem is hasonlítanak az előzőekre. Ettől ez még egy betegség marad (a melanoma), csak egymástól teljesen eltérő tulajdonságú sejtcsoportok alkotják. Ezeknek a sejtcsoportoknak a viselkedése, áttétképző hajlama, különféle szerek elleni rezisztenciája is eltérő.

Másodszor szeretnék tisztázni néhány olyan kifejezést, amit a cikkben olvastam és aminek a pontos ismerete nélkül nem is értelmezhető a szöveg:

1. “Teljesen felépült“, “meggyógyult“: vajon a szerző mit érthet ezen? Magam, csak azt tudom érteni rajta, hogy egy olyan páciensnél, akinek áttétei vannak, ezek visszafejlődnek, eltűnnek és a páciens tünetmentessé válik. A “meggyógyulni” kifejezés még azt a többletjelentést is hordozza számomra, hogy nincs esély a betegség visszatérésére.

2. “Előrehaladott állapotban lévő“: azt jelentheti, hogy az áttétek száma már olyan nagy volt, ami jelentősen rontja egy páciens állapotát és így kevés esélyt adtak a gyógyulásra.

3. “Néhány évig tünetmentes maradt“: néhány évig nem volt kimutatható áttét, majd a betegség újabb áttétek formájában visszatért.

4. “Vakcina“: legyengített kórokozót tartalmazó oltóanyag, amely aktív immunitást alakíthat ki.

Most nézzük a hírt és kezdeném a végén.

Egy vakcináról van szó, amit herpeszvírus ellen fejlesztettek, tehát feltételezem, hogy legyengített herpeszvírusokból áll, melyek valóban képesek lehetnek megtámadni a melanoma sejteket.
Tudnunk kell, hogy a melanoma elleni vakcina ígérete már nagyon régi, sokszor reppentek fel a mostanihoz hasonló hírek, de a várt végeredmény csak nem született meg, ezért klinikusként sajnos szkeptikusan tekintek erre a lehetőségre is. Bár ne lenne igazam.

A vakcinát közvetlenül a tumorba kell fecskendezni. Ez vagy azt jelenti, hogy a melanomának csak a bőrön lévő áttéteit lehet gyógyítani vele, ami a legritkább esetben a halál oka, vagy valamiféle hosszú tűvel a belszervi áttéteket is? Ezt sajnos nehezen tudom elképzelni. A melanomára pedig az jellemző, hogy egyszerre több belszervi áttéttel jelentkezik.
Teljesen egyértelmű számomra, hogy egy kutatást a legelérhetőbb helyen lévő problémával kell kezdeni, mert itt jól megfigyelhető, követhető a változás.

A statisztikákról:
Az előrehaladott állapotú páciensek 16%-a teljesen felépült. Ahogy fentebb is definiáltam, az előrehaladott állapot több, belszervi áttétet jelent, míg a vakcinát közvetlenül a tumorba kell fecskendezni. Egyszerűen nem tudom összehozni a kettőt. A másik gond, ami az eddigi vakcináknál mindig felmerült, a melanoma sejtek eltérő volta. Az egyikre hat a vakcina, míg a másikra nem és így az ellenálló klónok kiszelektálódnak egyfajta evolúciós mechanizmus alapján és tovább nőnek.

Így tudom elképzelni azt is, hogy a páciensek 28%-nál a tumor a felére csökkent: elpusztultak az érzékeny sejtek és megmaradtak az ellenállók, ahogy az előbb írtam.

Fontos hangsúlyozni, hogy magam is örülök minden pozitív fejleménynek, hírnek, de véleményem szerint nincs rosszabb, mint egy hamis remény, egy nem igazán működő szer, amiért a reményvesztett páciensek hajlandók még a családi vagyont is pénzzé tenni. Nem egy ilyen esetet láttam sajnos.

Ezzel a bejegyzéssel szeretnék mindenkit a racionalitás mezsgyéjére terelni, hűteni a túlzott várakozásokat. Természetesen magam is figyelemmel fogom kísérni a híreket és segítek értelmezni a további fejleményeket is.

Sajnos már 200 éve tehetetlen az orvostudomány az áttétes melanomával szemben, így a mai napig az egyetlen 100%-os gyógymód a korai diagnózis és a kezdődő daganat sebészi eltávolítása.

Itt a probléma az, hogy amire a laikusok felismerik magukon a melanomát, már legtöbbször nem korai. Ezért van óriási jelentősége a tünetmentes szűréseknek. Azok a páciensek, akiknek így találtuk meg a melanomáját, ma is boldogan élnek és soha nem fogják megtudni, hogy mi is a melanoma valójában.

Creative Commons License

Tags: , , ,

Orvosok: 5 évente új engedély

Ahhoz, hogy egy orvos betegeket fogadhasson, gyógyíthasson, 5 évente meg kell újítania a működési engedélyét.

 

Így az nem fordulhat elő, hogy egy orvos elvégzi az iskoláit, majd anélkül, hogy rendszeresen tovább képezné magát mégis fogadhasson betegeket egyre elavultabbnak számító tudással.

 

 5 évente 250 pontot kell összegyűjtenünk, amit a különböző kongresszusok látogatásával lehet elérni. Sajnos ebbe nem számítanak bele a külföldi kongresszusok, tehát a bécsi melanoma világkongresszuson és a barcelonai dermatoszkópos világkongresszuson szerzett értékes tapasztalatok sem. Azzal, hogy melyik orvos milyen kongresszusokat látogat, azon milyen mértékben vesz részt, mennyit tanul, senki nem foglalkozik, ez lelkiismereti kérdés.

 

Az 5 éves időszakban egyszer azonban van egy kötelező tanfolyam, ahol regisztrálják a részvételt és az ott megszerzett tudásból internetes vizsgát is tennünk kell. Tehát 5 évente egyszer vehető rá az összes orvos, hogy tényleg részt vegyen képzésben, tényleg figyeljen és a tudásáról számot is adjon.

 

Ezért ezeknek a kötelező szinten tartó tanfolyamoknak a megrendezése, a tudásanyag összeállítása nagy felelősséggel jár.

 

Most szeretnék röviden beszámolni a mi, vagyis a bőrgyógyászok részére tartott kötelező szinten tartó tanfolyamról.

 

Elsőként fontosnak látom megjegyezni, hogy mindenek mellett és mindenek ellenére köszönet illeti azokat a kollegákat, akik tényleg sok energiát fektettek a tanfolyam anyagának összeállítására és nem is szeretnék a “fikázni könnyű” szerepében tetszelegni. Mint résztvevő és nem mint szervező írom a gondolataimat.

 

Összességében azt gondolom, hogy a tanfolyamunk túl elméleti volt, túl tömény, túl kevés képpel és gyakorlati relevanciával.

 

Egy ilyen kötelező tanfolyam szervezésekor a klasszikus marketinges megfontolásokból indulnék ki: ki a célcsoport, mik a célcsoport főbb problémái és milyen csatornákon tudom leghatékonyabban eljuttatni hozzájuk az üzeneteimet, amiről mint szervező azt gondolom, hogy fontos.

 

A célcsoport a bőrgyógyászok, aki magán praxisban és/vagy kórházak, rendelőintézetek osztályain, rendelőiben dolgoznak.

 

Mik a célcsoport főbb ‘problémái’? Mi szeretnénk minél több betegséget felismerni, azokat minél hatékonyabban és költséghatékonyabban kezelni, minél kevesebb mellékhatással és kellemetlenséggel a betegeink számára, illetve, ami nem a kompetenciánk, azt a megfelelő helyre továbbküldeni.

A fentieken kívül van az a tudás, ismeretanyag, amit a szervezők tartanak feltétlenül átadandónak, hangsúlyosnak és fontosnak.

Magam ezen megfontolások mentén állítanám össze a kötelező továbbképzések anyagát.

 

Egy kötelező tanfolyamon nem hangozhatna el az a szó, hogy “ritka”, hiszen a ritka és igen ritka betegségek felsorolása nem lehet egy ilyen tanfolyam anyagában. Az összes management guru az alapok sulykolásáról beszél és én is ezt gondolom a helyes iránynak.

 

Ami viszont feltétlenül fontos, hogy egyetlen kollega se hagyjon elmenni a rendelőből úgy beteget, hogy egy fel nem ismert rosszindulatú daganat (melanoma) vagy fertőző betegség (mondjuk szifilisz) bőrtünetei vannak rajta.

 

Ezért egy ilyen tanfolyamnak tele kellene lennie képekkel, esettanulmányokkal, történetekkel (hibákkal és sikerekkel), amelyek a fentieket támasztják alá.

 

Itt lenne a helye az új kezelési elveknek és lehetőségeknek, az ezzel kapcsolatos tapasztalatoknak (nem csak annak az 1-nek, amelynek a gyártója éppen a továbbképzés szponzora), lényeges törvényi változásoknak.

 

Szem előtt kell tartani végig, hogy 5 évente ez az egy alkalom, amikor mindenki garantáltan itt van és figyel, és ha már mindannyian itt vagyunk, akkor az időnket és a pénzünket tényleg hasznosan töltsük.

 

Ránk, orvosokra is érvényes az, hogy 1-1,5 óránál tovább egyszerűen képtelenek vagyunk figyelni, így ennyi időnként szünetekre van szükség. Nincs értelme leadni egy tömör tankönyvi anyagot sem, mert befogadhatatlan és máshol is elolvasható.

 

Ami a legnagyobb érték, az minden szakterület előadójának (tehát kiemelkedő tudású képviselőjének) a személyes gyakorlati meglátásai, tapasztalatai, jól bevált gyógymódjai és gyakran elkövetett hibái. Kisebb részben persze helyet kaphatnak az új tudományos felfedezések és érdekességek is, no meg néhány ritka kórkép képekkel, melyek a klinikán előfordultak.

 

Végül, a figyelmünk végességén kívül még egy dolog bizonyította kiválóan, hogy az orvos is ember: még tőlünk, orvosoktól sem volt elvárható az, hogy megtisztelve az előadókat, telefonjainkat lehalkítsuk, valamint az, hogy az előadás közben hosszan és hangosan csörgő telefonunkra ne válaszoljunk.

Tags: ,

Már a győri melanomák sincsenek biztonságban

Dobó Kata és Győr polgármestere, Borkai Zsolt avatta fel a Melanomamobil győri rendelőjét

Melanomamobil Győr

Az anyajegyek összehasonlító vizsgálati eljárására épülő Melanomamobil 2010. február 16-án nyitotta meg új rendelőjét Győrben. Az átadáson részt vett Dr. Varga Gábor, a Petz Aladár Megyei Oktatókórház főigazgatója, aki szerint a betegellátás és a szűrés szempontjából lényeges űrt pótol a Melanomamobil. Borkai Zsolt polgármester az egészségtudatosságra hívta fel a figyelmet. Dobó Kata színművésznő – aki a nagymamáját veszítette el ebben a betegségben – évek óta jár a Melanomamobilhoz bőrrákszűrésre, és nem győzte hangsúlyozni, hogy mennyire fontos a rendszeres szűrés, hiszen a korai felismerés életmentő lehet.

 

 

A Melanomamobil 2005. február óta működik Magyarországon egy speciális teledermatológiai know-how alapján, melynek lényege, hogy a páciensek vizsgálata és a vizsgálat kiértékelése térben és időben szét van választva. Így elérhető az, hogy még azon pácienseink anyajegyeit is nagy tapasztalattal rendelkező orvos-specialista nézi végig, akiket az ország egyik távoli szegletében nézünk meg valamelyik szűrőállomásunkon.

 

A melanoma gyakorisága ijesztő gyorsasággal, évente mintegy 5-10%-kal nő világszerte, köszönhetően a napozási szokásoknak és a vékonyodó ózonrétegnek, amely egyre inkább átengedi a káros napsugarakat. Fontos azt is megjegyezni, hogy az összes rosszindulatú daganat mintegy 40%-a a bőrből indul ki. A melanoma a 25-29 éves nők között a leggyakoribb rosszindulatú daganat, míg az erejük teljében levő középkorú férfiaknál ez a legjellemzőbb halálhoz vezető daganat.

 

Ezek a teljesen tünetmentesen növekvő daganatok a Melanomamobil módszereivel, és több évtizedes klinikai tapasztalatával gyorsan és biztonsággal kiszűrhetőek.

 

Az elmúlt időszakban több mint 20.000 páciens fordult hozzánk bizalommal, számtalan bőrrákot, és több mint 80 korai melanomát fedeztünk fel, megmentve ezzel a páciensek életét.

További információ, bejelentkezés itt.

Tags: , ,

Hogyan néz ki a melanoma?

Amikor erre a kérdésre szeretnék válaszolni, az a késztetés hajt, hogy az olvasónak olyan mankót adjak, amivel képes lesz felismerni egy malanomát.

 

A saját jelenlegi tudásom és tapasztalatom alapján úgy gondolom, hogy ilyen leírás nem adható, mert a korai melanóma:

– lehet tökéletesen szabályos, apró, jellegtelen pontocska,

– hasonlíthat egy szabályos anyajegyre, vagy akár

– megfelelhet a tankönyvi leírásoknak is: lehet aszimmetrikus, szabálytalan határú, a barna több árnyalatát mutató folt.

 

Ha a korai melanoma könnyen felismerhető lenne, akkor nem lenne akkora probléma, akár még az orvosok számára is, nemhogy a laikusoknak.

 

Két dolog van, ami jelentősen megkönnyítheti egy korai melanoma felfedezését:

– a dermatoszkóp nevű bőrgyógyászati műszer, aminek megfelelő használata nem kevés tapasztalatot igényel, és

– az a képesség, hogy a bőrön látható pigmentált képletek változását időről időre objektíven meg tudjuk ítélni.

 

Egy igazán korai, jellegtelen melanománál a változás lehet az egyetlen, amit észlelni lehet és gyanússá válhat.

 

Tehát, összefoglalva a korai melanoma észlelésének két alapfeltétele:

– dermatoszkópos vizsgálat és

– a bőrön lévő összes pigmentált elváltozás összehasonlító elemzése. (Csak a nagy, szabálytalan anyajegyek követése nem elegendő).

 

Érdekes tudatosítani azt, hogy amikor a változás alapján ismerünk fel egy melanomát, akkor ez azt jelenti, hogy az első alkalommal nem gondoltuk annak. Ez nem hiba, ez a dolgok természete.

 

A hiba az, amikor nem tudjuk elvégezni az összehasonlítást, vagy nem gondolunk rá, hogy elvégezzük. Szerencsére a melanomák nagy része lassan nő, így bőven van lehetőségünk még időben felismerni azokat

Tags: ,

9,5 milliárd az államnak

A Melanomamobil tegnap volt 5 éves.

 

Évfordulók környékén az ember hajlamos elgondolkozni, számotvetni. Magam az alábbi érdekes számokon elmélkedtem a legtöbbet.

 

Az elmúlt időszakban több mint 20.000 páciens fordult hozzánk bizalommal és több mint 80 korai melanomát fedeztünk fel, ezzel a páciensek életét megmentve.

 

Egy személy halála 117,7 millió forintjába kerül az államnak (forrás: Figyelő). Ennek kb. egyharmada az orvosi költségek, míg kétharmada a kieső GDP (hozzájárulás az össztermékhez).

Így számolva, ez azt jelenti, hogy az elmúlt öt évben 9,5 milliárd forinttal járultunk hozzá az állami költségvetéshez közvetve.

 

Büszke vagyok magunkra és pácienseinkre, hogy egy olyan világban, ahol minden második hír arról szól, hogy kik hogyan tüntetik el adóforintjainkat, mi és a pácienseink önerőből, egyetlen forint állami támogatás nélkül, ilyen hatalmas összeggel járulhattunk hozzá a büdzséhez.

 

Ezért persze senki nem fog köszönetet mondani, csak azért gondolkoztam el ezen, mert mindennapi munkánknak ez is egy érdekes aspektusa.

 

A továbbiakban is pácienseink azért fognak hozzánk fordulni, mert tudják, hogy nálunk minden anyajegyüket, egyenként, alaposan két orvos is végignézni, időről időre egymással összehasonlítja, így a legnagyobb biztonságban tudhatják magukat.

Ez a lényeg. Ezért dolgoztunk eddig és fogunk a jövőben is.

 

További sok sikert és jó egészséget kívánok magunknak születésnapunk alkalmából és természetesen pácienseinknek is.

Tags: ,

Melanomanap 2010: május 3 hétfő

felhivas

Műtét vagy kontroll vizsgálat?

Miért jön el valaki megvizsgáltatni az anyajegyeit, vagyis bőrrákszűrésre?

 

Azt hiszem kevesen vannak azok, akik abban reménykedve jönnek el szűrésre, hogy a vizsgálat során egy kezdődő daganatot (melanomát, bőrrákot) találunk a bőrükön. Pedig, valójában ők a legszerencsésebbek és a legkézzelfoghatóbb eredményei a munkánknak: náluk mondhatjuk el, hogy a szűrés megmentette valakinek az életét.

 

Sokan vannak, akik negatív leletet kapnak, és akik emiatt talán úgy érezhetik, hogy hiába jöttek el a vizsgálatra. Pedig a megnyugvás, a biztonság érzése sem elhanyagolható: tudni, hogy milyen probléma nem fenyeget.

 

Amiről ez a bejegyzés szól, szintén egy elég gyakori probléma, nekünk orvosoknak, akik a szűrések kiértékelését és a leletek megfogalmazást végezzük.

 

Mi is ez pontosan?

 

Sokszor kerülök olyan helyzetbe, hogy a képernyőn előttem egy, vagy több csúnya szabálytalan anyajegy képe van és nekem felelős döntést kell hoznom, hogy ezzel mi a teendő. (Itt olyan anyajegyekről beszélek, ahol nem merül fel a melanoma gyanúja olyan bizonyossággal, hogy azonnali, minden kétséget kizáró műtét lenne a javaslat.)

 

Javasoljak műtétet, majd a szövettani eredmény eldönti a dilemmát? Igen ám, de egy műtét nem cukorka, amit csak úgy oda adok valakinek. Egy műtét fájdalommal, kellemetlenséggel, idő és pénz veszteséggel, az életminőség átmeneti romlásával jár, tehát nagyon meg kell gondolni.

 

Javasoljak kontroll vizsgálatot? Igen, ez lenne a legjobb megoldás, hiszen akkor, mondjuk fél év múlva semmi mást nem kéne tennem, csak összehasonlítani az aktuális állapotot a korábbival és eldönteni, hogy az anyajegy milyen mértékben és/vagy minőségben változott meg. Amennyiben a változás jelentős, tehát fennáll a rosszindulatúság esélye, akkor jogos a műtét, de ha nincs változás, akkor mindketten megnyugodhatunk és maradhat az anyajegy.

 

Igen, ez az elmélet, amit a gyakorlat sokszor felülír. Ilyenkor meg szoktam nézni a páciens nemét és korát is. Egy fiatalabb hölgynek inkább javasolok kontrollt, mert tőle jobban elvárom, hogy vigyáz az egészségére, az életére, és visszajön kontrollra. Míg egy férfi páciensnél, akit amúgy is alig lehet elrángatni szűrésre, általában inkább a műtétet javasolom.

 

Milyen érdekes belegondolni, hogy mi minden áll egy-egy döntés mögött.

 

Ha biztos lennék benne, hogy a páciensek betartják és komolyan veszik a kontroll vizsgálatra tett javaslatainkat, akkor sokkal kevesebb műtétet javasolnánk.

 

Érdekes a helyzet akkor, ha egy páciensnek sok csúnya anyajegye van, olyanok, amiből, ha csak egy lenne, akkor biztos eltávolíttatnám.

Még sem lehet valakinek 8-10 anyajegy eltávolítását javasolni – bár vannak kollegák, akik nem riadnak vissza ilyesmitől.

 

Itt nincs más lehetőség csak a kontroll és a remény, hogy a páciens tényleg visszajön. Ilyenkor minden anyajegyét összehasonlítjuk a korábbi állapotával és csak ott javasolunk műtétet, ahol tényleges és lényeges változást látunk. Ez ritkán érint 1-2 anyajegynél többet. Mégsem mindegy, hogy valakiről 1, vagy 8 anyajegy eltávolítását javasoljuk.

 

A két megközelítés teljesen eltérő, de a páciens mindkét esetben ugyan olyan biztonságban van, csak az egyik esetben sok fájdalmon és vesződségen ment keresztül és nem kevés pénzzel lett szegényebb.

 

Tehát összefoglalva én szakmailag messzemenően kontroll párti vagyok, és csak a legindokoltabb esetben javasolom az anyajegy eltávolítását és szövettani vizsgálatát.

Tags: , ,

Computeres bőrrákszűrés: érték vagy cirkusz?

A barcelonai világkongresszuson volt egy érdekes előadás.

 

Az előadást Harald Kittler tartotta arról a bécsi egyetemről, amelyik a kezdetek óta élen jár a bőrrákszűréshez használt eszközök és számítógépek fejlesztésében, így mondandójának különös pikantériája van.

 

Harald Kittler

Harald Kittler

Az anyajegyek vizsgálatának, bőrrákszűrésnek sok módja van: szabad szemmel, nagyítóval, dermatoszkóppal, computer segítségével, vagy akár egyedi módszerrel, mint nálunk a Melanomamobilnál is lehet bőrrákszűrést végezni.

A szolgáltatás ára ugyan ebben a sorrendben nő.

Az értéke is?

 

Miért van/lehet szüksége egy bőrgyógyásznak egy komputer segítségére a bőrrákszűréshez?

 

Mert úgy gondolja magáról, hogy egyébként nem elég alapos a tudása ezen a területen?

Mert a tudása alapos, de a gép valami pluszt tud adni hozzá?

Mert ma már egy egyszerű vizsgálatot nem lehet eladni a piacon, csak ha egy csili-vili számítógépet is kapcsolunk hozzá?

 

A cégek, akik ezeket az egyébként méregdrága gépeket gyártják tetszetős számsorokkal bizonyítják a masinák használhatóságát.

Az előadás éppen erről szólt, hogy ezek a számok alapjaiban nem stimmelnek.

 

A cégek úgy állítják elő számaikat, hogy bőrgyógyászok által előre kiválasztott anyajegyeket/daganatokat mutattak meg más orvosoknak (szakembereknek) és vizsgáltatták meg ezeket a gépekkel is.

Így a számok azt mutatták, hogy a gépek nem rosszabbak az orvosoknál.

 

Kittler arra világított rá előadásában, hogy az élet nem ilyen: úgy kell vizsgálni ezeket a gépeket, hogy nem válogatott eseteket etetünk meg velük, hanem egy olyan bőrgyógyásznak adjuk oda, aki ezen a területen nem szakértő, tehát szüksége lehet valamiféle segítségre.

 

Itt kezdődnek a bajok:

– melyik anyajegyet mutassa meg az illető kollega a gépnek? (tehát a nem-szakember mondja meg a profi gépnek, hogy mit vizsgáljon?)

– mindegyiket nem lehet, mert arra nincs idő…

– azzal a korai melanomával mi lesz, ami nem néz ki kórosnak (a gép még esélyt sem kap, hiszen azt nem vizsgálja meg vele az orvos)

 

Szóval az volt Kittler álláspontja, hogy a gép teljesítménye attól az orvostól függ, aki működteti azt, vagyis az orvos-gép páros teljesítményét nem a profi gép, hanem a gyenge szakember határozza meg.

Azt is elmondta, hogy szerinte olcsóbb egy bőrgyógyászt betanítani a dermatoszkópiára, vagyis a bőrrákszűrés alapjaira, mint egy drága és így haszontalan gépet vásárolni neki/magának.

Szintén az ő véleménye az is, ami a fentiekből következik, hogy bőrrákszűrő-anyajegy vizsgáló masinát ezen a területen amúgy is jártas szakembernek érdemes vásárolnia. Neki meg minek?
 

Érdekes helyzet alakulhat(ott) ki így: a sok orvos, aki a géptől várta a csodát egy olyan piacot teremtett, hogy már egy igazán jó szakember sem tudja eladni a szolgáltatását, ha nincs ilyen masinája, tehát a kenyér mellé nem tud cirkuszt is adni a népnek.

 

Nagyon örültem ennek az előadásnak, mert ezt a problematikát már magam is régóta világosan látom, de mégis csak más, ha ezt egy ilyen neves szakember írja le(mondja el) és nem én.

 

Tehát azt javaslom az orvos kollegáknak, hogy a számítógépekbe való invesztálás helyett fektessenek a saját tudásukba.

A pácienseknek, akik anyajegy- vagy bőrrákszűrést keresnek olyan orvost/intézetet válasszanak, ahol

– van teljes test fotográfia, amikor nem csak a gyanús anyajegyek kerülnek rögzítésre, hanem minden

– ahol az orvos gép nélkül is elég képzett, magabiztosan mozog a dermatoszkópia területén

– ahol alkalomról alkalomra nem csak egy-egy anyajegyet vizsgálnak meg, hanem az összes anyajegyet összehasonlítják a korábbi állapotával

– ahol nem javasolnak egyszerre 1-2 anyajegy eltávolításánál többet, ugyanis a fenti módszerrel elkerülhető a felesleges műtétek nagy része.

 

Még egyszer köszönet Harald Kittlernek a hasznos előadásért és, hogy végre megírhattam ezt a bejegyzést.

Tags: , , ,

A halálról is beszélni kell

Édesapámról kiderült, hogy daganatos beteg és ma megkérdezte tőlem, hogy “hogyan/miben hal meg egy rákos beteg?”

 

Azért gondoltam, hogy írok erről itt, mert a halál kérdése mindannyiunkat érint és tabu státusza miatt sokaknak megnehezíti a távozást fizikai valóságunkból.

 

Szóval nyilván a rák diagnózisa nem egyenlő a halállal, sőt. A bőrrák (basalioma) például olyan rák, amiben igen nehéz meghalni. A melanoma ezzel szemben már jóval agresszívebb, ezért ott fontos a korai diagnózis.

 

Egy rákos betegségnél első lépés a korai diagnózis, ami nagyon sokszor gyógyuláshoz vezet. Ha ezt már elmulasztottuk, akkor jön az az idő, amikor érdemes mindent megtenni: ez az első műtét utáni időszak. Itt érdemes meghallgatni a hivatalos orvoslás ajánlatát és megfontolni azt, annak a figyelembevételével, hogy a kezelések milyen esélyekkel bíztatnak és mindemellett milyen mellékhatásokkal járnak. Nem biztos, hogy mindig érdemes elfogadni ezeket a módszereket.

 

A hivatalos orvoslás lehetőségei mellett ott vannak a kiegészítő orvoslás (komplementer medicina), természetgyógyászat módszerei is. Ez egy nagyon ingoványos talaj, mert sok a kókler, hozzá nem értő, sokszor pénzhajhász természetgyógyász (tisztelet a kivételnek: ha én beteg lennék, csak orvos természetgyógyászhoz fordulnék, máshoz nem). Ezeket a módszereket nehéz bizonyítani, hogy működnek. Ettől még működhetnek és működnek is.

 

Magam részéről ezen a területen a Gerson terápia és a Simonton módszer elkötelezett híve vagyok.

 

Itt a blogban is sokszor írtam, hogy az első műtét (diagnózis) utáni időszak a legértékesebb. Ezt kell nagyon megfogni és mindent megtenni a gyógyulásért.

Van, aki ezt elmulasztja, mert nem veszi komolyan a betegségét, vagy mert az orvosok elaltatják a figyelmét:”a műtét jól sikerült, megnyugodhat”. Igen, de sokan elfelejtik, hogy a rák, azért rák, mert már a műtét előtt továbbterjedhetett és visszatérhet (sajnos). Ezért bárki bármit is mond, egy rákos beteg tegyen meg mindent a gyógyulásáért (ez nem igaz pl. az in situ rákokra, mert ott valóban 100%-os gyógyulást jelent a műtét, de még itt is érdemes elgondolkozni azon, hogy miért alakult ki a daganat és itt sem haszontalan a cselekvés).

 

Sokakat csak az első áttét, vagy a rák visszatérése ébreszt rá arra, hogy komoly baj van. Ez már egy nagyon rossz helyzet. Van, akinek eleve ilyen stádiumban derül ki a rákos betegsége: ilyen édesapám esete is. Itt már nehezebb nyerni. Itt már a pácienst komolyan megérinti annak az esélye, hogy most itt az idő, itt vége.

 

Amiért ezt a bejegyzést írom, az, hogy olvasóim elkerüljék a legnagyobb hibát, ha ilyen helyzetbe kerülnek. Ez a hiba az, ha a halált, elmúlást firtató kérdésre így válaszolnak: “…áááá, úgy is meg fogsz gyógyulni, ne beszéljünk ilyesmiről…”. Ez a választ a kérdezőt nem nyugtatja meg, hanem közli vele, hogy többet ilyesmit nem kérdezhet, mert a válaszoló is fél a haláltól, tabu.

 

A beteg, aki megkérdezte félelmeivel, kétségeivel küzd és szeretné megosztani ezt valakivel. Igenis beszélni kell a halálról. A halál az élet része. Igazából mindössze két biztos pont van az életünkben: az adó és a halál. Minden más bizonytalan.

 

Még annak idején, amikor az Onkológiai Intézetben dolgoztam csoportterápiát végeztünk a pácienseinkkel és az egyik ülés kizárólag a halállal foglalkozott.

Nagyon megkönnyíthetjük az utolsó időszakot (hónapokat, heteket, napokat vagy órákat), ha valaki ismerős irányba halad, és nem az ismeretlen, félelmetes világba.

 

Ha még nincs itt az ideje, akkor a gyógyulás felé kell terelni a pácienseket, tartani bennük a lelket, motiválni őket, hogy tegyenek meg mindent magukért, azonban, amikor már nincs értelme a küzdelemnek (mert igenis eljöhet ez az idő), akkor nagy hiba tovább hajszolni őket, bármennyire is szeretjük az illetőt, ilyenkor beszélni kell tudni a halálról. Nem csak élet minőségről lehet beszélni, hanem halál minőségről is.

 

Carl Simonton könyvében olvashatnak erről többet is, akit érdekel (Egészség forrás alapítványnál beszerezhető, kiváló könyv).

 

Csak ennyit akartam itt mondani.

Tags: , ,

Barcelona: világkongresszus

Múlt héten volt a tengerparti Katalán városban a II. Dermatoszkópos világkongresszus.

 

Miről is szólt ez? Mi a dermatoszkópia?

 

A dermatoszkópia, vagy maga az eszköz a dermatoszkóp a bőrgyógyászok elengedhetetlen eszköze az anyajegyek vizsgálatánál, a korai melanoma felfedezésénél.

 

Régebben a bőrgyógyászok szabad szemmel vizsgáltak, aztán az 1980-as évektől megjelent, ez a ma már nélkülözhetetlen eszköz, ami sokkal jobb betekintést nyújt a pigmentált bőrelváltozások (anyajegyek) finom szerkezetébe.

 

Persze a megjelenése óta nagyot fejlődött a technika. Ma már vannak kézi és számítógéppel összekapcsolt dermatoszkópok, vannak normál fénnyel és polarizált fénnyel működők, van analóg és digitális.

 

Egy külön tudomány a bőrgyógyászaton belül az, hogy ha belenézünk egy ilyen eszközbe, vagy megnézünk egy ilyen eszközzel készült felvételt, akkor hogyan is kell értelmezni a látottakat. Hasonló ahhoz, ahogy egy EKG görbe, vagy egy mellkas röntgen vagy CT képeit értelmezzük.

 

Itt is igaz az örök törvény, hogy minél többet foglalkozik valaki ezzel, annál több a kérdése és annál inkább úgy érzi, hogy sok a bizonytalan pont. A tudatlanság itt is nyugalmat és magabiztosságot ad a felhasználónak.

 

Nagy bánatomra annyira jó volt a szakmai program, hogy egy előadást sem tudtam kihagyni, így a városnézésre nagyon kevés időm volt. Amit láttam Barcelonából, az viszont csodálatos, különösen lenyűgöztek Gaudi elképesztően kreatív építészeti megoldásai.

 

Ahhoz képest, hogy tudjuk, az anyajegyek vizsgálatánál, bőrrákszűrésnél mennyire fontos, sőt megkerülhetetlen a dermatoszkóp használata kis hazánkat 9 fő képviselte. Még Romániából is többen (16-an) voltak. Mi a Melanomamobilnál hamarosan tartunk is egy továbbképzést, amikor átadom itthoni kollegáimank az izgalmas, új tudást.

 

Itt a blogban is szeretnék néhány érdekes, a laikus olvasókat is érdeklő témát képekkel megeleveníteni. Ilyenek például:

– mi a manapság legjobbnak tartott módszer a melanoma kiszűrésére?

– mikor kell megoperálni egy anyajegyet?

– milyen gyorsan nőhet egy melanoma?

– mi a melanoma kialakulásának legújabb elmélete?

 

Végül hadd emeljek ki egy érdekes momentumot.

Volt a kongresszuson egy interaktív játék, amikor képeket vetítettek fel és a résztvevőknek a korábban kiosztott konzolokon válaszolnia kellett a feltett kérdésekre.

 

Például felvetítettek egy fotót és megkérdeztek minket, hogy mit gondolunk: ez anyajegy, melanoma, bőrrák, vagy egy jóindulatú növedék?

Mi szavaztunk és megmutatták százalékosan, hogy melyik verzióra mennyi voks érkezett.

Aztán megmutatták a szövettani eredményt is, amikor mindenki magában eldönthette, hogy jól válaszolt-e.

 

Itt a kongresszuson többnyire szakmailag igényes és nagyobb tudású kollegák vannak és még köztünk is bőven szóródtak a válaszok. Persze, hiszen nehezebb, érdekesebb képeket vetítettek, meg köztünk is voltak kevésbé és nagyobb tapasztalatú kollegák, de azért azon is elgondolkoztam, hogy akik nincsenek itt, azok a mindennapi gyakorlatban milyen döntéseket hoznak és ezek alapján mit mondanak a pácienseiknek?

Tags: ,