Önerőből 4%-nak sikerül

Semmi köze a melanomához és a bőrrákhoz (legalábbis közvetve nincs), de mégis fontos ügy, ezért írok róla.

A dohányzás az, ami világszerte önmagában a legtöbb korai halálért felelős.

Így a dohányzásról való leszokás egy bember életében a legjobb döntés és tett, amit csak véghez vihet.

Statisztikák szerint ez egyedül, segítség nélkül a dohányosok kb. 4-5%-ak sikerül.

2009 óta működik a Dohányzásról Leszokást Támogató Központ (DLTK), ami igazoltan hatékonyan működő módszerekkel segíti a (volt)dohányosokat.

Telefonszámuk ingyenesen hívható: 06-80-44-20-44.

Web: www.leszokasvonal.hu

Sok sikert és kitartást!

26 évesen egy új életet kaptam

Alább közzéteszem Dóra levelét, akinek esete az előző bejegyzésben található. Tanulságos és szép olvasmány.

“Nagyon nehéz héten vagyok túl, senkinek sem kívánom, hogy melanomát találjanak a testén. Az, hogy nem történt nagyobb baj- az ijedelmen kívül-, kizárólag a Melanomamobil munkájának köszönhető. Miután kiderült, hogy lenne egy anyajegy, amit el kéne távolítani, néhány napon belül meg is kaptam az időpontot a műtétre. A műtét helyszíne és az azt végző stáb is profi, és mérhetetlenül kedves volt, biztos voltam benne, hogy jó helyen vagyok. A szövettani eredményt rendkívül gyorsan, 3 napon belül megkaptam, aminek orvosi, latin szavakkal tarkított nyelvezetét az egyik Melanomamobilos munkatárs “lefordította” nekem, megnyutatva, hogy bár kiderült, hogy az eltávolított anyajegy melanoma volt, mégsem kell aggódnom, mert nagyon hamar eltávolításra került. Természetesen én is rengeteget kerestem az interneten információkat a melanómáról, ahol gyorsan ráakadtam a Horváth Béla doktor úr blogjára, amit a melanomamobil oldalán vezet. Itt nagyon sok, megnyugtató tényt találtam, valamint számos hasznos információt is megtudtam erről a rák típusról. Sajnos nagyon sok fals információ található a neten a melanomáról, amik csak felesleges stresszt okoznak az olvasónak, így fontosnak tartom kiemelni a blog jelentőségét. Szeretném megköszönni a Melanomamobil segítségét, túlzás nélkül állítom, hogy megmentették az életemet, amiért a családommal együtt mindig hálásak leszünk. Remélem, hogy az én példámból tanulva, sokan rendszeresen kezdenek majd járni a szűrésekre. Én nem fogok elmulasztani mostantól egyet sem. Úgy érzem, hogy így 26 évesen egy új életet kaptam, amire ezentúl sokkal jobban fogok vigyázni.

Észrevesszük az észrevehetetlent

Egyetért velem, hogy Ön is olyan orvoshoz szeret járni, aki folyamatosan képzi magát abban, amit csinál? A tudásunk frissítése, tapasztalataink megosztása rendkívül fontos.

A MelanomaMobil-nál ez a heti rutin része. Az érdekes, tanulságos esetektől rövid összefoglalót készítek az orvosainkak, kiküldöm azt és megvitatjuk a tapasztalatokat.

Éppen tegnap írtam egy 26 éves fiatal nő esetéről, amikor a melanomát sem a páciens, sem a szűrését végző orvos nem vette észre.

Ön meg tudja mondani, hogy vajon melyik a melanoma?

 

Az esetet olvasva az egyik kolléganőm (Erika) szólt, hogy miért nem osztjuk meg ezt a tudást, tapasztalatot a pácienseinkkel is. Így, most ezt a bejegyzést írom Önnek.

Egy fiatal nőről van szó, aki 2013 márciusban járt nálunk először. Már akkor is műtétet javasoltunk neki, de a szövettan nem igazolt rosszindulatú elváltozást.

Tekintettel a magas rizikójára fél éves kontrollt kapott az első alkalommal. Általában ez a gyakorlatunk: ha az első alkalommal nem észlelünk jelentősebb változást, akkor utána egy éves kontrollt javasolunk, még magas rizikó esetén is, tekintettel arra, hogy a melanoma nagyon lassan nő – eleinte.

2013 decemberben jött vissza kontrollra és elmondása szerint semmilyen változást nem észlelt a bőrén. A vizsgáló orvos sem jelzett semmilyen gyanúsat, így került az eset a kiértékelési szakba, amikor egy másik orvosunk összehasonlította az összes anyajegy képét – válogatás nélkül! – a korábban készült képekkel.

Itt a ’válogatás nélkül’ kifejezésen nagy hangsúly van. Sok helyen csak azokat az anyajegyeket rögzítik és hasonlítják össze, amelyekről az orvos úgy gondolja, hogy gyanús. Ez a melanoma észrevétlen maradt volna így.

A kiértékelő orvosunk észlelte az egyik apró anyajegy növekedését és változását, melynek eltávolítását javasoltuk. A szövettan korai melanomát igazolt, vagyis a műtét még bőven időben történt, megmentve a páciens életét.

Milyen tanulságokat emelnék ki?

–          A korai melanoma diagnózisa nehéz, nagy kihívás.

–          Különösen magas rizikójú pácienseknél az összehasonlító elemzés jelentősége nagy; a legjobb módszer a korai melanoma felfedezésére.

–          Komolyan kell venni a szűréseket, ami életet menthet.

Azt gondolom, mindannyian sokat tanulhatunk ebből az esetből.

Az összehasonlító elemzés képei itt találhatók, amiről kiderül, hogy melyik volt  a melanoma.

Anyajegy eltávolítás és a szövettan jelentősége

Avagy milyen szempontok szerint döntsön a beteg, ha orvost kell választania?

Ezzel a koránt sem egyszerűen megválaszolható, ámde annál  fontosabb kérdéssel fordult hozzám egyik páciensem a napokban.

Egy bőrgyógyász számára az anyajegyek eltávolításánál a  legnagyobb szakmai kihívás az, hogy azt  akkor javasoljuk, amikor szükség van rá és akkor  ne, amikor nincs. Ez nagyon egyszerűen hangzik így, de gyakran a valóságban éppen ezt a legnehezebb eldönteni.

Mind a rendelői vizsgálatok során, mind az utólagosan a bőrtérkép elemzése közben a bőrdaganatokra jellemző klinikai jeleket keressük. Amennyiben ezek alapján felmerül bőrdaganat gyanúja, műtétet javasolunk. A műtét során eltávolított anyagot (bőrdarabot) ezután elküldjük a szövettanászunkhoz, aki azt mikroszkóp alatt részletesen kielemzi, szintén a daganatokra jellemző sokszor nem egyértelmű  jeleket kutatva, de itt már a sejtek szintjén.

Így születik meg a szövettani lelet, ami már egyértelműen eldönti, hogy milyen az eltávolított képlet természete: jóindulatú vagy rosszindulatú.

Sokszor azonban ez nem ilyen egyszerű és sok a buktató.

Mielőtt ezekről röviden írnék, megosztom Önnel az új sebészeti rendelőnk részleteit:

2014 január közepétől pácienseink eddig is magas szakmai színvonalú ellátásán még tovább emeltünk: megelőző célú műtéti javaslat esetén betegeinket a Főnix Med Sasadi úti rendelőjébe irányítjuk, ahol minden igényt kielégítő elegáns és korszerű  környezetben történnek a kisműtétek.

A beavatkozásokat Dr Gyarmati Csaba, plasztikai sebész szakorvos végzi, így a lehető legszebb műtéti eredmény garantált.

A szövettani leletezést továbbra is egy szintén szakmailag elismert szakorvos: dr Plótár Vanda, az Országos Onkológiai Intézet nemzetközi bőrpatológiai szakvizsgával is rendelkező pathológus szakorvosa végzi. PhD-jét is a melanoma malignum komlex szövettani és molekuláris diagnosztikájából írta és védte meg sikeresen.

Így a műtéti eltávolítások minden lépése a legmagasabb szinvolnalon biztosított a MelanomaMobilnál.

Amennyiben a szűrések során egyértelmű, nem korai stádiumban lévő melanomát találunk, a pácienseket továbbra is valamelyik melanoma centrumba irányítjuk a további kezelések céljából.

Végül néhány szó a műtétek körüli kihívásokról:

Természetesen törekszünk rá, hogy csakis  indokolt esetben végeztessünk műtétet, és ezt  mindig  meg is kell tegyük, amikor a daganat gyanúja a klinikai jelek alapján felmerül.

Ideális esetben ez azt jelentené, hogy amikor bőrgyógyászaink  műtétet javasolnak, akkor a daganat   rendre  be is  igazolódik.  A valóságban  jó néhány alkalommal azonban  nálunk sincs így. Ennek ellenére míg a melanoma országos előfordulása 15/100.000 lakos, addig cégünknél ez az arány több mint tízszer nagyobb:  180/100.000 fő – mely  a szövettani lelet által igazolt tény.

További kihívás, hogy a páciensek egy jelentős része nem végezteti el a műtétet, amit javasolunk. Ennek lélektani hátterét már többször boncolgattam itt a blogban, de a mai napig nem értem, hogy miért jön el valaki szűrésre, ha aztán semmibe veszi, amit mondunk. Több olyan páciensünk is van, akinél melanomát diagnosztizáltunk és nem tudunk róla semmit.

Az is probléma, hogy akik nem nálunk végeztetik el a műtétet, azok nem küldik vissza számunkra a szövettani lelet másolatát.

Azt már csak szakmai érdekességként írom, hogy van olyan páciensünk, akinél még a szövettanász sem tudta eldönteni pontosan, hogy daganatról van-e szó vagy sem. Ilyen esetben több szövettanász véleményét is kikérjük, de van, hogy így sem egyértelmű az  eredmény.

Mit tehet tehát a páciens?

Ha műtétet javasolunk, végeztesse el azt,  olyan helyen, ahol a műtéti eltávolítás mindhárom része magas szinvonalon biztosított.

Ha ez nem nálunk történik, akkor figyeljen rá, hogy megkapja a szövettani leletet és megértse, hogy mi van oda írva. Kérjük, hogy küldjön egy másolatot a részünkre is.

Amennyiben a műtét nálunk történik, varratszedéskor sebészünk röviden összefoglalja a szövettani lelet lényegét a páciens számára.

Ha bármi további kérdés felmerül, állunk pácienseink rendelkezésére.

Tags: ,

Melyik bőrrákszűrést válasszam?

Mielőtt erre válaszolnék, lépjünk vissza kettőt.

Első lépés: Kell nekem egyáltalán szűrésre mennem?

Ha még soha nem volt, VAGY ha a klasszikus rizikó tényezők (érzékeny bőr, sok anyajegy, változó/új anyajegy) megtalálhatók, akkor IGEN.

MIÉRT? Mert  sajnos a bőrrák/melanoma gyakori betegség (még aránylag fiatal korban is) és későn felfedezve már áttétet adhat, halálhoz vezethet. Korai stádiumban nehéz az észlelése, itt van szükség szakértelemre.

Második lépés: Melyik szolgáltatóhoz menjek, kiben bízhatok?

Mivel most a MelanomaMobil blogját olvassa, ezért nyilván elfogult válaszra számít, mégis igyekszem objektív maradni. Nyilvánvaló, hogy a legtöbb helyen jól képzett szakorvosok dolgoznak, ezzel nincs gond, bárhova mehet. Mégis, nálunk a folyamatos továbbképzés és a minőségbiztosítás nagyon feszesen  van kezelve. Köszönhető a technológiánknak, az anyajegyek, a bőrtérkép folyamatos kiértékelése közben rendkívül sok érdekes esettel találkozunk. Ezeket rendszeresen összefoglalom és elküldöm a nálunk dolgozó orvosoknak, asszisztenseknek. Ugyan így, a részletes bőrtérképen a legkisebb hibák is láthatóak, így ez kiváló alapot teremt az állandó minőségbiztosításra. Azt gondolom, hogy ezek komoly érvek, amikor valaki a saját egészségéről és a szűrés minőségéről gondolkozik. Nem mindegy, hogy az adott szakember mennyi esetet lát, milyen mértékben van felkészülve a szakmai kihívásokra.

Szóval melyik szűrés való nekem?

Alap szűrés?

Ez egy alapos vizsgálat valamelyik szakorvosunk által. Nem készül fotó, azonnali lelettel távozik. Ez van máshol is, a legalapabb szűrési forma, mégis több, mint a semmi.

Miért nálunk? Mert aki vizsgálja, az pontosan tisztában van vele, hogy milyen könnyű egy korai melanomát nem észre venni és olyan szintű szaktudása van ezen a téren, ami csak kevés helyen van meg rajtunk kívül.

Ezt ajánlom, hogy ha még soha nem volt szűrésen és kevés anyajegye van, vagy anyagilag csak ez a szintű szűrési forma érhető el az Ön számára.

Alap plusz?

Itt már a vizsgálatot követően néhány képet készítünk a legszabálytalanabb anyajegyekről, tehát megmutatkozik technológiánk előnye, vagyis a következő szűrésnél már ezeket össze tudjuk hasonlítani az előző stádiummal. A korai melanoma sokszor csak így diagnosztizálható.

Azoknak ajánlom, akik nem engedhetik meg maguknak a professzionális szűrésünket, de van néhány szabálytalan anyajegyük. A szűkös anyagiak ne legyen akadálya az orvosi vizsgálatnak (és itt nem csak a bőrre gondolok), mert ha esetleg baj van, az sokkal többe fog kerülni, mint a megelőzés.

Professzionális szűrés bőrtérképpel?

Ez egy vizsgálat részletes és teljes test bőrtérképpel, amikor egy páciens anyajegyeit több orvosunk is megnézi. Nyilvánvalóan a legjobb szolgáltatásunk és itt le merem írni azt, hogy a vizsgálati módszerek között  nem is látok más, hasonló alapossággal végzett melanoma szűrést, mégis árban messze elmarad sok más hasonló, vagy hasonlónak nevezett szolgáltatástól.

Az általunk az elmúlt 9 évben diagnosztizált melanomák 28%-át, tehát közel harmadát a kiértékelési szakaszban vettük észre (tehát sem a páciens, sem a vizsgáló orvos nem észlelte – egy példa erre látható az alábbi képen is). Ez nem kis arány.

korai melanoma

Míg a melanoma  országos  előfordulása 12 fő/100.000 lakos, addig cégünknél a statisztikáink szerint felfedezett  – és szövettanilag is igazolt –  melanoma aránya: 180 fő/100.000 lakos!

…még egy adat így a végére: a melanomás pácienseink 17.5%-a az alacsony rizikójú csoporthoz tartozik, tehát nincs érzékeny bőre és kevés anyajegye van. Sajnos senki nincs teljes biztonságban.

Azonnali lelet: jó vagy nem jó?

Szeretnék segíteni azoknak a pácienseknek, akik veszik a fáradtságot arra, hogy elgondolkozzanak az egyik melanoma szűrést nyújtó cég honlapján található és egyértelműen a mi (MelanomaMobil) módszerünkre utaló kijelentésein.

A honlapon ez áll: „Azonnal szeretne választ kapni a kérdéseire, azonnal szeretné tudni az eredményt. Nem három hét múlva, vagy extra felár ellenében egy hét múlva.

Néhány kérdésen keresztül szeretném megvilágítani a témát:

Érték-e a páciensnek az azonnali lelet, pláne, ha ez minőségi kompromisszumokkal jár?

Természetes emberi igény, hogy sokszor akár hosszasan is mérlegelünk, amíg döntést hozunk egy-egy ügyben, azonban amikor döntöttünk, akkor lehetőleg azonnal akarjuk bármiről is legyen szó. Nyilvánvaló, hogy a páciens a szűrés helyszínén is szeretne azonnali információt kapni az anyajegyeiről. Hogy ez írásos lelet, vagy az orvos általi szóbeli összefoglalás, az már nem annyira jelentős szerintem. A fenti állítással szemben, a páciensek nálunk is azonnali szakorvosi tájékoztatást kapnak. Hetekig az tart, amíg a nagy mennyiségű szűrést a rendelkezésre álló kiértékelő orvosi csapat jó minőségben fel tudja dolgozni. Ezt a dupla biztonságot viszont csak mi tudjuk így nyújtani a pácienseknek.

Miért vezettük be az elsőbbségi kiértékelést?

A szűréseink kiértékelése FIFO elven működik: a beérkezés sorrendjében készülnek el a leletek. Ha valaki előnyhöz szeretne jutni a többi pácienssel szemben (bármilyen okból), az megteheti, ha az elsőbbségi kiértékelést választja. Az elsőbbségi kiértékelések soron kívül töltődnek le a kiértékelő orvosokhoz, így a páciensek is hamarabb kapják meg a leletet.

Miért van szükség a kiértékelésre, miért nem elég csak az orvosi vizsgálat?

Itt hadd beszéljenek helyettem a számok. Kielemeztem az elmúlt 8 évben kiszűrt melanomás páciensek anyagait és a következő megdöbbentő eredményt kaptam:
– A melanomás páciensek 54%-a már maga is gyanakodott valamire, amikor hozzánk jött.
– További 13% nem vett észre semmit, hanem a szűrést végző orvos észlelte a melanomát. Ők azok akik máshol is ilyen leletet kaptak volna.
És most jön a megdöbbentő eredmény:
– A melanomás pácienseink 28%-ánál sem a páciens, sem az orvos nem észlelte a melanomát, hanem ez a kiértékelési folyamat során derült ki, amire heteket kell várni. Itt ismét megkérdezem: nem éri meg?
Ezek a páciensek az orvosainktól megnyugtató helyszíni véleményt kaptak és bárhol máshol is negatív leletet kaptak volna.
(Itt azzal a feltételezéssel élek, hogy mindkét szűrési helyszínen egyformán képzett bőrgyógyász szakorvosok dolgoznak. Ez valószínűleg így is van.)

Még egyszer hangsúlyozom: a kiértékelés nélkül a melanomás pácienseink közel harmada negatív lelettel sétált volna ki tőlünk és sétálna ki máshonnan is.

Zárszóként még annyit: örülök, hogy a MelanomaMobil igazodási pont lett a szakmában. Igyekszünk erre rászolgálni a jövőben is a minőség iránti elkötelezettségünkkel, hogy pácienseink a legnagyobb biztonságban érezhessék magukat nálunk, még azzal együtt is, hogy 100%-os biztonságot nyújtó módszer nem létezik.

Négy hét halálfélelem

Szeretném megosztani egy sok éves szakmai dilemmámat Önnel és egyben aktív állásfoglalásra is kérem. Annyira komolyan veszem a válaszát, kommentjét, hogy ennek jelentős súlyt adok majd a végleges szakmai döntés kialakításánál.

Mi a probléma?

A szűrések során többször van olyan helyzet, hogy az anyajegy klinikai képei alapján felmerül melanoma lehetősége, de nem tudjuk egyértelműen rámondani, hogy az.

Mit tegyünk ilyenkor?

Írjuk rá a leletre, hogy melanoma, mert így legalább komolyan veszi a páciens és elvégezteti a műtétet? Vagy írjuk rá azt, hogy megelőző műtétet javasolunk és majd a szövettani lelet kitisztázza? Szakmailag egyértelműen ez utóbbi megoldás lenne a legjobb, de gyakorlatból tudjuk, hogy ez mégsem működik, MERT a páciensek egy jelentős része eljön szűrésre és abszolút NEM veszi komolyan az eredményt, amit kap tőlünk és NEM végezteti el a műtétet, amit javasoltunk.

Vajon ennek mi lehet az oka?

– A páciensek ezen jelentős része vajon azt gondolja, hogy a szűrés aktusa önmagában elegendő, megtette amit kell az egészsége érdekében és az eredmény már nem is számít?
– Vajon azt gondolják, hogy ’viccelünk’ és a leletet nem kell komolyan venni?
– Vajon nem bíznak a szakmai véleményünkben? Akkor miért nem mennek olyan helyre, akiben bíznak?
– Vajon azt gondolják, hogy ’egy anyajegyből nem lehet baj’? De akkor miért jönnek el szűrésre?
– Valami más, amire nem gondoltam?

Mi a jelenlegi gyakorlatunk?

Jelenleg úgy járunk el, hogy amennyiben a képek elemzése során 90%-nál nagyobb a bizonyosság, hogy melanomáról van szó, akkor ráírjuk ezt a diagnózist a leletre. Pontosan tudom, hogy mit jelent egy ilyen leletet kézhez kapni. A páciens vagy tudja, hogy mi az a melanoma és azonnal ’rosszul lesz’, vagy nem tudja, utánanéz a neten és így rövid időn belül halálfélelme támad. Olyan az emberi természet, hogy a lehető legrosszabb lehetőséget kutatja, másrészt a megfelelő tudás sincs meg az olvasottak megszűréséhez. Amire a páciens műtéti időpontot kap, és amire a szövettani lelet is elkészül, kb. 4 hét telik el. Ez azt jelenti, hogy eddig a páciens halálfélelemben éli az életét, amit aztán később a szövettani lelet vagy felold, vagy megerősít.

Éppen ettől szeretnénk megkímélni a pácienseinket, amikor kidolgoztuk a KÖVETENDŐ PÁCIENSEK rendszerét. Ez azt jelenti, hogy amikor a melanoma gyanúja nem éri el a 90%-ot, akkor megelőző műtétet javasolunk és a páciens felkerül egy listára, akiket szorosan követünk és felhívjuk, hogy a műtétet elvégeztették-e már. Ha a szövettan igazolja a melanomát, akkor úgy is ráér megtudni, hogy mivel áll szemben és ekkor legalább, már a szövettani paraméterek alapján pontos felvilágosítást tudunk adni, hogy milyen prognózisra számíthat.

Működik ez a gyakorlatunk? NEM

Mit mutatnak a számok?

42-en vannak a követendő páciensek listáján. Ebből 14-en (33%) végeztették el a műtétet, amiből 1 lett végül melanoma. A többieket nem tudjuk elérni, nem válaszolnak, nincs semmilyen információnk róluk.

Hangsúlyozom, hogy olyan válogatott esetekről van szó, ahol a halálos melanoma lehetősége felmerült!

Az összes, általunk diagnosztizált melanoma 42,9%-ánál nem melanoma diagnózist adtunk ki, hanem megelőző eltávolítást, tehát sok melanoma igazolódik így, vagyis érdemes komolyan venni, amikor műtétet javasolunk.

Még megdöbbentőbb adat – aminek ismeretében már tényleg semmin nem tudok csodálkozni -, hogy a kiadott ’biztos’ melanoma diagnózisok mellett a páciensek 14,6%-ról semmi információnk nincs, annak ellenére, hogy komoly erőfeszítéseket tettünk erre.

Tehát a kérdéseim, amelyek valamelyikére, vagy mindegyikére várom válaszát, gondolatait, véleményét:

1. Ön mit javasol: folytassuk a jelenlegi gyakorlatot, VAGY a legkisebb melanoma gyanú felmerülésekor igenis írjuk rá ezt a leletre és ne törődjünk azzal, hogy min megy keresztül a páciens a szövettani lelet kézhezvételéig?

2. Vajon mi lehet annak az oka, hogy egyes páciensek nem végeztetik el a javasolt műtétet, miután eljöttek szűrésre? Különös tekintettel arra, hogy az egyedi összehasonlító módszerünk mellett, objektíven is meg tudjuk ítélni a változásokat kontroll szűrés esetén.

Azok között, akik itt a blogban alább válaszolnak a fenti kérdések legalább egyikére 2013 március 1-ig, 1db 1 főre szóló 100%-os kedvezményt jelentő kupont sorsolok ki egy (első vagy kontroll) összehasonlító bőrrákszűrésre. Az eredményt szintén itt teszem majd közzé.

2013.03.02. A mai sorsolás alapján a győztes Balogh László lett, aki a 10. kommentet írta. A sorsolás megtekinthető itt. H.B.

D vitamin: minél többet vizsgáljuk, annál kevésbé értjük

Megjelent egy érdekes cikk nemrég a Canadian Medical Association Journal-ban, ami a Leiden Longevity Study eredményeit ismerteti.

A D vitaminról röviden azt érdemes tudni, hogy fontos szerepe van a csontok és az immunsejtek fejlődésében, valamint a daganatok fejlődésének gátlásában.

A kutatásnak az volt a lényege, hogy megvizsgáltak 380 olyan középkorú személyt, akinek legalább az egyik szülője és annak az egyik testvére tovább élt 90 éves koránál, vagyis feltehetőleg olyan génekkel (adottságokkal) rendelkeznek, ami azt valószínűsíti, hogy ők is egészségesek, hosszú életűek lesznek. Arra keresték a választ, hogy vajon van-e összefüggés a várható hosszú élettartam és a D vitamin szintje között.

A kontroll csoport a vizsgálat páciensek partnerei voltak (461-en).

Az eredmények azt mutatták, hogy a vizsgált személyek D vitamin szintje szignifikánsan (tehát lényegesen) alacsonyabb volt, mint a kontroll csoporté (64,3 nmol/ml a 68,4 nmol/ml-hez képest, P= 0,02).

(Megjegyzés: a szignifikancia vizsgálattal azt lehet eldönteni, hogy vajon az eltérés lényeges, vagy csak a véletlen műve. A P=0,02 azt jelenti, hogy 2%-os – igen kicsi – kockázatot vállalunk arra, hogy mégiscsak a véletlen művéről van szó.)

A szerzők úgy konkludálnak, hogy az eddigi véleményekkel szemben az alacsonyabb D vitamin szint és a hosszú, egészséges élet között összefüggés lehet.

Érdekes módon a cikkben az nem volt kiemelve, hogy mindkét mérési eredmény (az alacsonyabb és a magasabb is) a normál tartományon belül van, ilyen módon pedig nem lehet tudni, hogy van-e jelentősége.

Továbbra is rendkívül nehéz D vitamin ügyben állást foglalni, pláne, ha idézek egy másik cikket, ami a rákos megbetegedés és a D vitamin összefüggéseit vizsgálta.

Ők 160 rákos beteget vizsgáltak meg és azt találták, hogy 42%-nak csökkent, míg további 32%-ank kórosan alacsony D vitamin szintje volt. Ez már igen magas arány együttesen. A kórosan alacsony csoportban lévő pácienseknek 3x nagyobb volt az esélye, hogy III-as stádiumú, tehát már a nyirokcsomókba is áttétet adó betegségük van.

A szerzők itt korrekt módon hangsúlyozzák, hogy ez nem igazol ok-okozati összefüggést, mert akár arról is szó lehet, hogy egy rosszabb állapotban lévő páciens, már kevésbé jól táplálkozik és ezért van alacsonyabb D vitamin szintje. Ezért ők az eredményeik alapján nem is javasolják daganatos páciensek részére a D vitamin pótlást.

Más szerzők viszont igen.

Magam, aki szintén szeretnék eligazodni az adatok dzsungelében, azt gondolom, hogy akinek kórosan alacsony a D vitamin szintje, az pótolja azt, de kerüljük az extrém nagy dózisok rendszeres bevételét. Ha bizonytalanok vagyunk, hogy hányadán állunk D vitamin ügyben, akkor inkább végeztessünk egy vizsgálatot.

A szolárium használata 75%-al növeli a melanoma kockázatát

Kivonat a londoni Independentben, majd a DrPortálon megjelent cikkből.

A melanoma és egyéb bőrtumorok előfordulása a fiatal nők körében erősen emelkedő tendenciát mutat, aminek hátterében a felmérések szerint a korosztály körében igen népszerű szoláriumozás áll.

Ez év májusában Kalifornia után Vermontban is betiltották a szoláriumozást a 18 év alattiak számára.

Az FDA (amerikai hatóság) megkülönbözteti a biztonságosan használható gépek kategóriáját, ám más egészségügyi szervezetek szerint biztonságos kategória nem létezik. (Egyébként érdekes, hogy az amúgy rendkívül szigorú FDA éppen a szoláriumokkal kapcsolatban ennyire engedékeny. Biztos nincs köze ennek a pénzügyileg igen erős iparági lobbihoz… Dr. H.B. megjegyzése)

A U.S. Centers for Disease Control and Prevention adatai szerint a szolárium használata a 35 év alattiaknál 75%-al növeli a melanoma rizikóját.

Brazília három éve tiltotta be a kozmetikai célú szolárium használatot.

Ausztrália két államában 2015-re betiltják a szalonokat és több állam is hasonló intézkedéseket tervez.

Az USA-ban több mint egymillió 16-29 éves, főként kaukázusi nő használ nap, mint nap szoláriumot. 28 millióan legalább évente egyszer igénybe veszik a barnító gépeket, akik közül 2,3 millió kamaszkorú.

USA-ban évente 2 millió emberen több mint 3,5 millió bőrdaganatos megbetegedést diagnosztizálnak, akik közül ebben az évben várhatóan 12 190 betegnél a tumor valószínűleg halált okoz.

Egy nyári napon délidőben érvényesülő napártalomnál 4-szer erősebb UVA és kétszer erősebb UVB sugárzás éri a bőrt szoláriumozás közben.

Egy tanulmányban diagnosztizált 1167 melanomás beteg 63%-a aktív szoláriumozó volt.

Az FDA adatai szerint a szalonok évi 5 milliárd dolláros forgalmat bonyolítanak, így a kutatási eredmények ellenére az egészségügyi szervezeteknek nehéz megküzdeniük a szolárium-ipar gazdasági erejével és befolyásával, továbbá azzal a máig köztudatban lévő téves felfogással, hogy a szolárium biztonságosabb, mint a napozás.

Vajon itthon mi lehet a helyzet??

A melanoma öt arca

Minden anyajegyszűrés lényege és sokszor a legnagyobb szakmai kihívás a bőrrák veszélyes variánsának a melanomának a felfedezése a páciens bőrén. Ebben nagy segítség, és amint az alább látható is, legtöbbször elengedhetetlen a kontroll szűrés után elvégzett összehasonlító elemzés.

Az alábbiakban a melanoma öt különböző arcát szeretném egy-egy példával bemutatni:

1. Melanoma, amit már a páciens is észlelt

Figyelmeztető jel lehet egy meglévő anyajegy színének, alakjának megváltozása, vagy egy új, szabálytalan pigmentfolt megjelenése a bőrön.

2. Melanoma, amit a páciens nem vett észre, de az orvos igen

Tény, hogy nem jól látható helyen van, de azért ez a melanoma már nem kicsi és elég jellegzetes a képe. Külön érdekesség, hogy a páciens nem sokkal a vizsgálat előtt járt fodrásznál, aki szintén nem fogott gyanút.

3. Melanoma, amit sem a páciens, sem a vizsgáló orvos nem ismert fel

Ezt a melanomát a kiértékelő központunkban diagnosztizáltuk a képek utólagos elemzése során.

Látható volt a szabálytalan komponens növekedése.

4. Melanoma, amire a fejemet tenném, hogy az, de szövettanilag nem bizonyult annak

Ez a melanoma diagnosztikájának legnagyobb kihívása, hogy eltávolíttassuk azt, ami ténylegesen rosszindulatú, viszont ne műttessük meg azt, ami csak úgy néz ki, de nem az (fals pozitív).

Újonnan keletkezett, szabálytalan pigmentált képlet, a melanoma egyik klasszikus formája, amit a páciens egyébként nem vett észre. A szövettani vizsgálat végül nem igazolta a melanomát.

5. Melanoma, amit még mi sem vettünk észre

Szerencsére 8 év alatt csak egy ilyen esetünk volt (első kép-sorozat). Több orvosunk is látta, de senkinek nem tűnt fel a sok szabálytalan anyajegy között. Végül basalioma (bőrrák) diagnózissal lett eltávolítva, de a szövettan melanomát igazolt. Az eset külön érdekessége, hogy ugyanezen a páciensen diagnosztizáltunk egy melanomát, de a szövettan azt nem igazolta (második kép).

Hát ilyen egyszerű és nehéz a melanoma diagnózisa. Lényeg, hogy mindig gondoljon rá, ha bőrén valami változik, mert az élete múlhat rajta.