Csodálatos életmentés a Melanomamobilnál

Megmentettünk egy újabb életet. Nem nagy szám – mondhatnám, hiszen ez a munkánk, nap-mint-nap találunk daganatokat és mentünk életeket, de ez az eset más.
Réka (34é) először 2007.10.10-én jött hozzánk szűrésre, akkor negatív leletet kapott. Még egy év sem telt el és 2008.06.09-én visszajött kontrollvizsgálatra.

Ugye, nálunk a professzionális szűrés alkalmával minden páciens, minden anyajegyéről részletes fotók készülnek, még a látszólag jelentéktelennek tűnő elváltozásokról is.

Így tudtuk észlelni azt, hogy az első szűrés alkalmával a mellkas jobb oldalán lévő 1mm nagyságú folt háromnegyed év alatt a háromszorosára nőtt, vagyis elérte a gigantikus 3mm(!!)-es méretet.


A vizsgáló (szűrő) orvos nem vett észre semmit, viszont nálunk minden esetet legalább két orvos lát, így a kiértékelő orvos – aki végignézi újra az összes felvételt a kiértékelő központunkban – vette észre a változást, ami egyébként jelentéktelennek tűnt. A speciális (dermatoszkópos) kép alapján sem gondoltunk semmi rosszra.
Így Réka olyan leletet kapott tőlünk, amin rosszindulatú daganat gyanúját nem vetettük fel, azonban a változás miatt megelőző célú műtétet javasoltunk.
A műtétet el is végeztem. Kb. egy hét alatt elkészült a szövettani vizsgálat és telefonon hívott a pathológusom a megdöbbentő hírrel, hogy a Rékáról eltávolított 3mm nagyságú növedék egy melanoma (Clark II, Breslow 0,4mm).

Nagyon meglepett a hír és Rékát is. A hír látszólag rossz, hiszen egy melanoma diagnózisa lett felállítva, viszont tekintettel a kis méretre és a korai felfedezésre, maga a műtét, vagyis a melanoma eltávolítása megmentette Réka életét és az ügy le van zárva, további teendő nincs.

Nagyon sok kérdést vet fel az eset. Ugye sem Réka, sem a vizsgáló orvos nem vett észre semmit!!
Egyedül a Melanomamobil egyedülálló technológiájának köszönhető, hogy a kezdődő melanoma felfedezésre került és ismét megmentettünk egy életet.
Nem tagadom, büszke vagyok magunkra, jó érzés!

Elgondolkoztat, hogy az eltávolított növedék képei alapján nem vethető fel a melanoma. Azóta többször és többen is újra megnéztük a felvételeket és ma sem mondanánk, hogy melanoma látható a képen. Persze, most már egy-egy ponton mintha látnék gyanús jeleket, de igazából mégsem.
Ismét elmondhatom, hogy melanomára mindig gondolni kell és minden gyanús, változó képletet ki kell metszeni és szövettanilag meg kell vizsgálni.

És még egy: tessék szűrésre menni, mert Réka sem gonolhatta, hogy az ő életét is ez fogja megmenteni.

Komment az előző cikkhez: bőrrák vagy csontritkulás?

Végre egy korrekt cikk, amivel teljesen egyetértek, csak hadd emeljem ki belőle a számomra lényeges momentumokat:

– elsősorban a melanoma és persze a bőrrák előfordulása is meredeken növekszik
– ezeknek legfőbb okai a földfelszínt elérő káros UV sugárzás növekedése (ózonlyuk) és a káros napozási szokások: törekedés a barna bőrre, szoli, napozás, leégés
– a napsugárzás valóban káros a bőrre (és a szolárium is)
– csak két jó hatása van: az egyik a D-vitamin szintézis, a másik a kedvező lélektani hatás. Ennyi.
– a cikk nagyon korrektül leírja, hogy a szükséges napi D-vitamin szintézishez nem szükséges napozni, pusztán 10-20 perc, a napon eltöltött időre van szükség, úgy, hogy csak az alkarjaink és az arcunk szabad. De, ehhez sem kell tűző nap.
– Angliában ez inkább probléma lehet, azonban a mi égövünkön szinte lehetetlen úgy létezni, hogy ne érjen minket a D-vitamin szintézishez elegendő napfény

Továbbra is azt gondolom, hogy a napozás káros, mert növeli a bőrdaganatok kialakulásának esélyét és csúnya lesz tőle a bőr.

Bőrrák vagy csontritkulás? Kemény döntés!

Ezt a cikket a www.hirszerzo.hu -ról hoztam, hogy kommentálhassam:

A bőrráktól félve sok ember olyan mértékben kerüli a napot, ami már ártalmas a csontrendszernek – állapította meg egy közvélemény-kutatás alapján a brit országos csontritkulási társaság. A szükségesnél kevesebb napfény miatt ugyanis D-vitamin hiány lép fel. Erről olvasható cikk a BBC brit közszolgálati tv és rádió internetes honlapján.

Miután az utóbbi években ugrásszerűen nőtt a bőrrák előfordulása, és az emberek sokat hallanak a napozás veszélyeiről, sokan már úgy gondolják, hogy a napfény árt. A közvélemény-kutatás szerint a britek 3/4-e úgy véli, hogy napvédő krém használata nélkül egyáltalán nem szabad napra menni.

A brit csontritkulási társaság most kénytelen volt felhívni a figyelmet arra, hogy az is ártalmas, ha a szervezet nem kap napi 15-20 percnyi napfényt. Ugyanis a csontok szilárdságához szükséges D-vitamin csak akkor képződik a szervezetben, ha a bőrt napfény éri. Nem csak a bőrrák terjed ragályos gyorsasággal, hanem a csontritkulás is. Az 50 év feletti korosztályban a nők fele és a férfiak negyede szenved benne.

A szakemberek most felhívják a figyelmet, hogy nem leégésre van természetesen szükség, mert a megfelelő mennyiségű D-vitamin kialakulásához messze nem kell annyi napozás, mint amennyi már bőrpírt okoz. A néhány percnyi napfényre viszont egész éven át minden nap szükség van, télen is. “Kétheti tengerparti napozással nem lehet begyűjteni az egész évre szükséges D-vitamint” – idézi a BBC a brit csontritkulási társaság egyik vezető orvosát.

Eddigi rekordom: 4 bőrrák, 1 melanoma és 1 atípusos anyajegy

Szintén az elmúlt héten járt nálam egy idős páciens, akit megvizsgálva négy bőrrákot találtam; egyet az orrán és hármat a törzsén. A bal vállán volt egy melanoma és a bal térdhajlatban egy annyira szabálytalan anyajegy, melyet alap esetben szintén el kéne távolítani.
A műtétjei természetesen már meg is vannak szervezve. A legfontosabb a melanoma eltávolítása, majd a következő szakmai nehézség az orr műtétje: ez fej-nyak sebészeti kompetencia. Ezek után a többi bőrrák ellátása már csak időzítés kérdése.
Az esetet csak azért említem meg a blogban, mert az elmúlt több, mint tíz évben egy személyen ennyi daganattal még nem találkoztam és remélem nem is fogok.

Egy szomorú eset tanulságai

Múlt héten, kedden járt nálam egy fiatal, nálam három évvel fiatalabb férfi. Van egy néhány éves kisfia és a múlt hétre várta a második baba érkezését. Micsoda örömteli helyzet. Magam is át tudom érezni, hiszen az én kislányom is most egy éves.
Ebben a helyzetben történik az, hogy kb. háromnegyed éve elment egy bőrgyógyászhoz azzal, hogy elkapart valamit a felkarján és az csak nő. Az orvos megvizsgálta, majd néhány hónap múlvára visszarendelte és ez így ment egy darabig. Végül a növedék eltávolításra került és a szövettan egy előrehaladott melanomát igazolt.
Hozzá tartozik a dologhoz, hogy ez a melanoma az úgynevezett amelanotikus melanoma volt, vagyis nem a megszokott, sötéten pigmentált típus, hanem olyan, ami bőrszínű volt, ami a diagnózist minden esetben megnehezíti.

Többször írtam, hogy melanoma ügyben a páciensek forduljanak specialistához és ne általános bőrgyógyászhoz. A blogom olvasói sokszor vitatkoznak ezzel a nézetemmel, de sajnos nagyon sok történet csapódik le nálam, ahol az onkológiai szemlélet hiányával szembesülök.
A jelen esetben is természetesen fotó nincs.
A kollega nem tudta, hogy milyen jelenséggel áll szemben, adott rá egy közömbös krémet és hónapokra elbocsátotta a pácienst.
Ismétlem magam, amikor azt írom, hogy bizonytalan diagnózis esetén persze adhatunk krémet, de maximum 2-3 hét múlva ismét rá kell nézni a páciensre, hogy történt-e változás. Amennyiben nem és felmerül, hogy esetleg daganattal állhatunk szemben, azonnal műtétet kell végezni és szövettanilag megállapítani a helyes diagnózist.
Ez az onkológiai szemlélet, amikor az orvos gondol a daganat lehetőségére és nem aszalja hónapokig, évekig a pácienst, hanem azonnal lép és a szövettani lelet birtokában dönt a továbbiakról.

Ezen múlott a fiatal páciensem sorsa. Amikor a melanoma már mélyebbre terjedt sokkal nehezebb dolgunk van. Kevés a hivatalos orvostudomány által javasolt lehetőség. Kemoterápia szóba sem jön, az interferon az elviselhető dózisban nem igazán hatásos és sok a mellékhatása. Lehet, hogy sokan eretnekségnek gondolják, de a holisztikus szemléletű orvoslás jegyében Gerson terápiát javasoltam neki. Járjon nagyon sok szerencsével.

Melanomás akarok lenni

Múlt héten volt nálam egy fiatal fiú, akit úgy jelentett az asszisztencia, hogy egy melanomás jön, aki túl késői időpontot kapott műtétre.
Megérkezett, megvizsgáltam és természetesen kikérdeztem. Kiderült, hogy egy olyan egyetemre jár, ahova semmi kedve és nem találja helyét az életben. Nem tudja, hogy mit szeretne, mivel akar foglalkozni. Kb. másfél éve kezdődtek bizonytalan panaszai, melyekkel sorra járta az orvosokat, de nem találtak ezidáig semmit. Jelenleg is több orvosi vizsgálata elő van jegyezve. Ebben a folyamatban, melanomával kapcsolatos irodalomra bukkanva, az olvasottak és a látottak alapján saját maga diagnosztizálta a melanomáját. Így került hozzám.
Persze vizsgálat közben végig beszélgettünk, így derültek ki számomra a fenti információk.
Vizsgálat után megnyugtattam, hogy semmi baja, a kérdéses elváltozás egy bevérzés, még csak nem is anyajegy. Persze a műtétet javasoltam – még akkor is, hogy banalitásról van szó – hiszen annyira az agyába véste magát a melanoma gyanúja, hogy nehezen tudná elfogadni a diagnózist. Megtörténik a műtét, elkészül a szövettan és ez majd megnyugtatja.
Búcsúzóul azt a tanácsot adtam neki, hogy találja meg magát az életben, keresse meg, mi érdekli igazán, mihez van tehetsége és ne meneküljön betegségekbe.
Meg is kérdeztem tőle, hogy "miért szeretné, hogy melanomája legyen?". Persze csodálkozott a kérdésen, de aztán megértette, hogy mire célzok. Egy betegség végre értelmet adna az életének, lenne egy konkrét cél, ami ellen küzdeni, tenni lehetne.
Ez egy nem ritka, de nagyon veszélyes játék. Vigyázni kell vele, mert ha valaki kitartóan csinálja, akkor bevonzhat magának egy olyan betegséget, amivel meggyűlhet a baja.

Továbbképzés

Üzleti körökben köztudott, hogy nincs stagnálás, csak fejlődés, vagy hanyatlás.
A Melanomamobil bőrrákszűrést nem támogatja senki. Mi a piacon dolgozunk, a páciensek a lábukkal szavaznak, amikor minket választanak és hozzánk jönnek, és szerencsére sokan jönnek és még többen visszatérnek, ami azt jelenti, hogy elégedettek azzal, amit tőlünk kapnak.
Egyre több orvos dolgozik nálunk, így a Melanomamobil egységes szakmai színvonalának megtartása és javítása egyre több munkát kíván.
Éppen ezért a tegnapi napon továbbképzést tartottunk, amit tanulság képen az előző bejegyzésem történetével vezettem be.
A továbbképzésen mindenki ott volt, orvosok és asszisztensek és meghívtuk az Országos Onkológiai Intézet Főorvosát, Dr. Gilde Katalint.
Átbeszéltük a folyamatainkat és végignéztünk rengeteg felvételt anyajegyekről, daganatokról: megvitattuk a tanulságokat, hogy hogyan döntöttünk egyes esetekben a klinikai kép alapján és mit igazoltak a szövettani vizsgálatok.

Érdekes tapasztalat volt, amit az egyik asszisztensünk osztott meg velünk, aki azokat a pácienseket hívja vissza telefonon, akiknek megelőző célú műtétet javasoltunk egy-egy nagyon szabálytalan anyajegy miatt.
Elmondta, hogy 10-ből kb. 6-7 páciens nem is emlékezett rá, hogy ez volt a javaslat, vagy nem vette komolyan és még nem tett semmit az ügyben.
Mi maximum 3x hívunk valakit emiatt, aztán nem zaklatjuk tovább, végül is senkinek nem vagyunk az anyukája, vagy apukája és pácienseink felnőtt emberek.
Azt azért szívesen megkérdezném valakitől, hogy miért jön el szűrésre, ha azután nem veszi komolyan a véleményünket. Szerencsére az elmúlt több mint 3 év során nem jutott vissza hozzánk olyan hír, hogy ebből baj lett volna.

A továbbképzésen több olyan javaslat és ötlet is megfogalmazódott, amelyekkel folyamatainkat még jobbá tehetjük. Örömmel nyugtáztam, hogy egyre többen vagyunk és egyre izgalmasabb szakmai élet kezd kibontakozni a Melanomamobilnál, melynek természetesen legnagyobb haszonélvezői a pácienseink.

Bőrgyógyászok sem ismerték fel a melanomát

Ma voltam a fogorvosomnál, akihez már évek óta járok. A "hogy van?" kérdésemre szokatlan módon válaszolt: "rosszul".
Elmondta, hogy miért:
A férje horgász és rendszeresen töltött egész napokat a vízparton, vízben, a tűző napon. Egyik nap, arra lett figyelmes, hogy a fülén van egy fekete növedék. Először azt hitték, hogy kullancs. Később vérezni is kezdett. Végül úgy döntöttek, hogy megmutatják szakorvosnak. Ez egyszerű volt, mert két ajtóval odébb az 'SZTK'-ban, a fogászat mellett ott van a bőrgyógyászat. Átkísérte a férjét és megmutatták a növedéket egy bőrgyógyásznak. A kollega megnézte és megnyugtatta őket, hogy semmiség.
Telt az idő, csak nem múlt a növedék és a vérzés, így visszamentek a bőrgyógyászatra. Ezúttal egy másik bőrgyógyász volt ott, aki szintén semmiségnek nevezte a vérző növedéket.
Mit lehet tenni, ha már két orvos mondta, hogy semmiség? Meg kell nyugodni.
Telt-múlt az idő, de a probléma nem szűnt meg.
Közel egy évvel a felfedezése után végül egy plasztikai sebész eltávolította a növedéket. Elkészült a szövettan és itt jött a lesújtó diagnózis: melanoma malignum, és természetesen ennyi idő után már nem egy korai típus.
Kérdeztem tőle, hogy miért nem mutatta meg nekem is, amikor tudja, hogy melanoma szűréssel foglalkozom és régóta ismerjük egymást. "Már két orvos is látta és nem akart ezzel zavarni."

Bennem nagyon sok kérdést felvet az ügy.
Mit tennék, ha páciens lennék? A nehézség ott kezdődik, hogy a páciensek nagy része nem is hallott a melanomáról. Aki hallott róla és változást észlel a bőrén és elmegy bőrgyógyászhoz, megmutatja neki és azt hallja, hogy semmi gond, az mi mást tehet, mint hogy megnyugszik.
Én mit tennék, ha páciens lennék és melanomára gyanakodnék?

A kérdést úgy tudom megválaszolni hitelesen, ha megnézem azt, mit teszek, ha olyan területen kell döntést hoznom, amihez nem értek: autóvásárlás, hitel felvétel, befektetések, építkezés, jogi kérdések.
Amennyiben ilyen helyzetbe kerülök, körülnézek az ismeretségi körben, hogy ki áll közel az adott területhez és megkérdezem, hogy mit javasol. De ezzel nem elégszem meg és jön az internet: a keresőbe beütöm az adott szót és végignézem a választékot. Egy kicsit elmerülök a témában, információt gyűjtök. Veszem a fáradtságot, időt, energiát.
Egy biztos, melanoma ügyben nem fordulnék általános bőrgyógyászhoz, ahogy semmilyen más ügyben sem fordulnék általános szakemberhez, csakis specialistához.
Többször előfordul, hogy a magánrendelésemre pikkelysömörrel, egyéb általános bőrgyógyászati kérdésekkel jönnek páciensek. Persze bőrgyógyászként értek is ezekhez egy bizonyos szintig, de nem a specialitásom. Ezért minden nehezebb esetet olyan kollegához irányítok, aki ahhoz ért.
A melanoma, bőrrák, anyajegyek is egy külön bőrgyógyászati specialitás. Minden bőrgyógyásznak eszébe kéne, hogy jusson a melanoma, mint legrosszabb lehetőség és a leghalványabb bizonytalanság esetén specialistához kéne irányítani a pácienst.

Sajnos csak azt tudom mondani, hogy mindig a vevőé a felelőség. Kérdezzek meg akárhány szakértőt, végül a döntés az enyém és így a felelőség is. Mi, mint vevők legyünk tisztában ezzel, tájékozódjunk és döntsünk. Ne elégedjünk meg egy nem hozzáértő véleményével. Keressük minden esetben a specialistát.

Kommentár a szenzációhoz

Az elmúlt 10 éves klinikai gyakorlatom alatt már sok szenzációról hallottam a melanomával kapcsolatban, de sajnos egyik sem jutott el a megvalósulásig.
Az előző cikk természetesen nem a bőrrákról, hanem a melanomáról szól.
Vegyük sorra a cikk állításait és nézzük meg, hogy mi lehet mögötte, de mielőtt ezt tennénk vegyünk figyelembe egy tényt a melanomával kapcsolatban: a melanoma egyik tulajdonsága az, hogy nagyon korán áttéteket adhat távoli szervekbe (agy, máj, tüdő, csontok, stb.) és ez okozza a páciensek halálát. Tehát a melanománál nem a kiindulási daganat a gond – ami többször spontán is eltűnik (regresszió jelensége) – hanem az áttétek, amelyek a kiindulási daganattól távol kerülhetnek.

Szóval vissza a cikkhez.
A bengálvörös festéket melanomás anyajegybe, vagyis melanomába fecskendezték és így tapasztalták a szenzációs felfedezést. Ez bennem, mint a melanomát jól ismerő klinikusban több kérdést – köztük etikai vonatkozásúakat is – felvet.
1, a melanomát minél korábban el kell távolítani biztonsági zóna megtartásával és a diagnózist szövettanilag igazolni kell. Ennek fő oka, hogy gyorsan áttétet adhat.
2, ezek szerint ők nem távolították el a páciensek melanomáit, hanem egy kisérleti anyagot fecskendeztek bele és ezzel kockáztatták a páciensek életét
3, mi lesz a tumorsejtek 20al, amit nem pusztít el a bengálvörös injekció?
4, egy pácienst a várható esélyeiről a szövettani lelet paraméterei alapján lehet felvilágosítani: pl., hogy számíthat-e áttétre. Ha elroncsolják a kiindulási daganatot, akkor erre már nem nyílik lehetőség
5, mi történik az áttétekkel, melyek az injekció előtt, alatt, vagy után indulnak el, hogy beteljesítsék végzetüket? Ezekre is hat a szer? Vagy talán szisztémás infúzió formájában is lehet majd alkalmazni? (Kétlem)
6, az immunreakcióra tett utalásokból azt gondolom, hogy a szer a melanomára amúgy is jellemző regressziós folyamatokat stimulálhatja. Amint ezt említettem, ilyet többször látni, de sajnos a kiindulási daganat eltűnése nincs hatással a későbbi áttétek kialakulására.

Sajnálom, ha esetleg reménykedő pácienseknek elveszem egy potenciális szalmaszálát, amelybe kapaszkodni lehetne, de a hírt inkább tartom a médiumokban beköszöntő uborkaszezon egy kényszerhírének, mint valóságos orvosi szenzációnak.
Egyébként pedig, egy igazi szenzációs felfedezés, molekula, hatóanyag, stb. kb. 10-15 év, amire a piacra kerülne, mint széles körben alkalmazható gyógyszer.

A hír: Orvosi szenzáció: megvan a bőrrák ellenszere!

Sydney; Szenzációs áttörésről számoltak be ausztrál kutatók a rosszindulatú bőrrák kezelésében. Az orvosok egy csaknem ötven éve ismert vegyület, egy bizonyos festékanyag, a bengálvörös befecskendezésével a klinikai tesztelés során a melanomás sejtek nyolcvan százalékát nyomtalanul eltüntették

Fél évszázada már, hogy minden orvosi vagy gyógyszerészeti laborban ott áll a polcon egy bizonyos vegyület, egy biológiai festékanyag, amit hivatalos elnevezése – 4,5,6,7,-tetrachloro-2,4;,5,7-tetraiodofluorescein – helyett a sokkal barátságosabban csengő bengálvörös néven emlegettek a tudósok.

A trükkös elnevezésű, de amúgy ártalmatlan színezéket szemproblémák feltárásánál alkalmazták, de fontos szerep jutott neki a mikroszkopikus metszetek megfestésénél is. Ám egészen mostanáig senki sem sejtette, hogy életmentő szerep juthat neki.

A Sydney Melanoma Társaságnak a Royal Prince Alfred kórházzal közösen végzett kísérletei azonban szenzációs eredményre vezettek. John Thompson, a kutatás vezetője elmondta: a bengálvörös melanómás daganatba fecskendezve egy hét alatt kifejti hatását. A rákos anyajegy hét nap alatt elhal, majd két héten belül egyszerűen leesik a bőrről, egészséges bőrsejteket hagyva hátra.

A kísérletbe bevont 20 páciensnél a tumorok nyolcvan százaléka gyakorlatilag felszívódott a bengálvörös hatására. Ráadásul a hatóanyag érintetlenül hagyja az egészséges sejteket, és olyan immunreakciót vált ki, amelynek következtében olyan daganatok is eltűnnek, amelyeket nem is fecskendeztek be.

– Érdekes megfigyelni, hogy a bengálvörös nem egyszerűen elpusztítja a melanómát, de védekezési képességgel is felruházza a sejteket, amelyek aztán átadják egymásnak az immunitást – mondta a Sydney Morning Heraldnak a professzor. A klinikai kipróbálás azt is bizonyította, hogy alkalmazása teljesen biztonságos, csak egy hölgy esetében lépett fel túlreakció, de nála is csak azért, mert a befecskendezés után több órát töltött tűző napon.

Az eljárás széles körben való alkalmazásához azonban még hátravan egy újabb tesztsorozat, amelyhez a kutatók 65 önkéntes jelentkezését várják, főként olyanokét, akiknek bőrrákja műtéti úton már nem kezelhető.